Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Reneszánsz év 2008 | Úttalan utazás ]


4× a reneszánszról – az Országos Széchényi Könyvtárban kezdődik
Csillag a Holló árnyékában

Szerző: leho
2008. március 13. 15.56

 Tavaly a Batthyány-évben két, idén pedig a reneszánsz év 2008 keretében négy intézmény – Országos Széchényi Könyvtár, Budapesti Történeti Múzeum, Iparművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria – hangolta össze a reneszánsz, illetve Hunyadi Mátyás korát idéző tárlatait. A tavasszal nyíló kiállítások sorában és időintervallumát tekintve is az első az OSZK-é, mely a holló árnyékában megbúvó csillagnak, a magyarországi reneszánsz előkészítőjének, Vitéz Jánosnak állít emléket.

 Monok István, Bereczky Loránd, Basics Beatrix, Renner Zsuzsanna, Hiller István

Mint a Mátyás-Graduale
bemutatóján ugyanitt és a 4×… beharangozóján a Nemzeti Galériában, ezúttal is nagy volt az érdeklődés. Az Országos Széchényi Könyvtárban a március 14-ei kiállításmegnyitó – és egyben a Budapesti Tavaszi Fesztivál kezdete – előtti napon, a sajtóbejáráson Hiller István kulturális miniszter kijelentette: „A magyar múzeumok és nagykiállítások történetében egyedülálló összefogásként valósul meg a 4× a reneszánszról kiállítássorozat. A 4× a reneszánszról kiállítássorozat több, mintha négy külön kiállítást valósítottak volna meg. A reneszánsz épp erről szól. Nemcsak múltidézés, hanem mentalitás, nyitottság, a lehajtott fej felemelése, és szembenézés.” A négy tárlatot az OKM 340 millió forinttal támogatta. A miniszter bejelentette: márciusban – a korábbi közművelődési, közgyűjteményi pályázatokhoz hasonló nagyságrendben – újabb, a reneszánsz évhez kapcsolódó pályázatokat hirdet meg a tárca.
 Hiller IstvánA négy tárlathoz muzeológusok „kiállítási kódexet” is készítettek, amelynek célja: miként tehetők a tárlatok látogatóbaráttá. Mind a négy intézmény arra törekedett, hogy olyan feliratok szerepeljenek kiállításaikon, amelyek közel hozzák a tárgyakat a ma emberéhez – tartalmilag, formailag is. A műtárgyak alatti feliratok kétnyelvűek (magyar, angol), a kiállítások családbarát és interaktív jellegűek lesznek. A jegyárszámításnál az intézmények figyelembe vették, hogy a belépő akár négyfős család számára is kifizethető legyen (1600; az OSZK-ban: 1000 forint). Minden megvásárolt jegy a 4× a reneszánszról következő helyszínének a meglátogatásakor 25 százalék kedvezményt biztosít. Mindez a már meglévő kedvezményekkel együtt (diák-, tanárjegy) is érvényes. A négy intézmény számos múzeumpedagógiai eseménnyel, kísérő rendezvényekkel és gyerekfoglalkozásokkal is készül – ennek jó példáját láthattuk az OSZK-ban, ahol a kódexkészítéstől a bábozásig sok mindennel foglalkozhatnak a gyerekek. Ezek célja, hogy a reneszánsz korát, Mátyás király személyét közelebb hozzák.
Monok István, a nemzeti könyvtár igazgatója elmondta, hogy „a könyvtár mint múzeum nagyon jó intézmény arra, hogy köztes, fogaskerék szerepet játsszon a belterjes, akadémikus és a népszerűsítő tudomány között. Nem engedve természetesen a Monok Istvánszínvonalból. Mátyást is újra kell értékelnünk, és az azt követő török kor előtti, Jagelló-korszakot, hiszen az előtti és az utáni korból főként a negatívumok jöttek elő. Vitéz János személye azért jó, mert mindkét udvarhoz köthető. Olyan karizmatikus figura, aki mecénás, tudós, hivatalnok, hiszen váradi püspök, esztergomi érsek és kancellár – és ember, aki végletesen is megfogalmazta véleményét, ha finoman beszélek az összesküvésről. (…) Rossz politikus volt, ez is egy emberi vonás, Kubinyi András mondja, meg Szakály Ferenc, tanulmányaiban, hogy jó ember volt, de katasztrofális politikus. Mindenesetre egy nagyon szimpatikus tudós ember. (…) Olyan alak volt, aki összekötött. Nemcsak a két udvart kötötte össze, hanem Európa különböző tudósműhelyeit, egyéniségeit és a magyar világot. Kiállításunk középpontjába éppen emiatt a Leveleskönyve került. Kapcsolatrendszerét ez bizonyítja a legfényesebben. Címermotívuma a csillag, a címválasztásnál jól lehetett erre utalni. Egy uralkodó nagyobb mecénás volt, de nekünk helyén kell értelmeznünk e csillagot, hiszen az árnyékból is nagyon jól látszik.”
Elmondta azt is, hogy rég nem volt ilyen kiállításuk, ahol anyagilag nem voltak gúzsba kötve, s a terveiknek a pénzhiány nem szabott gátat.
A sajtótájékoztatóján mutatta be Csáki György, a Magyar Posta igazgatóságának elnöke azt a bélyegsorozatot és blokkot, amelyet a posta kifejezetten a reneszánsz év alkalmából adott ki. Az első blokkot a miniszter vehette át, majd a posta igazgatója, igazolva cége villámgyors tevékenységét (...), rögtön kézbesítette is az első, az új bélyegekkel ellátott leveleket a megjelent négy intézményvezetőnek (Bodó Sándort  a helyettese, Basics Beatrix képviselte).

