Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Reneszánsz év 2008 | Úttalan utazás ]


MNG: készülődés a reneszánsz kiállításra – táblaképek restaurálása

Szerző: leho
2008. február 28. 14.54

 A Magyar Nemzeti Galériában novemberben beharangozott tavaszi kiállítások (4× a reneszánszról) közül a legutoljára nyílóról tudhattunk meg héttér-információkat, ismerhettünk meg fogásokat, titkokat a restaurátor-műhelybe szervezett látogatáson. A galéria jó érzékkel már legutóbb bemutatta az egyik restaurálandó szárnyas oltár darabját, így csigázva fel az érdeklődést. A kulisszák mögé tekinteni mindig izgalmas, néha izgalmasabb, mint maga az előadás. Így történt ezúttal is: számos érdekességet mutattak be a restaurátorok nem éppen reflektorfényben fürdő tevékenységük kapcsán.

Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon a 16–17. században

Szent Katalin vitája a tudósokkalA reneszánsz év 2008 rendezvénysorozatba illeszkedik a Magyar Nemzeti Galériában március 29-én nyíló Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon a 16–17. században című kiállítás, mely július 27-éig tekinthető meg. A négy tavasszal nyíló kiállítás kiegészíti egymást, szervesen egymásra épül: az MNG „időben” ott folytatja, ahol a Budapesti Történeti Múzeum abbahagyja, vagyis Mátyás halála évében, és a reneszánsznak, annak a művészeti stílusnak ered a nyomába, amely mára Magyarországon összeforrt Mátyás nevével. Alsó határát tehát a Jagelló-kor adja, fölső határát pedig a 17. század utolsó harmada, illetve vége, aszerint, hogy a Magyar Királyság nyugati feléből vagy Erdélyből szemléljük a korszak művészetét. Azt tűzték ki célul, hogy egyfelől bemutassák, feltérképezzék a késő reneszánsz művészet hazai történetét, másfelől értelmezzék azt a kora újkor kultúrájának egészében. A mintegy 450 kiállított műtárgy között lesznek frissen restaurált táblaképek, kódexek, címeres nemeslevelek, festmények, iparművészeti alkotások, ötvöstárgyak, fazekasmunkák és liturgikus tárgyak.

 Táblaképdarabok

A mostani kiállítással a Nemzeti Galéria nem titkolt célja, hogy megközelítse a negyedszázaddal ezelőtti, Mátyás király és a magyarországi reneszánsz című, 550 ezer nézőt vonzó kiállítás sikerét – a Van Gogh-tárlat a Szépművészetiben, mint a legfrissebb hírekből kiderült, a tavalyi kiállítások között a negyedik volt a világon az „impresszionisták és modernitás” kategóriában a maga 480 ezer látogatójával, s minden kategóriát egybevetve a 15. Van tehát két mérce is…

Juhász: Így nézett ki a restaurálás előtt 
 Itt véste be valaki a nevét

A restaurátor-műhelyben

A kiállítás kiemelkedő alkotásai lesznek a frissen restaurált táblaképsorozatok, a késő középkor legfontosabb és leglátványosabb képzőművészeti műfajának, a táblaképekkel, szobrokkal díszített szárnyasoltár-művészetnek a darabjai. A nagyközönség először láthatja a frissen restaurált, egykor két oldalán festett oltárszárnyat (melyet később két képpé fűrészeltek): a Jézus színeváltozása (Transfiguratio Domini) és A napba öltözött asszony és a sárkány című (már restaurált és épp a Vatikánból visszaérkezett) képet; az 1520-as, eredetileg vélhetően 12 táblaképből álló Szent Katalin-sorozat öt tábláját, a Krisztus ostorozása, a barokk idején (is) átfestett középkori táblaképet, valamint egy nagyszebeni, valószínűleg karzatmellvéd festett és aranyozott részeit, melynek egyik darabja az Ézsaiás című.

