Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



Pajtás, daloljunk – a bőség kincse és az eltűnt idő nyomában

Szerző: PP (fotó: Néprajzi Múzeum, alkupiac.hu)
2010. augusztus 4. 6.56

 A minap belebotlottunk a Gyorskocsi utcai Pajtás önkiszolgáló étterembe, és maga a kifejezés különös hangulatokat indított el bennünk. Kisdobos- és úttörőnyakkendők erdeje jelent meg fátyolos retinánk előtt, reggeli zánkai zászlófelvonások hangulatát kutattuk a tudatunkban, egy gőzhajó tragédiája ötlött fel, piros bicikli, KGST típusú fényképezőgép és mezőgazdasági szivattyú… A múltunkba és különféle szótárakba merültünk.


Az értelmiség demokratikus devalvációja?

Szerző: Bogár Edit
2009. augusztus 25. 6.56

mesterszintű szakmunkásHogy a diploma értéke a felsőoktatás tömegessé válásával csökken, az előre látható volt. De azt még álmomban sem képzeltem volna, hogy ennek a hivatali nyelvben is ilyen hamar nyoma lesz! Történt ugyanis, hogy munkahelyemen, ahol eddig mint lektort / egyetemi oktatót / vendégoktatót foglalkoztattak, kezembe kaptam egy nyomtatványt, amelyen ez állt: Bogár Edit mesterszintű szakmunkás.


Alsóviszti Fogarasi János – nyelvész
1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

Összeállította: A. dr. Szála Erzsébet az OTKA T047172 sz. kutatás keretében 
2009. április 17. 6.56

 „Alsóviszti Fogarasi János született 1801-ben april. 17-dikén, Abauj vármegye Felső-Késmárk helységében, hol 1807–1811-ig a népiskolába is járt. Tanulását Szikszón folytatta és 1825-ben Sáros-Patakon végezé (ez utóbbi évszám Fogarasi saját feljegyzése), mely utóbbi helyen a helv. hitv. főiskolába 1814-ben sept. 12-dikén történt beiratása után 1818-ig a gymnasiumi, ezen év julius havától kezdve 1823-ig az akadémiai tanfolyamot hallgatta.”


Veszprémbe vagy Veszprémben lakom?

Szerző: Pfening Dóra
2008. május 15. 15.32

 A -ban/-ben határozórag használatáról a Nyelvművelő kéziszótár a következőket írja:
1. Elsősorban zárt helyen, valamely tárgy belsejében, anyagban levés, állapot, történés, helyhatározói ragja, például: a teremben vártunk rád, a vízben megcsillant valami. Gyakran jelöl azonban valamely földrajzi egységen, sőt testrész stb. felületén létet vagy történést: Európában, közelebbről Párizsban történt; Debrecenben élünk; a kalap a fejemben volt.


Pozsonyi papiruszok 9. – Újabb nonszenszek?

Szerző: G. Bogár Edit
2007. november 27. 6.34

 Bár elhatároztam, hogy politikáról nem írok, immár másodszor kényszerülök rá. A magyar nevek használatának tilalmával kapcsolatban már kifejtettem a véleményemet a Papiruszportálon. Azóta a tervről lemondtak, többek között a magyar külügyérek nyomására: maradhatnak a magyar helynevek, de mellettük ott kell lenniük a szlovák elnevezéseknek is. Ez így jó, így racionális: ha van az adott településnek, tájegységnek mindkét nyelvben saját neve, akkor mindkettőt illik ismerni, és tudni kell őket összeegyeztetni – más kérdés persze, hogy az sem ártana, ha a szlovákok is tudnák, mi a történelmi neve egy-egy helynek.


Oldaltérkép