Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



4x a reneszánszról – a reneszánsz év 2008. tavaszi kiállításai

Szerző: leho
2007. november 14. 9.23

 A kulturális tárca az utóbbi években mindig meghatározott egy-egy fő csapásirányt. Ilyen volt például tavaly a Bartók-év és a forradalom 50. évfordulója, idén a Kodály- és a Batthyány-emlékév, 2008 pedig a reneszánsz esztendeje lesz abból az alkalomból, hogy 550 évvel ezelőtt választották királlyá Hunyadi Mátyást. A kampányoktól alapvetően idegenkedem, de el kell ismerni, ezek a kulturális projektek legalább egy évre olyan eseményekre, művészekre, politikusokra – gondoljunk csak a Batthyány Lajosra – irányítják a figyelmet, akik a mindennapokban nincsenek reflektorfényben, sőt.

A kiállításról (2008. március 13.)

 Monok István és Bereczky LorándA Budapesti Történeti Múzeum (BTM), az Iparművészeti Múzeum (IMM), az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és a házigazda Magyar Nemzeti Galéria (MNG) a Budavári Palotában tájékoztatón ismertette a 2008. márciusban kezdődő nagyszabású tárlatokat. Ezúttal nem volt koherenciazavar, mint legutóbb, amikor néhány méterre egymástól percre pontosan egyszerre mutatták be a reneszánsz év előzeteseként a Mátyás-Gradualét
a Széchényiben és nyitották meg a Vaszary-kiállítást. A múzeumok együttműködésére egyébként jó példa volt idén a két nagyszerű Batthyány-kiállítás; a Hadtörténetiben és a BTM-ben.
 Földesi FerencBereczky Loránd, az ötvenéves MNG
igazgatója a tőle megszokott vehemenciával és spontán humorral (megszólalt a mobiltelefonja, s ezt azzal magyarázta, hogy a főszponzorukat ezúton is szeretné megemlíteni) vázolta, hogy mit jelent ma Mátyás öröksége, utalt a legutolsó, 1983-as, galériabeli, látogatási csúcsot felállító Mátyás-kiállításra, mennyire időszerű ma a reneszánsz kor, a humanizmus felelevenítése. Beszélt arról is, hogy Mátyás kulturális téren is méltányolható érdemei mellett egyfajta jó értelemben vett trónfosztás is zajlik majd, hiszen több múzeum azt is bemutatja, hogy a magyarországi reneszánsz (Itália után először Hunyadi Mátyás adaptálta Európában) nem egyszemélyes volt, hanem jóval szélesebb alapokra épült, erre a legjobb példa az OSZK kiállítása, melyet Vitáz János humanista élete, munkássága köré építettek föl. Az esztergomi érsek a magyarországi reneszánsz felvezetője volt.
 Victorinus-kódexA galéria igazgatója szerint a négy múzeum a reneszánsz év történetiségének fundamentumát biztosítja. Az előfinanszírozásra mintegy 60 milliót költöttek, s összesen (mind a négy intézményre) mintegy 300 milliós költségvetéssel számolnak, ami egyelőre a kulturális tárca ígérvénye (az NKA-nak is várhatóan nagy szerepe lesz benne). [Ez sok ahhoz képest, hogy a Hagyományok Háza például a Bartók-évre 5 milliót kapott, és kevés, ha arra gondolunk, hogy milyen megakiállításokat rendezett a Szépművészeti – a szerk.]
Monok István, az OSZK főigazgatója azzal kezdte, hogy nem egyeztettek ugyan, miről fog beszélni, de Bereczky Loránd ezt is behatárolta. Komolyra fordítva a szót: elmondta, hogy egy ilyen együttműködést évekkel korábban kell elkezdeni, erről 2004-ben írtak alá szándéknyilatkozatot. Úgy  Mátyás-portrévéli, kiállítást akkor érdemes nyitni, ha új mondani-, megmutatni való adódik, amikor a folyó kutatás új eredményeket tár fel, s ezt látványosan ki is lehet állítani. Amit nagyon fontosnak vél a reneszánsz év kapcsán, az az üzenet a mának: a kulturális intézményi működés feltételeinek megteremtése nélkül nem lehet kulturális életet szervezni. Ha csak egy-egy kirakatrendezvény van, és nincs mögötte folyamatos, tartalmas intézményi munka, az mulandó és talmi értékeket hoz létre.
Földesi Ferenc, az OSZK-kiállítás (Csillag a holló árnyékában. Vitéz jános és a magyar humanizmus kezdetei) koncepciójának összeállítója a hozott kódexen mutatta be, hogy miért szimbolikus jelentőségű e tárgy és közvetve Vitéz János könyvtára, tevékenysége is. A kódex Victorinus ókori rétor Cicero műveihez készült kommentárjait tartalmazza, melynek szövegét Itáliában másoltathatták, gótikus díszítése viszont Magyarországon készült, s az esztergomi érsek olvasta „agyon” és látta el jegyzetekkel az ókori szöveget. A kötet valamilyen módon később Mátyás könyvtárába, corvinái közé került. Vitéz János könyvtárát és benne központi darabként leveleskönyvét mutatják be, s külföldről kapott díszkódexeket is láthatunk majd.