 Jézus színeváltozása – még szép színek nélkül   A már kész A napba öltözött asszony és a sárány

Néha érdemes korán érkezni, a tájékoztató előtt az egyik restaurátor, Szentgyörgyi Edit mesélt az alexandriai Szent Katalin történetét ábrázoló táblákról, melyek valószínűleg Sáros vármegyéből származnak. Öt képet állítanak majd ki a kiállításon, egy hatodikról is tudnak a 12-ből, az Kassán található, s feltehetően a Szent Katalin vitája a tudósokkal lefűrészelt hátoldala lehet, témája: Krisztus ostorozása. A kiállításon láthatók még: Szent Katalin megidézése, A szent Katalin által megtérített bölcsek a máglyán, Keresztre feszítés és Szent Katalin vértanúsága.
Közelről látható retus a Jézus színeváltozása képenUtóbbinál tudatos rongálás, képrombolás történt: Szent Katalin hóhérának szemét kiégették, végtagjait levágták, valamint nyílvessző okozta lyukak láthatók a testén: tudatosan csonkították meg a képet. A keletkezésre utaló évszám az egyik táblaképen látható.
Makói Juhász István osztályvezető, főrestaurátor mutatta be kollégái segítségével az említett műveket. Elmagyarázta, hogy a szárnyas oltároknak voltak szilárd táblaképei és mozgatható szárnyai, a mozgatható szárny mindkét oldalát díszítették, s az oltár nyitva tartásának a liturgikus szokásokhoz kapcsolódóan volt szerepe; nyitották ki a szárnyait (vagy némelyiket például böjt esetén becsuktak). Beszélt a felfüggesztésükről, hogy hátsó a deszkalapoknál az idők folyamán milyen amortizáció léphet föl, hogyan lehet ezt modern panelekkel, illetve a mozgatást lehetővé tévő fa-heveder kombinációt – amely egy idő után szintén gondokat okoz – műanyag-fém szerkezettel kiváltani. Elmondta, hogyan tisztítják le a festékrétegeket, mennyire érdemes a legalsó/legelső réteghez visszanyúlni, hiszen a Krisztus ostorozása esetében például három réteg fedi egymást, s a legrégebbinél olyan „fogó” színekkel dolgoztak, hogy meg kell gondolniuk, az eredeti állapotot állítják-e vissza. Arról is beszélt milyen csíkos, szálkás technikával restaurálnak kollégái, hogy a messziről észre nem vehető restaurálás közelről jól elüssön az eredetitől.

 Laurentzy Mária a Jézus színeváltozása ezernyi teendőjével 

Laurentzy Mária főrestaurátor a Jézus színeváltozása és A napba öltözött asszony és a sárkány javításáról mesélt. Az egykor a göncz-ruszkai Kornis Boldizsár tulajdonában lévő táblaképek a két világháború között már a nagybányai Bedő Rudolféi voltak, aki 1939-ben a Szépművészetinek ajándékozta őket. A főrestaurátor, mielőtt munkához látott volna, úgy vélte, hogy a Jézus színeváltozása esetében a felhőket azurittal festették, amit sokan nem akartak neki elhinni, s szakértők állapították meg, hogy valóban így van – annyi a könnyebbség az azuritdíszítésnél, hogy mielőtt megfestették volna, körbekarcolták a határait, így ma a restaurátornak ebből a szempontból könnyebb dolga van. Beszélt A napba öltözött asszony és a sárkány szimbolikájáról, a hétfejű sárkány különböző fejeiről, az egyik hányadékáról, amellyel a kisded égbe emelkedését akarta megakadályozni, a sasszárnyú Szűz Máriáról stb.
A több mint egy óra alatt művészettörténeti esszenciát kaptunk – és főként kedvet a majdani kiállítás megtekintéséhez.

 Az utókor igazságszolgáltatása: a hóhér is meglakolt   Szent Katalin vértanúsága

Mátyás király öröksége
Késő reneszánsz művészet Magyarországon a 16–17. században

2008. március 29. – július 27.
Kurátor: Mikó Árpád művészettörténész

Magyar Nemzeti Galéria
Budavári Palota
H-1014 Budapest, Szent György tér 2.

Március 23-ig látható: Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem”

Krisztus ostorozása, egyelőre még fejjel lefelé és rossz állapotban 


Oldaltérkép