Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



Egy ígéretes kezdeményezés: a Nemzeti Ereklye Kiállítótere

Szerző: L. Kiss Anna
2006. augusztus 18. 18.16

 Immár másfél hónapja van kiállítótere a magyar kultúra értékeinek az Országos Széchényi Könyvtárban. A különböző intézmények és a polgárok részéről megnyilvánuló jogos kérés, miszerint nemzeti ereklyéinket eredetiben szeretnék látni, a könyvtár vezetése részéről – élén Monok István főigazgatóval – meghallgatásra lelt. Azon törekvésüket, hogy a nemzeti ereklyéket megőrzésük mellett közkinccsé is tegyék, és ne pusztán másolatok segítségével vagy digitális formában, a kultusztárca is támogatta. Így nyílhatott meg július elején a Nemzeti Ereklye Kiállítótere.


Az Országos Széchényi Könyvtárban létrehozott – korszerű technikai és egyben személyi védelemmel ellátott – kiállítótér méltó otthont ad az elsőként kiállított Philostratus-corvinának, majd az őt követő nemzeti kincseknek. A tervek szerint háromhavonként más és más ereklyét mutatnak majd be, melynek egyik oka, hogy az állományvédelem nem teszi lehetővé a kódexek hosszabb ideig tartó kiállítását. Legfontosabb ereklyéinket ugyanakkor folyamatosan, időnként évfordulókhoz kapcsolódva mutatják be a látogatóknak. Így látható majd a kiállításon a Himnusz, a Szózat kézirata, a Halotti beszéd, a Képes Krónika, 2008-ban pedig a Mátyás-évhez kapcsolódóan további corvinák is.
Hiller István oktatási és kulturális miniszter a kiállítótér ünnepélyes felavatóján Bonfini szavait idézte, miszerint „Érc, márvány, könyv nem hagy enyészni soha...” A tárca vezetője hangsúlyozta,  hogy elődeink már akkor tudták, hogy a kultúrának, nemzeti értékeinknek milyen fontos a szerepük. Bízvást a XXI. század embere is magáévá teszi ezt a gondolatot, hiszen az utókor majd tetteink alapján ítél meg bennünket. Mi büszkék lehetünk őseink alkotásaira, tetteinktől függ, hogy utódaink büszkék lehetnek-e majd ránk. Elmondta, hogy nemzeti ereklyéinkhez fűződő érzelmi kötődésen túl, azoknak nemzeti összetartó erejük is van, figyelmeztetnek bennünket nemzeti identitásunk, a közös büszkeség fontosságára.
Az UNESCO a világörökség részévé nyilvánított a corvinákat, ez óriási dolog, hiszen ebbe a körbe csak az egyetemes kultúrtörténetben mérföldkövet jelentő alkotások kerülhetnek.
Ezért is jelentős, hogy a nemzet könyvtára nyitott a közönség iránt, a kultúra értékeit emberközelivé kívánja tenni nem csupán a hazai, hanem a külföldi látogatók számára is.
Az OSZK folyamatosan bővíti „digitális kincstárát”, kihasználja az internet kínálta lehetőségeket, így érhette el, hogy az elmúlt időben tízszeresére nőtt digitális könyvtárának látogatottsága. És remélhetőleg már ebben az évben a könyvtár, illetve kiállításai látogatóinak száma – köszönhetően többek között a Nemzeti Ereklye Kiállítóterének is – eléri a hat számjegyet.
A kiállítótérbe belépve a látogatót fennkölt érzések kerítik hatalmába. A mélybordó kárpit, a diszkrét világítás, a nemzeti ereklye zárt, üvegtárlója mellette az egyenruhás biztonsági őrrel ünnepélyessé teszi a hangulatot. És valóban ünnep ez a látogatónak, hiszen nem mindennapi látvány Mátyás király  corvináinak egyike. De méltó hozzá a Magyar Kárpitművészek Egyesülete tagjainak Corvin kárpitok című alkotása is, a hagyományos francia gobelintechnikával, három év alatt elkészült, három darabból álló triptichon.
A budavári kárpitműhelyben örökül kapott motívumokat használtak, többek között Mátyás király és Beatrix portréi, valamint latin nyelvű feliratok láthatóak rajtuk. A kárpitkészítés „királyi műfaj”, már a középkortól kezdve művelik. Az egyesület tagjai alkotásukkal méltó követői elődeiknek, kárpitjaikkal nemessé tették a Nemzeti Ereklye Kiállítóteret. Ahogyan Bereczky Loránd a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója mondta, a Corvin kárpitok nem csupán díszítenek, hanem egyenértékű műtárgyak is. És valóban gyönyörűek, szerintem bízvást versenyre kelhetnének a Vatikáni Múzeum fantasztikus kárpitjaival. Követendő a kezdeményezés, amelyben az OSZK megrendelő és mecénás is volt egyben, gazdagabbá tette a kiállítóteret, és megjelenési lehetőséget nyújtott az alkotóknak.
A kiállítótérben a Philostratus-corvina megismerését segíti még A nemzet könyvtárának kincsei című film, amely bemutatja a corvinát, ismerteti történetét. Ugyancsak a helyszínen digitális formában is megtekinthető a corvina, sőt a Széchényi Ferenc könyvesboltban meg is vásárolható a CD.