Farbaky PéterA BTM részéről Farbaky Péter és Végh András kurátorok mutatták be, mivel készülnek a kiállításra. Osztrák, cseh, szlovák és természetesen itáliai múzeumok sorát látogatták végig, s a királyi udvar, tehát Mátyás szűkebb környezetének több szempontú bemutatása áll tárlatuk (Hunyadi Mátyás, a király. Hagyomány és megújulás a magyar királyi udvarban 1458–1490; 2008. márc. 19-én nyílik) középpontjában. Azt szeretnék bizonyítani, hogy Mátyás országa nem volt bezárkózó: uralkodása alatt a legkorszerűbb európai törekvések jelentek meg hazánkban, főként a művészetek és a kultúra területén. A mintegy 300 műtárgyat felvonultató kiállítás magyarországi köz- és egyházi gyűjtemények kincsei (állópajzsok, miseruhák, serlegek stb.) mellett 65 külföldi darabot is tartalmaz majd, köztük értékes tárgyak láthatók a firenzei Uffizi-képtárból, a Vatikánból, a modenai Este-könyvtárból vagy a bécsi a Kunsthistorisches Museumból.
Mikó ÁrpádAz MNG kiállítása (Mátyás király öröksége. A gótikától a barokkig: reneszánsz művészet Magyarországon) lesz sorrendben a harmadik. Mikó Árpád kurátor egy eddigi fehér folt eltüntetéséről beszélt, egy olyan korszak művészetét mutatják be jórészt magyar műtárgyakkal, amelyet eddig még Magyarországon ilyen formában soha nem tettek meg. Ott veszik fel a fonalat, ahol a BTM kiállítása elejti, vagyis Mátyás halála évében, és a reneszánsznak, annak a művészeti stílusnak ered a nyomába, amely mára Magyarországon összeforrt Mátyás nevével. Alsó határát tehát a Jagelló-kor adja, fölső határát pedig a 17. század utolsó harmada, illetve vége, aszerint, hogy a Magyar Királyság nyugati feléből vagy Erdélyből szemléljük a korszak művészetét. Azt tűzték ki célul, hogy egyfelől bemutassák, feltérképezzék a késő reneszánsz művészet hazai történetét, másfelől értelmezzék azt a kora újkor kultúrájának egészében. Újdonság lesz például az a szepességi, 1520-ból származó szárnyas oltár, amelynek egyik tábláját be is mutatták, melyet épp restaurálnak. A táblakép a Szent Katalin-sorozathoz tartozik.
Az IMM kiállítását (Beatrix hozománya. Az itáliai majolikaművészet és Mátyás király udvara) Balla Gabriella kurátor mutatta be. Elmondta, hogy ők egy speciális terület, a 15. században a kerámiaművészetben újdonságnak számító ónmázas technika és a majolikaművészet megismertetését tűzték ki célul. Mivel épségben alig maradt meg ilyen tárgy Magyarországon és a budai ásatások során is ezrelékben mérhető a majolikalelet, így külföldi, főként itáliai műtárgyakon mutatják be e korszak majolikaművészetét. Mátyás felesége, Aragóniai Beatrix már 1476-os házasságkötésük előtt ismerte és kedvelte ezeket a luxustárgyakat. Cesare Valentini ferrarai követ Beatrix királyné húgának, Eleanóra hercegnőnek is azt javasolta, hogy faenzai majolikamunkákkal ajándékozza meg nővérét, mert ő kiváltképp kedveli azokat, és többre becsüli őket, mint az ezüstöket. Balla GabriellaEnnek kapcsán jelentek meg az udvarban az itáliai eredetű majolikatárgyak. A kiállítás tematikája: a majolikaművészet eredete és főbb itáliai központjai a 15. században; a majolikaművészet emlékei a magyar királyi udvarban; Pesaro mint majolikaközpont és a Corvin-tálak (címeres tálak láthatók majd többek közt a londoni Victoria & Albert Museumból, a New York-i Metropolitan Museumból vagy a berkeleyi Phoebe A. Hearst Museumból); A „Memling-váza” – egy különleges példa a majolikatárgyak északi recepciójára (Hans Memlingnek a Thyssen-Bornemisza-gyűjteményben őrzött vázacsendélete és a váza díszítésével a részletekig egyező, a kőszegi vár ásatása során felszínre került szőnyeg bemutatása).
Kérdésekre válaszolva Bereczky Loránd elmondta, hogy közös kiállításvezető és saját katalógusok is lesznek. Gondolkodnak összevont jegyben is, melynek ára kb. 4000 forint körül lehet. A finanszírozás is csak jövőre véglegesül, így csupán ígérvények alapján végzik a munkájukat. Ecsetelte azt is, hogy mekkora gond (és vagyonba kerül) a műtárgyak szállítása, biztosítása, őrzése és visszajuttatása, s hogy egy katalógus nyomdaköltsége akár 10-12 millió forint is lehet.
E nehézségeken túl mi azzal vigasztalhatjuk magunkat, hogy ezen izzadságszagból semmit sem fogunk látni, s négy nagyszerű kiállítás vár ránk az intézményektől megszokott (vagy még magasabb) színvonalon.

  Szárnyas oltár részlete  Majolikatárgy


Oldaltérkép