Élményt az örökségből: skanzenek a kulturális piacon A Szabadtéri Néprajzi Múzeum reprezentatív közvélemény-kutatásának eredményei
Sajtóközlemény 2008. december 2. 7.56
A szabadtéri múzeumok Magyarországon a szabad idejüket legaktívabban kihasználók figyelmét nyerték el. A kategória legismertebb képviselője a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen): fennállása óta mintegy 10 millióan keresték már fel. Most tudományos céljait szem előtt tartva bővítené az átlagosnál érdeklődőbb, élménykereső látogatói bázisát. A Skanzen történetének legnagyobb fejlesztése, a Skanzen Örökség Program indult el.
Szerző: Lehotka Ildikó, képek: az első kivételével a MÁNE Kincses Felvidék-próbáján készültek 2006. október 18. 20.35
Ha a magyar népzene kifejezést halljuk, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy valami poros, unalmas dologról van szó. Pedig a magyar népzene ma is él, hangsúlyozva magyarságunkat, hiszen a körülöttünk élő nemzetek zenéje teljesen különbözik a miénktől. A népdalok szövegei a falusi életből merítenek, témájuk változatos, a szerelemtől kezdve a katonaéleten át a népi imádságokig minden fellelhető bennük.
Születésnapra – Sebő Ferenc köszöntője a Hagyományok Házában
Szerző: Papiruszportál 2006. március 26. 12.22
Kárpát-medence-szerte sok helyütt, többféle rendezvénnyel ünnepelték egyik legnagyobb zeneszerzőnk születésnapját. Március 25-én a Hagyományok Háza – a többitől egy kicsit eltérő módon – olyan ünnepi műsorral emlékezett Bartók Béla születésének 125. évfordulójára, amelyben a hangsúly Bartók népzenei gyökerein, gyűjtésein volt. Sebő Ferenc itt elhangzott köszöntőjét olvashatják.
A múlt század elején élénk vita folyt a tömegkultúra fejlesztésének módozatairól és tartalmáról. A magyarországi gyakorlat, eltérően az angolszász mintától, döntően az állami vagy a városi közigazgatás felülről irányított kezdeményezéseire épült. Budapesten e tekintetben kitüntetett szerep jutott Bárczy István polgármesternek és a szakapparátusához tartozó reformer értelmiségieknek. E nemzedék törekvései a közszolgáltatások modernizációjára és a társadalmi esélykülönbségek csökkentésére irányultak.