A Philostratus-kódex:
(cod. lat. 417.) a Corvina könyvtár leggazdagabban díszített kódexei közé tartozik. Egyedülállóan fontos mű: a fordítás, az ajánlás, maga a pompás díszkódex teljes egészében, az első betűtől az utolsó ecsetvonásig Mátyás király számára jött létre. A műveket – Philostratus (Kr. u. 3. sz.) athéni szofista és unokaöccse munkáit – Antonio Bonfini udvari történetíró fordította le görög eredetiből latinra, 1487 tavaszán: az előszó Bécsújhely elfoglalása (1487. augusztus 14.) után íródott. A kódex festett dísze ezt követően, Firenzében készült, Boccardino il Vecchio műhelyében, de a kötet  még Mátyás halála előtt visszajutott Budára. Fatáblás, részben aranyozott bőrkötésére azonban már az utód, II. Ulászló címere került.
A gondosan tagolt, dominánsan vörös-arany, ill. kék-arany színezésű, diptichonszerű kettős címlap minden részét aprólékosan kidolgozott miniatúra borítja: még az általában fehéren hagyott lapszéleket is sárgászöld festés fedi, csipkeszerű aranydíszítéssel. Bal oldalon olvasható a kódex tartalommutatója, monumentális feliratként: a domború betűs, aranyozott bronztáblát fehér kőfülke foglalja keretbe. Az építmény talapzatán antik dombormű utánzata, a tengeri istenek harcával. Bal oldalt puttók, felfüggesztett fegyverek között Mátyás antikizáló éremportréja két – a görög kultúrára különösen fogékony – római császáré, Néróé és Hadrianusé között jelenik meg. (Körirata Mátyást Magyarország és Csehország királyának, Ausztria hercegének nevezi.) A másik oldalon középütt, ovális bronzdombormű-imitáció: Apollón, Olympos és Marsyas ábrázolása, amelynek mintája Lorenzo de Medici műgyűjteményének egyik híres ókori karneol-intagliója volt. A jobb oldali lap N(on)-iniciáléjában diadalmenetet ábrázolt a miniátor: a kocsin álló apró, koronás figurát magával Mátyással vagy fiával, Corvin Jánossal is azonosították már: az előszó le is írja a Bécsújhely elfoglalását ünneplő triumphust. Mindkét lap alján Mátyás címere látható (a jobb oldalin a pajzsban szerepel Ausztria vörös alapon ezüstpólyás címere is), a széldíszeken pedig a király emblémáinak sorozata (méhkas, hordó, homokóra, sárkány, kút). A kódexben még hat egész oldalas díszlap van.
A corvinát 1513-ban Johannes Gremper bécsi humanista szerezte meg II. Ulászlótól, tőle Johannes Fabrihoz került. Az Österreichische Nationalbibliothekből a velencei egyezmény keretében került az Országos Széchényi Könyvtárba, 1932-ben. (Forrás: az OSZK katalógusa)

A kiállítás megtekinthető október 8-ig.


Oldaltérkép