Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



A 100 éves Szent István-bazilika

Szerző: leho
2006. július 16. 17.56

 A millenniumi eseménysorozat, a XIX–XX. század fordulója – a valódi dübörgő gazdaságnak köszönhetően – merőben átalakította a főváros képét. Számos mai nevezetesség – a Hősök terébe torkolló Andrássy út a földalattival, a Parlament, Vígszínház, a kiállítás kapcsán a Városliget a Vajdahunyadvárral, a Közlekedési Csarnok stb. – ekkor épült. Az anyagi problémákat, elhúzódó kivitelezést, panamákat, amelyek ezen építkezéseket is végigkísérték, az utókor elfelejtette, s maradtak a csodálatos építmények. A bazilika is e nagy építkezési korszak szülötte, s ma az egyik legfontosabb kultikus színhelye Budapestnek.


A középkori Magyarország egyházszervezése követte az Árpád-házi királyok (és elődeik) politikai berendezkedésének kiépülését: központjai a katonai-politikai-gazdasági gócpontokkal azonosak, illetve ezek közelében jöttek létre. Teljesen természetesen fő szerepet kapott Esztergom, Vajk  szülőhelye, Pest (Buda) viszont ekkor szóba sem került egyházi központként.
Basics Beatrix
és Kalmár Lajos könyve bemutatja, hogyan lett a kis közösségnek szánt plébániatemplomból az utolsó épített katedrális, hogyan vált lipótvárosi plébániatemplomból bazilikává, a Szent Jobb őrzőjévé. A templomot 1851-ben kezdte építtetni Pest, s az épület 150 év alatt hatalmas változásokat élt meg, legutóbb a teljes rekonstrukciót (2003), s 2001-ben az állam a tulajdonjogot is átadta az egyháznak. Nemcsak az épület története szolgál számos érdekességgel, az évforduló is kettős, 1905 novemberében szentelték föl, de csak a következő év decemberében helyezte el a zárókövet Ferenc József, akinek a neve a templom építésének kezdetén valószínűleg fel sem merült volna…
Basics Beatrix kitűnő tanulmányban mutatja be az építés és az épület történetét, kitérve természetesen a Szent Jobb hányatott sorsára is. Mi most csak egy-két érdekesebb momentumot ragadunk ki.
Hild József többször átdolgozott tervei alapján kezdtek a munkákhoz, de a felvetődő ötletek, a kupola milyenségének problémái, a növekvő (fő)város szabta igények számos változtatáshoz vezettek. Az építész 1867-es halála után egy évvel kellett volna átadni a klasszicista jegyeket hordozó Hild-bazilikát, de az ünnepség előtt néhány órával a kupola beomlott…


Ybl Miklósra várt a feladat, hogy az épületet (és a kupolát) átformálja, s majd egy évtized
Az épület története
1845
megbízzák Hild Józsefet egy bazilika terveinek elkészítésével
1851 Hivatalosan elkezdődik az építkezés, de Pest városa az egyszerűbb, olcsóbb változatot fogadja el
1864-ben kezdték a kupolát és a boltozatot építeni
1867 Hild József halála
1868 Kupolabeomlás, Ybl Miklós lesz a tervező
1889 A belső dekorációt kivéve elkészült a templom
1891 Ybl meghal
1897 Szent István-bazilika a hivatalos neve (korábban Szent Lipót)
1905 Felszentelés
1906 A zárókő elhelyezése
A II. világháború légitámadásai megrongálták a fedést
1947 Tűz ütött ki a kupolában
1951-től őrzik a bazilikában a Szent Jobbot
1982 Egy szélvihar következtében életveszélyessé vált a tetőszerkezet
2001 Az állam átadja a tulajdonjogot
2003 Befejeződik a teljes rekonstrukció
 
alatt újratervezte, újrapozicionálta az immár kiépülő Andrássy útnak a hátát mutató bazilikát, de immár reneszánsz stílusjegyekkel.
A Szent Jobb története nem kevésbé érdekes. A Szent István-i egész kar, majd az alkar országhatárokat nem ismerő vándorlása és a még (vagy már soha) nem ismert részletek homálya nem véletlenül izgatja sokak, nem csupán a szakemberek fantáziáját. Talán a sors keze, hogy ennek az épületnek és ennek az ereklyének a története összefonódott.

Nagyon szép könyv, értékes tanulmánnyal, kitűnő ajándék akár kies hazánkat kevésbé ismerőknek is. Egy szerkesztési hiba mellett azonban nem lehet elmenni: az hagyján, hogy az 1851-es eseménynél az akkor még nem egységes Pest-Buda helyett „Budapest Székesfőváros” kifejezés szerepel; de két évszám zavaróan rossz, ami abból adódhat, hogy a tanulmány korábban készült, nem 2006-os, ezt mindenképpen fel kellett volna tüntetni, vagy az utalásokat javítani:
„E kettő – a templom és a királyi jobb – története csak  alig több mint negyven éve közös…”
„1951-ben, a szerzetesrendek feloszlatásakor a bazilika plébánosának adták át, így került jelenlegi őrzési helyére, negyvennégy évvel ezelőtt.”

Fülszöveg

A Szent István-bazilika, Budapest legnagyobb, az esztergomi bazilika és főszékesegyház után rangban Magyarország második temploma a magyarok számára nem csupán egy az építészetileg értékes templomok közül, hanem kultuszhely. Itt őrzik – a Lippert János által készített ereklyetartóban – a magyar államiság legnagyobb becsben tartott ereklyéjét, az első magyar király, Szent István mumifikálódott kézfejét, a Szent Jobbot. István király szentté avatásának napja, augusztus 20-a ünnepnap, amikor is minden esztendőben Szent Jobb-körmenetet tartanak; az ereklyét egyházi szertartás keretében, a hívők tömegeinek kíséretében körbeviszik az utcákon. A ceremónia része az ország kiemelkedő ünnepi rendezvényeinek.

Basics Beatrix – Kalmár Lajos: A 100 éves Szent István-bazilika
Alexandra [Budapest, 2006]


Szöveg: Basics Beatrix
Fotó: Kalmár Lajos
Kartonált, 48 oldal, 1690 forint
Felelős szerkesztő: Diósdi László
Tervezte: Nádai Ferenc
Képfeldolgozás: Tóthpál András
Nyomtatás: Alföldi Nyomda
ISBN: 9633694890

Link:
Budapest fürdői


Oldaltérkép