Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Életrajzok | Előadások, kiállítások, hírek | Interjúk, riportok | Kritika ]


Száz éve született Ráday Imre

Szerző: Ráday Mihály
2005. szeptember 3. 08.47

 Ráday Imre 1905. szeptember 4-én született. A Magyar Televízió ebből az alkalomból, rá emlékezve, néhány filmjét műsorára tűzte. Nem tudom kiszámítani, hányszor láttam A hölgy egy kissé bogarast, A kölcsönkért kastélyt, A címzett ismeretlent, az Egy Duna-parti randevút, A Lovagias ügyet és így tovább, mennyire sajnálom, hogy nincs komplett kópia a Tizenhárom kislány mosolyog az égre című 1938-as aranyos bolondságból, így sohasem fogom megtudni, milyen volt benne „a boldog vég”. 

Óriási sikerei voltak a 20-as évek német némafilmjeiben. Edwin is volt a Csárdáskirálynőben! Talán kevesen tudják, hogy festőnek készült, és csak a saját művészi kifejezésének korlátait felismerve fordult a színjátszás felé, ahol rövidesen – és nagyon fiatalon már – a legjobbak közé tartozott. Az UFA filmgyár Berlinbe szerződtette, majd néhány évnyi honvágy hazahozta, és az itthoni színpadokon lett az egyik legnépszerűbb férfi színész.
A Belvárosi Színház, a Madách Színház után a Vígszínházhoz szerződött, s lett a társulat fontos tagja, akinek a partnereként debütált – például – A francia szobalányban Tolnay Klári.  Letiltás, hollandiai emigráció, majd a háború itthoni átvészelése után véget ért „amorózó” korszaka, s érett férfiként alig kapott tudásához méltó feladatokat a szocializmust építő kor filmjeiben. „Polgári” színész – mondták akkoriban, s arra legfeljebb olyan ellenszenves szerepben volt szükség, mint a sztahanovistát, a haladást akadályozó mérnök a Teljes gőzzel című opusban 1951-ben. Színház(ak)ban továbbra is remekelt.
Aztán jöttek később emlékezetesebb feladatok filmen is, mint a Dollárpapa, a Rangon alul, a Felfelé a lejtőn, a Lila ákác, ezeket is vetíti újra és újra valamelyik televíziós csatorna. Sajnos nem maradt fenn, mert nem rögzítették a Váljunk el című színházi előadást, amiben közel kétszázszor játszott, és igazán nagy sikere volt – Komlós Jucival párban. Ugyancsak nem vette fel az akkori televízió fontos rendezéseit, mint a Kispolgárok vagy a Bunbury.
Általában nem jut az emberek eszébe Ráday Imre nevét hallva, milyen volt mint klasszikus drámák szereplője. Pedig játszotta Razumihint Dosztojevszkij Bűn és bűnhődésében – második vígszínházi korszakában –, Trigorint Csehov Sirályában, s játszott remek Osztrovszkíj-, Moličre-hősöket, Szilassi tanár urat Németh László Nagy család című művében s így tovább.
A József Attila Színház „alapító tagja” 1956-ban, s nyugdíjazásáig jó néhány klasszikus és nagyszámú új magyar darab színpadra állításában vállalt fontos szerepet. Egy darabig tanította a színészmesterséget a Színművészeti Főiskolán, s tanítványai között jó néhányan ma is a hazai színpadok és filmek csillagai. A régen színházba járó idős emberek is inkább az Egy csók és más semmi Pétereként, A szabin nők elrablása Bányaijaként őriznek róla emlékeket. Bányai tanár úr dala az ő előadásában bukkan föl legtöbbször ma is a rádiós összeállításokban. Nemcsak elsőként kapta meg a Kazinczy-díjat, mert nála senki sem beszélte szebben a nyelvünket, de remekül énekelt is. Operettbonviván volt első hangosfilmbéli főszerepe a Csókolj meg, édes című 1932-es filmben, a Magyar Rádió ma is őrzi azt a  Hervé Nebántsvirág felvételt, amelyben az operaénekes Neményi Lili partnere!
Az aranyos szerelmes színész, a kedves rezonőr szerepkörében emlékezetes Ráday Imre arcképéhez hozzátartozik e kitűnő színész drámai hangja is. A Magyar Televízió archívumának kincsei között ott az a felvétel, amiben „legkedvesebb versei”-ből előad egy-egy remek József Attilát és Adyt, valamint Karinthy zseniális szabad versét, a Tomit.
Ráday Imre 22 éve halott. A fiatalabbaknak e név alig mond valamit. Bár egy-egy régi filmje újra és újra látható valamelyik tévécsatorna műsorán. Élete során színpadon vagy százötvenféle szerepet alakított, több mint 50 játékfilmben, közel 100 televíziós produkcióban és megszámlálhatatlan rádiós szerepben játszott, jórészt cím- és főszerepeket. A sors furcsa szeszélye folytán – bár ő maga írt naplót, de kiadatlan maradt, sőt el is kallódott az idők során – életéről összefoglaló mű nem keletkezett. A Színészkönyvtár (
www.szineszkonyvtar.hu) honlapján publikált életrajz és szerepjegyzék az eddigi legtöbb, amit eddig megtudhat(t)unk róla. Aki további forrásokat ismer, kérjük, segítsen, gazdagítsuk – amennyire csak lehet – Ráday Imre színes életének, gazdag pályafutásának első – mindenki által hozzáférhető – dokumentumát.


Oldaltérkép