Szerző: keszegi
2007. június 8. 10.04

A Gödöllői Királyi Kastély 2007-et Erzsébet-emlékévvé nyilvánította. A kiegyezés évében, 1867. június 8-án koronázták meg a budai Várban Ferenc Józsefet és feleségét, Erzsébetet. Ezzel mintegy megpecsételték a kiegyezést, és a magyar királyi cím használatának jogszerűségét is biztosították. Ferenc József magyar király fél évszázados uralkodása végére Ferenc Jóska lett ugyan, ám felesége mindenki számára fenntartás nélkül a magyarok királynéja. A koronázási ajándékként kapott Grassalkovich-kastélyban koronázási hétvégével emlékeznek Sisire, a koronázásra, illetve kiállítás nyílt Erzsébet királyné mítosza címmel.

A Grassalkovich-kastély – a bejárattól a díszteremig

A kastély építtetője a köznemesi származású, hatalmas karriert befutó Grassalkovich I. Antal (1694–1771), aki nagy szerepet játszott Mária Terézia trónra lépésében: az osztrák örökösödési háború (1740–1748) idején ő szervezte meg a magyar nemesek támogatását. A királynő szolgálataiért 1743-ban grófi rangra emelte, s titkos tanácsosává nevezte ki.
Rég jártam a kastélyban, s szépen gondozott kert és felújított homlokzat fogadott. A bejárat után a díszlépcsőházba érkezünk. A lépcsőket áttört mintázatú, fonatos, festett kőkorlát szegélyezi. Az 1781–1785-ben felújított, kifestett lépcsőház „képe” fogad, a rekonstrukció során ezt őrizték meg. Mennyezetét finoman kidolgozott, rokokóba hajló stukkó díszíti.
Ezután lépcsőn jutunk fel a dísztermet megelőző előtérbe, ahol a néhány épen maradt kályha – érdekes, az eszterházai kastélyban a szovjet hadsereg szinte mindent tönkretett, a kályhák azonban ott szinte kivétel nélkül épen maradtak – egyike látható. A falakat dús keretezésű mezők töltik ki. A mezőkben foglalatoskodó puttók és a felettük ábrázolt tárgyi kompozíciók a négy évszakhoz köthető, jellemző főúri tevékenységeket idézik meg.
A díszterem az épület szimmetriatengelyében található, amely Nicolaus Pacassi, császári főépítész tervei alapján készült 1758 körül. A 165 négyzetméter alapterületű, 9,3 méter belmagasságú díszteremhez a bejárat felett rejtett zeneterem csatlakozik. A terem fala márványstukkó, mennyezetét virágos-indás aranyozott stukkó díszíti. Berendezését néhány megmaradt eredeti darab és fotók segítségével rekonstruálták.

Erzsébet királyné mítosza – kiállításmegnyitó

Mintha a rendezők abban is szerettek volna megfelelni Erzsébet királyné emlékének, hogy csupa fiatal, dekoratív női szereplőt kértek fel a kiállításmegnyitón való közreműködésre. Varga Edit, a Duna Tv műsorvezetője volt a rendezvény háziasszonya, s először a stílusosan Sisinek öltöző Pál Zsófia énekelt betétdalt (Az már nem én lennék) Sylvester Levay – Michael Kunze: Elizabeth című musicaléből a pompás díszteremben. Ezt követően Kovács Dorottya Annamária egy Ady-verset mondott, majd a Gödöllői Városi Népi Együttes Sisi kedvenceiből játszott nótákat. Révész T. Mihály, a királyi kastély igazgatója köszöntötte a szép számmal megjelenteket, és ígéretéhez híven valóban nem húzta az időt száraz köszöntőkkel.
A kiállítás rövid megnyitóbeszédét Habsburg György nagykövet, a Magyar Vöröskereszt elnöke tartotta. A mai Habsburgokkal – édesapja, Ottó nemrég látogatta meg a kastélyt – valahogy sokkal felhőtlenebb a viszonyunk, mint egykori uralkodóikkal. Habsburg György emlékeztetett a szép, ám nem igazán dokumentarista eszközöket alkalmazó Sisi-filmekre, s kijelentette, hogy a gödöllői és a hasonló kiállítások vihetnek közelebb Erzsébet igazi személyiségének megismeréséhez. Kiemelte a királyné a kiegyezés létrejöttében játszott szerepét, s felvillantott néhány, a következő évtizedekben már látható eredményt: például Budapest ekkor nyerte el mai arculatát, s mindez a kiegyezésnek és az azt követő gazdasági fellendülésnek köszönhető.
A nagykövet után F. dr. Dózsa Katalin művészettörténész, az Erzsébet Királyné Emlékév kurátora beszélt a kiállítás előzményeiről, létrejöttéről, a látható kuriózumokról – és arról, hogy a kiállítás szervezői, akárcsak korabeli ismerői, maguk is Erzsébet hatása alá kerültek, kissé bele is szerettek. Számos magyar és osztrák intézmény segített a kiállítás létrejöttében, s külön megköszönte a megjelent Kovács Tibor főigazgatónak, hogy a Nemzeti Múzeum társrendezőként vett részt benne.
Három termet rendeztek be a relikviákkal, az elsőben Erzsébet első, 1857-es magyarországi tartózkodása, az 1867-es koronázás tárgyai, emlékei láthatók, köztük a többórás koronázási szertartás kézzel írt ceremóniakönyve. A második terem a halála utáni kultuszt eleveníti föl. Láthatók a ravataláról származó, préselt rózsaszirmok, vagy az a hímzett miseruha, amelyet Erzsébet egyik selyemruhájából készítettek. Betölti a termet Benczúr Gyula egyik leghíresebb, őt ábrázoló festménye, melyet a művész az özvegy uralkodó megbízásából festett a királyné felolvasónőjének, Ferenczy Idának.
A harmadik terem Sisi „sztárrá válását” mutatja meg: Romy Schneidertől Karády Katalinig számos neves színész, énekes alakította nagy sikerrel. Itt láthatók a Hofburg Sisi Múzeumának ereklyéi is: ébresztőórája, úti játék- és porcelán reggelizőkészlete. Az egyik legnépszerűbb látványosság lehet a teremben az a – számos más tárggyal együtt – Magyarországon eddig még sohasem látható vajszínű, pókháló vékonyságú selyemruha, amelyet 1889 decemberében kedvenc lánya, Mária Valéria kedvéért vett föl, megszakítva ezzel a Rudolf öngyilkossága utáni szokását, miszerint mindig feketében járt. A ruhát Monika Levay kölcsönözte, aki a már említett musical zeneszerzőjének, a magyar származású Sylvester Levaynak a felesége.
A szakértők és a laikusok számára egyaránt izgalmas, gyönyörű kiállítás talán a figyelmet egy kissé a budapesti múzeumokról Gödöllőre terelheti, hiszen a kastély rekonstrukciója közel sincs befejezve, s hatalmas összegekre lesz még szükség a munkálatokhoz. A kiállítás szervezőin nem fog múlni, ők mindent megtettek az érdeklődők Gödöllőre csábításáért.

Link:
http://www.kiralyikastely.hu/