Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



KulTúra Északnyugat-Magyarországon I. – Samu, Vértesszőlős

Szerző: korboncnok
2007. június 2. 11.22

 Az üdülési csekk praktikus találmány, de van egy nagy hátránya: véges a felhasználhatósága. A június közepi fenyegető lejárat miatt a pünkösdi hétvégénket a kultúrának szenteltük, és most sem bántuk meg! Az 1-es és a 85-ös főúton haladva felkerestünk egyáltalán nem vagy már rég látott műemlékeket, múzeumokat, kulturális pontokat. Három nap kevés mindent megnézni, s a gyerekek is elfáradnak egy idő után, azonban Vértesszőlős, a komáromi Monostori erőd, Győr (ahol szállásunk vala), Eszterháza, Nagycenk és hazafelé Pannonhalma így sem kerülhette el, hogy meglátogassuk. Az 1-es főútról letérve első állomásunk Vértesszőlős volt, ahol Sámuel mésztufás (láb)nyomába eredtünk.

A tatabányai Turul-emlékmű

 Európa legnagyobb turuljaA Tatabánya melletti Kő-hegyen magasodik Európa egyik – egyesek szerint a – legnagyobb madárszobra, a millennium tiszteletére elkezdett, de csak mintegy tíz év múlva felavatott (a város honlapján 1905 és 1907 egymás alatt szerepel) Turul-emlékmű. Hatodikos, jó tanulónak tartott lányom megdöbbenésemre nem ismerte a turul szót! Amikor még történelmet tanítottam, soha nem maradt el a szűk órakeretben sem az Árpádok eredetmondája, s ennek kapcsán a turulra is kitértünk. Ma már, úgy tűnik, ez sem alap. A Feszty Árpád kezdeményezésére megalakított Emlékmű Bizottság Donáth Gyulát (1850–1909) bízta meg a szobor elkészítésével. A történelmi Magyarország területén a millennium tiszteletére hét emlékművet – Dévény, Nyitra, Munkács, Brassó, Pannonhalma, Zimony, Pusztaszer – állítottak. (Budapesten madárszobor látható a budai Várban, illetve millenniumi emlékmű a Hősök terén.) A tatabányai Turul-emlékművet 1992-ben felújították és másodszor is felavatták. Az 1947-ben kisebb települések összevonásával megalapított város címerében is szerepel. A szobor mérete lenyűgöző, még a főútról (autópályáról) nézve is, a kiterjesztett szárnyak fesztávolsága majdnem 15 méter.

 Vértes László-emléktábla

Homo erectus seu sapiens Paleohungaricus

Az 1-es úton – bár nem 66-os hosszúságú, azonban lassú – pihenésképpen is  beiktattunk egy vértesszőlősi megállót. A Tatabánya-Kertváros után mintegy 2 kilométerre lévő rendezett település a Gerecse-hegység lábánál, az őskori település kialakításában bizonyosan nagy szerepet játszó Által-ér mellett fekszik. Táblák segítenek eljutni az egykori kőbányába, a domboldalban elhelyezkedő völgybe. Azt tudtuk, hogy a szenzációs leletet nem itt őrzik, de kíváncsiak voltunk a Magyar Nemzeti Múzeum filiáléjára.
A budapesti születésű és a településsel csak névrokon Vértes László régész – nagyon sokszor kellett magyarázkodnia e véletlen egybeesés miatt – vezetésével 1963–68 között Európa egyik legidősebb, több száz ezer éves telephelyét tárták fel (erről szóló könyve: Kavics ösvény. Gondolat, 1969). Az ásatás során 1965. augusztus 21-én, Sámuel napján napvilágra került a Samunak elnevezett előember tarkócsontja, valamint rábukkantak egy 6–7 éves gyerek tejfogtöredékeire is. Az őstörténeti kutatás nagyon sok bizonytalanságot, feltételezést tartalmaz, egy-egy időnként felbukkanó lelet megalapozottnak tűnő elméleteket dobhat a sutba. Ma Sámuelt a kutatók a Neander-völgyi ősember elődjének tekintik – áll az idén a Kossuth gondozásában megjelenő ismeretterjesztő sorozat, a Világtörténelmi enciklopédia első kötetének (Őstörténet és a korai civilizációk) magyar szakemberek által szerkesztett oldalain.
 

Vértesszőlős
 A hétszögletű mésztufa épület
Arról híres, hogy itt találták meg Európa egyik legértékesebb őskori leletegyüttesét. A Komárom-Esztergom megyei község első írásos említése 1244-ből való, ekkor királyi vincellérek lakták, elnevezése is a szőlőművelésre és a közeli hegységre utal. A XV. században a tatai várhoz tartozott, majd 1543-ban a török korban teljesen elpusztult, s csak a XVIII. század elején kezdett benépesülni. A birtokos Esterházy család 1731-ben szlovákokat telepített be. 1878-ban tűzvész sújtotta, s újjáépítése során nyerte el mai arculatát. A ma közel 3 ezer lakosú település kőbányájában 1965-ben tárták föl az előember/ősember tarkócsontját, lakhelyét és pattintott kőeszközeit.

Ami kétségtelen tény, hogy a tarkócsont mellett a mésztufa (édesvízi travertin)  Levéllenyomataz előember/ősember lábnyomát, csont-, kvarcit- és kovakavics eszközeit, Európa egyik legrégibb tűzrakó helyét, valamint bölényleletet, egy kardfogú tigris szemfogait és néhány ősnövényfajt is megőrzött. A séta során valódi bölényleletet láthatunk, s táblák segítenek eligazodni az őskori ember korszakolásában, a jégkorszak hőmérsékleti viszonyaiban, a növény- és állatfajok között. Az egyik tárlóban a mésztufa egymásra rakódó négy kultúrrétege látható. A sétát záró állomáson, a hétszögletű mésztufa épületben pedig az üvegen keresztül jól  Ősmedveállkapocskivehetők a „tanúfalon” megőrzött lábnyomok, levéllenyomatok, láthatók eredeti, igen kicsi, átlag 3 centiméteres, kavicsból készült hasítóeszközök. Érdekes, hogy Samu közössége nem fával, hanem velős csonttal táplálta a tüzet, amely módszer azért előnyös, mert akár 2-3 napig is izzik. A majmokéhoz képest háromszorosára megnövekedett koponyájú homo erectusnak jelentős mennyiségű állati fehérjét kellett fogyasztania e nagy (szellemi) ugráshoz, illetve a felegyenesedéshez. A szemétgödrökben talált csontmennyiség alapján a kutatók úgy vélik, hogy rétegenként (településenként) 15–30 ezer kilogramm hús tartozhatott hozzájuk!
A vértesszőlősi séta érdekes, tanulságos, a bejáratnál kapott leporelló iránymutatásait követve fél-egy órás kiegészítő programnak kitűnő a környéken túrázók, áthaladók, érdeklődők számára.

 Samu melyikbe menne be?

A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Bemutatóhelye
2837 Vértesszőlős, Előembertelep, Kőbánya
Nyitva tartás:
ápr. 1-jétől aug. 31-ig hétköznap: 10–18
szept. 1-jétől 30-ig: 10–17
okt. 1-jétől 31-ig: 10–16
Szünnap: hétfő
Információ:
a nyitvatartási idő alatt Marton Rudolfné gondnok (tel.: 34/710-350),
egyéb időpontban: MNM Közönségkapcsolatok Főosztály (tel.: 1/317-7806)

 A rekonstruált koponya Ismertető tábla


Oldaltérkép