Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



Életútban, elbeszélésben és alkotásban megjelenő párhuzamok
Kazinczy Ferenc és Ottlik Géza – a Fogságom naplója és az Iskola a határon*

Szerző: Sándor Imre Márk
2009. július 25. 6.56

Ottlik Géza 1923-banOttlik Géza a hetvenes évek végén így nyilatkozott Kazinczyról és a Fogságom naplójáról Hornyik Miklósnak: „Megelőzte Kafkát, Orwellt, Camus-t, Graham Greene-t, Salingert, Semprunt, Malamudot, az egész »legmodernebb« regényírást, elődünk lehetne (nekem is!) a nem euklideszi, nem konvencionális valóságértelmezésben, az »életérzés« többrétegű, relativitásos, szubjektív, mély, hibátlan ábrázolásában, egy ragyogóan választott (és véletlenül átélt) témában.”


Mélyfúrás – Fűzfa Balázs: »…sem azé, aki fut…«

Szerző: Mika Róbert, képek: Bokányi Anna (13 éves), Ottlik Géza születésének 94. évfordulóján a Jurisics Múzeumban (Kőszeg)
2006. május 26. 20.00

 Esterházy Péter egyetlen rajzlapra másolta le Ottlik Géza Iskola a határon című könyvét a szerző 70. születésnapja tiszteletére.
„A kiválasztottságot megszentelő és szimbolikus volt a szerzetesi alázatot követelő munka; a pillanatot nem kevesen a (poszt)modern magyar irodalom kezdetének tartják…” (Fűzfa Balázs)


A kőszegi Ottlik-kiállításról

Szerző: Korda Eszter
2006. május 9. 13.07

 A kiállítás a tervezettnél egy hónappal tovább tart nyitva a Jurisics Vármúzeumban, tehát nem ma, a születésnapon zár be, hanem pünkösd keddjén, június 6-án. Elsősorban azért, hogy az osztálykirándulások idején minél többen láthassák. Néhány új tárgy, emlék is látható mától, például az a – egy árverésen nemrég fölbukkant – gépirat, amely arról tanúskodik, hogy Ottlikék (Vas Istvánnal, Lengyel Balázzsal, Tolnai Gáborral) 1945 júniusában Budapest címmel szerettek volna irodalmi folyóiratot indítani...
E kiállításhoz csinál kedvet Korda Eszter írása.


Egy irodalmi kultusz születése
Az Ottlik-kultusz első évtizede Kőszegen és Szombathelyen

Szerző: Fűzfa Balázs
2005. november 4. 14:52

 1995-ben – éppen egy évtizede – azzal az elhatározással vittem el Ottlik-speciálkollégiumos főiskolai hallgatóimat Kőszegre, hogy ott megnézzük az Iskola a határon élményanyagának helyszíneként számon tartott épületet és intézményt, aztán hazajövünk, s a látottakat, tapasztaltakat feldolgozzuk magunkban, majd „egy irodalmi mű referenciális viszonyai” vagy valami hasonló címkével látjuk el, és végezzük a dolgunkat tovább.


Kifelé a ködből?
Jakus Ildikó – Hévizi Ottó: Ottlik-veduta

Szerző: Fűzfa Balázs
2005. március 9. 05:34

 A Jakus–Hévizi szerzőpáros munkája többszörösen szokatlan, rendhagyó könyv. Jakus Ildikó figyelemre méltó tanulmányokat tett közzé Ottlikról a kilencvenes évek első felében, érdeklődése azonban később másfelé fordult, majd pedig tragikus-fiatalon elhunyt (mindezt az előszóból tudjuk meg). Hévizi Ottó egyfelől az ő munkáját igyekszik „befejezni”, másfelől azonban – erőteljes filozófusi énjén átszűrve – egy rendkívül izgalmas, eredeti Ottlik-olvasatot ad munkájában (az a rész, amelyet ő jegyez, önmagában is megálló, könyv terjedelmű munka).


Oldaltérkép