Szerző: Kocsis Zoltán
2010. november 9. 6.56

„Noha jelentőségét hazájában megkérdőjelezhetetlenül elismerik, ma, Erkel Ferenc kétszázadik születésnapjá(nak előestéjé)n talán a megszokottnál intenzívebben vetődik fel a kérdés: életműve miért nem integráns része az általános operarepertoárnak, jóllehet zenei értékei alapján nemzetközi viszonylatban okvetlenül magasabb polcon lenne a helye, mint amit jelenleg elfoglal? És ezt a kérdést egyáltalán nem a napjainkra jellemző, világméretű értékválság, éles paradigmaváltás hívja életre, hiszen már több mint egy évszázada kérdés.”

Szerző: G. Bogár Edit és Lehotka Ildikó
2007. november 21. 6.55

Az emberiség fejlődésével, a nagy kultúrák megjelenésével a zene is változott, fejlődött. A tárgyi leletek közt már szöveges emlékekre is hagyatkozhatnak a zenetörténészek a korszak elemzésekor. A több évszázadig tartó fejlődés eredményeképpen megjelent a kezdetleges kottaírás, új hangszerekkel gyarapodott az emberiség.
Több nagy ókori kultúrát kell megemlíteni, ha a zene fejlődéséről beszélünk. Kezdjük a sort Mezopotámiával.

Az ISME-konferencia
Trópusi forróság és füstös pára, pálmafák és szökőkutak, felhőkarcolók és bádogkalyibák, mesés gazdagság és rengeteg szegény ember. Első benyomásom ez volt Kuala Lumpurról, az ötven éve függetlenné vált, szédítő iramban fejlődő Malajzia fővárosáról, ahol mindenki beszél angolul, mosolygós és türelmes az idegenekkel. Itt rendezte 27. világkonferenciáját az ISME, a Nemzetközi Zenei Nevelési Társaság 2006 júliusában.

Szerző: Gordon Kató
2006. május 16. 07.24

A zenekar nagyobb hangszeres együttes, a szólamokat – ellentétben a trióval, kvartettel, kvintettel, szextettel, oktettel, nonettel – többen játsszák. A középkor még nem ismeri az állandó együttes fogalmát, három-négy ember játszott, de ezek még nem voltak állandó társulások. A reneszánsz korszakban még nem beszélhetünk zenekarról, a művek hangszerelése is tetszés szerinti (ad libitum) lehetett. Nagyrészt a kórusműveket ültették át leginkább fúvós hangszerekre, eredeti hangszeres művek nem nagyon léteztek.

Szerző: dr. Pásztor Zsuzsa
2006. február 24. 8.25

A zenével foglalkozó növendékek és felnőttek körében sokan ismerik a zenei munkaképesség-gondozást, és sokan használják is a munkájukban. Sajnos azok is sokan vannak, akik még csak nem is hallottak róla, pedig esetleg nagy szükségük lenne rá. Tudjuk jól, az új dolgok nehezen válnak ismertté, és a Kovács-módszer még mindig újnak számít, jóllehet már közel fél évszázada létezik és sikeresen működik.