  Blokk és bélyegek

Csillag a holló árnyékában

A nemzeti könyvtár a magyarországi humanizmus kezdeteit mutatja be, mintegy az 1470-es évek végéig. Az OSZK mint a középkori és reneszánsz magyar kultúra írott forrásainak legnagyobb gyűjtőhelye kiállításának középpontjába a könyvkultúrát állítja.
 LeveleskönyvVitéz személye és működése bizonyos értelemben kulcsa a magyarországi „nagy” reneszánsznak. Literátor, diplomata, mecénás, könyvgyűjtő, reneszánsz főpap és nem utolsósorban Pier Paolo Vergerio környezetének tagjaként közvetlen kapocs az itáliai humanisták első nagy generációjához, noha ő maga sohasem jutott el itáliai egyetemekre. Pályájának helyszínei – Várad, Buda és Esztergom – a 15. századi ország művelődéstörténetének kulcsfontosságú helyei.
A kiállítás Vitéz mecénási, kultúraszervező tevékenységét és irodalmi munkásságát vizsgálva metszetet kíván bemutatni a 15. század közepi ország teljes könyvkultúrájából. A magyarországi reneszánsz évtizedeken keresztül szigetjelenségként létezett. A királyi udvar funkciója és dominanciája következtében itt jelentek meg az itáliai fejedelemségek követei, itt talált otthonra néhány humanista tudós, és ide koncentrálódott az adminisztráció főpapi, literátus rétege. Az új művelődési eszmény mellett azonban, bizonyos értelemben sokkal szervesebben, tovább él a városokban, egyházi központokban, kolostorokban a középkor kultúrája, akár az építészet, akár a táblaképfestészet
, akár a könyvfestészet terén. A reneszánsz kultúra szétsugárzása főképp a püspöki Jókai-kódex, az első magyar nyelvű könyv, 1440 k.központokba már a század legvégének és a következő század elejének jellemzője. Éppen ezért a kiállítás célja, hogy felrajzolja a teljes ország könyvkultúráját a korai humanizmus hátterében. A középpontban azonban természetesen Vitéz meglehetősen összetett tevékenysége áll. A kiállítás bemutatja pályája indulását és a művelődéstörténetben betöltött szerepét, vagyis a Bibliotheca Corviniana létrejöttének elősegítését, valamint mecénási tevékenységét, többek között Janus Pannonius támogatását, a pozsonyi egyetem létrehozását és Hess András Magyarországra hívását. Ezenkívül jelentős hangsúlyt kap az általa felhalmozott könyvgyűjtemény.
Vitéz könyvtára kiemelkedően fontos volt a magyarországi reneszánsz kultúra kialakulásában. Egyrészt tudományos hátteret nyújtott ahhoz az „akadémiai” élethez, amely Váradon és Esztergomban zajlott, másrészt ösztönzője, kiindulópontja volt 15. századi könyvkultúránk legjelentősebb emlékegyüttesének, a corvináknak. A Vitéz-könyvtár rendkívüli tartalmi gazdagsága tulajdonosának széles körű érdeklődéséről és műveltségéről tanúskodik. Ugyanez világlik ki a kódexek margójára írott számos bejegyzésből, amelyek Vitéz kezétől származnak. Nincs még egy reneszánsz könyvgyűjtemény Magyarországon, amelynek lapjairól a bejegyzések alapján ilyen sokatmondó kép Egy „luxusdarab”bontakozna ki a tulajdonos személyéről.
A kiállításon több ritkaság is látható. Például Kálmáncsehi Domokos breviáriuma, az európai könyvfestészet egyik remekműve, amelyet az OSZK első alkalommal állít ki. Külön szentélyben látható a korszak első számú történeti forrásának számító,Vitéz János leveleit tartalmazó Leveleskönyv. A jegyzetekkel teletűzdelt „használati kódexek” mellett a bibliofil főpap luxusigényeiről tanúskodnak a fennmaradt díszkódexek, melyek közül a Münchenben őrzött Livius-köteteket mutatjuk be. A kalandos sorsú kódexek először térnek vissza Magyarországra azóta, hogy a Vitézt követő esztergomi érsek, Beckensloer ellopta, és Salzburgba vitte őket. Igazi különlegességnek számít az első Magyarországon nyomtatott könyv, a Cronica Hungarorum is, amely Hess András nyomdájában készült.

Csillag a holló árnyékában – Vitéz János és a magyar humanizmus kezdetei

Országos Széchényi Könyvtár, Budavári Palota
2008. március 14.–június 15.
Kurátor: Földesi Ferenc

Nyitva tartás: hétfő kivételével naponta, 10–18 óráig
Jegyárak:
Teljes árú: 1000 Ft
Kedvezményes: 500 Ft
Csoportos (10 főtől): 300 Ft
Családi: 2400 Ft

 A gyerekekre is gondoltak

A Budapesti Történeti Múzeumban Hunyadi Mátyás, a király – hagyomány és megújulás a magyar király udvarban 1458–1490 címmel március 19-étől,
– az Iparművészeti Múzeumban Beatrix hozománya címmel március 26-ától,
– a Magyar Nemzeti Galériában Mátyás király öröksége a gótikától a barokkig – Reneszánsz művészet Magyarországon a XVI–XVIII. században címmel március 29-én nyílik kiállítás.

Link:
Írásaink a reneszánsz évről


Oldaltérkép