Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



Budapesti Történeti Múzeum: Gótikus szobrok a budavári királyi palotából és Kabaré 100

Szerző: leho
2007. május 18. 23.28

 A BTM és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet rendezésében nyílt kiállítás május 18-án, a 30. múzeumi világnapon Kabaré 100 címmel a budai Várban, a Szentháromság téren. A helyszín azért is fontos, mert nemcsak ez a tárlat szolgál újdonságokkal, hanem a gótikus kiállítás is: új műtárgyakat állítottak ki, melyek zömmel az egykor a tér közepén álló Szent Zsigmond-templomból származnak. Ezenkívül megtekinthető újra a híres Anjou-kori textília is, amely akár Károly Róbert trónkárpitja is lehet.


Legutóbb a Batthyány-kiállítás megnyitóján jártam a múzeum Gótikus termében, ezúttal egy a teremhez illő kiállításmegújulásról számolt be a múzeum igazgatója, Bodó Sándor köszöntőjében: újra láthatja a nagyközönség az Anjou-kárpitot, és újabb műtárgyakkal bővült a Zolnay-féle gótikus szoborkiállítás.

Végh András a Szenvedő Krisztus-szobor részeivel Terrakottából angyal és fejek

Végh András régész, a középkori szobrok szakértője egészen Zolnay László 1974-es, joggal fantasztikusnak nevezett feltárásáig nyúlt vissza az előzményekig – nem véletlenül az egyik szoborlelet látható az intézmény logóján. A mintegy hatvandarabos kollekciót 1992-től mostani helyén mutatják be. 1994-ben újabb ásatások kezdődtek – amelyek ma is tartanak – a Vár területén, s ennek eredményeképp számos újabb leletet, szobortöredéket s többek közt a Mátyás-templom Garai-kápolnájából egy kapu több részletét is felszínre hozták. (Az addigi magyar középkori hasonló leleteket számában és fajtagazdagságában egymaga felülmúló többmilliónyi mag pedig igazi kincsesbánya az archeobotanikusok számára, s a leletek a modern technika segítségével sok mindenről árulkodhatnak.) Kicsitől a nagy méretig több pár bőrcipőt is feltártak, s egy kútban tíz méter mélyen egy sárgombóccá alakult textíliát is találtak 1999. október 4-én, mely a tisztítás után hamarosan egyre érdekesebbé és értékesebbé vált: egy Anjou-kori selyemkárpit került elő. 

Anjou-selyemkárpitKároly Róbert pecsétje, a trónon trónkárpit...

Az Iparművészeti és a BTM restaurátorai közösen dolgoztak azon, hogy minél inkább valósághű és maradandó állagú selyemkárpit legyen. Bencze Zoltán régész nem zárja ki, hogy akár Károly Róbert trónkárpitja is lehetett, de halotti lepel is, és még ki tudja, milyen célra használhatták. Bodó Sándor a régésszel ellentétben bátran állítja, hogy trónkárpitról van szó, melyhez hasonlót a kárpit mellett elhelyezett Károly Róbert-féle pecséten láthatunk a trónon, szintén Anjou-liliomos és Árpád-sávos rutapajzsokkal. A kárpit egyébként 26 Árpád- és 21 Anjou-rombuszból áll. A különleges darab mellett tölgyfaleveles kárpitdíszek is előkerültek, s díszítik a tárlatot is. Az új kiállításrész mellett – melyet más háttérszínnel is elkülönítettek az eddigitől – természetesen a Zolnay-leletek is újra rabul ejtik a nézőt.

 Bencze Zoltán B. Varga Judit
Középkori bőrcipők
Tölgyleveles selyemtöredék

Kabaré 100

Szeptember 20-ig látogatható a múzeum első emeletén berendezett kiállítás. A rendező B. Varga Judit a megnyitón felelevenítette az indulás legfontosabb jellemzőit: nem voltak még táncosnők, s az irodalom dominált kezdetben. Az írók nagyjai folyamatosan tiszteletüket tették – s vették  Ez Éles! A megnyitó egyik szereplője inkognitóbanföl előlegeiket, honoráriumaikat –, Adynak például saját páholya volt, s különböző pártállású politikusok is sorra megjelentek.
Bár voltak korábbi kabarékezdemények is, 1907-ben nyílt a mai Művész mozi helyén a Bonbonnière a Teréz körúton és a mai Bábszínház helyén álló Magyar Színpad. A BTM Kabaré 100 tárlata a műfaj hőskorát eleveníti fel, amikor íróink legjava – köztük számos nyugatos – Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Molnár Ferenc, Gárdonyi Géza, Heltai Jenő és Karinthy Frigyes voltak a kabaré szerzői, megteremtve egy addig ismeretlen műfajt, az irodalmi kabarét. A kabaré magyarországi meghonosodásakor francia elődjéhez állt közelebb. Pesten és Párizsban egyaránt a sanzon állt a középpontban, ám a műsorok szerkezete a berlini mintát követte. Jelenetek, monológok, versek váltották egymást, és persze a mindig ízléses drámai sanzonok. Így lehetett becsempészni számos, nehezebben emészthető művet is. A műsorszámok közötti szünetekben pedig a konferanszié figurájának megteremtője, a nagyváradi újságíróból-íróból lett kabaréigazgató, Nagy Endre nevettette a pesti dámákat s urakat. Öt évig vezette a kabarét, majd Párizsba költözésekor átadta az irányítást a János vitéz Iluskájaként megismert kabaré-énekesnőnek, Medgyaszay Vilmának, akinek a kiállításon látható tüllkendője, kézi tükre, kedvenc kutyájának féltett fotója. Medgyaszay megzenésített Ady- és Csokonai-dalokat is énekelt, s ő volt az első, aki Bartók- és Kodály-műveket adott elő színpadon.

Nagy Endre

A tárlat látogatói eredeti hangfelvételről fejhallgatón hallgathatják Nagy Endrét, régi kabaréjeleneteket nézhetnek meg, egy pénztárkönyv segítségével bepillantást nyerhetnek az akkori bohémvilág mindennapi gondjaiba, és láthatnak korabeli színes plakátokat, írói relikviákat,  A New York kávéház karikatúrás asztalakabaré-bútordarabokat, karikatúrákat, többek között Kabos Gyuláról, Móricz Zsigmondról és Békeffi Lászlóról. Utóbbi pályafutásának 25. évfordulóján a Zeneakadémián az első sorban ült például a kormányzó és neje, Hóman Bálint kultuszminiszter, s a konferanszié Karinthy Frigyes és a figurateremtő Nagy Endre volt…
Az egykori szórakozóhelyet idéző enteriőrben filmek, fotók, hangfelvételek és eddig ki nem állított relikviák adják vissza a századelő e sajátos intézményének hangulatát. A kiállítás az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet együttműködésével valósult meg. Láthatunk a Petőfi Irodalmi Múzeumból való dokumentumokat, tárgyakat, a fiókintézmény Kiscelli Múzeumból származó plakátokat, s olyan szakértők is segítették B. Varga Judit munkáját, mint Saly Noémi.
Mindkét kiállítás valódi, bár más jellegű izgalmakat, érdekességeket kínál.

Farkasházy tartotta a megnyitóbeszédetKabos Gyula
Medgyaszay Vilma
Heltai kártyázik

Budapesti Történeti Múzeum

1014 Budapest, Szent György tér 2., Budavári Palota E épület
Link:
http://www.btm.hu/


Oldaltérkép