Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



Erzsébet, a magyarok királynéja

Szerző: Lehotka Gábor
2004. április 24. 05.56

Egy nagyalakú, illusztrációkban gazdag művet vehet kézbe az olvasó. Jó szembesülni egy-egy ilyen könyv kiadásakor azzal, hogy nem minden esetben kell a szerkesztőnek, kép- és műszaki szerkesztőnek „visszafognia” magát, s akár nyolc páros oldalon is lehet csak illusztráció! És akkor még nem beszéltünk az oldalnyi méretű képekről (festmények, fotók).


Soós István a bajorországi hercegi családról, Erzsébet szűkebb pátriájáról írt. Szó esik apja „különcségeiről” s arról, hogy Erzsébet tőle örökölte liberalizmusát, természetszeretetét.
Bár a szülők kapcsolata nem volt ideális, mégis, Sisi idilli környezetben nőtt föl, Possenhofen mindig is a kötelezettségektől mentes paradicsomi környezetet jelentette számára.
Niederhauser Emil, a Habsburgok egyik legavatottabb magyar ismerője többek között az uralkodó  és Erzsébet viszonyát világította meg. Hiába tetszik meg egymásnak a két fiatal a megismerkedéskor, a hűvös bécsi fogadtatás, a kötelező protokollfeladatok már a kezdet kezdetén sejteni engedik, hogy Erzsébet egy számára idegen közegbe kerül, amit élete végéig nem tud megszokni. A professzor bemutatta menekülési vágyát, utazásait, a vadászatokat, rajongását a lovakért vagy a görög kultúráért. A kiegyezés körülményeit, benne Erzsébet szerepét sokszor Ferenczy Ida és a királyné levelei, írásai villantják fel. Niederhauser Emil a kiegyezési ünnepség mellett a millenniumit is jellemzőnek tartja, amikor Ferenc József és egy feketébe öltözött, magába húzódó királyné előtt tisztelgett a magyar elit. Mindezt Mikszáth Kálmán tudósításában olvashatjuk.
F. Dózsa Katalin egy 19. századi királyné tragikus sorsát mutatja be, aki sok szempontból 20. századi modern nő volt. Erzsébet eleinte rajongott Ferenc Józsefért, azonban a körülmények arra kényszerítették, hogy amennyire csak lehet, távol legyen Bécstől. A férjéért még azt is megtette, hogy összehozta egy színésznővel. Nagyon szerette gyermekeit, Zsófia azonban elérte, hogy ne juthasson a közelükbe, amikor pedig Mária Valéria neveltetését végre a kezébe vehette, rajta szerette volna bepótolni azt, amit idősebb testvéreinél elmulasztott. Nem tudott, illetve nem akart igazi Landesmutter lenni – az sokkal inkább Zsófia volt –, pedig több uralkodónak is föltűnt, hogy milyen éleslátású, realista. A magyarokért tette meg csupán egyszer, hogy komolyabban is beleszólt a politikába. A  világ legszebb asszonya című fejezetben F. Dózsa Katalin kitér a korabeli nőideálra, a királyné életmódjára (hajmosás, ruházkodás, séták, kirándulások, diétázás stb.), számos részlettel hozza közelebb számunkra Titániát.
Kovács Éva Gödöllő, a Grassalkovich-kastély szerepéről írt a királyi család életében. Megkerülhetetlen az ehhez szorosan kapcsolódó magyar szándék, hiszen a hazai politikai elit jó érzékkel adta át a kastélyt pihenőhelyül a királyi pár számára, hiszen összességében több évet töltött itt Erzsébet. Sokszor meglátogatta Ferenc József is, akinek megtetszett a hely, az udvari protokollt félretéve itt sokkal fesztelenebbül viselkedhetett, mint Bécsben.
Basics Beatrix Erzsébet királyné helyét vizsgálja a képzőművészetben. Az megszokott dolog volt, hogy egy uralkodó feleségéről számos festmény, felvétel készül, azonban róla olyan mennyiségű ábrázolás született, ami kétségkívül bizonyítja, hogy kora egyik legszebb asszonya, nőideálja lehetett.
Külön fejezet foglalkozik a királyné költészetével. Mészöly Dezső fordításaival – a kötetben másutt Tandori Dezső tolmácsolásában – kerülhetünk közelebb Erzsébet lelki életéhez, aki úgy tervezte, hogy halála és bizonyos idő eltelte után kiadják a verseit.
Gerő András az Erzsébet-kultuszt elemezve kiemeli, hogy a magyarság támogatót keresett az uralkodócsaládnál a kiegyezés után, s ezt Erzsébetben vélte felfedezni:
„Pedig mind a ketten mást kerestek. Erzsébet saját szabadságát, önállóságát, a magyarok pedig érzelmi azonosulásra alkalmas hatalmi pártvédet.
Nem egymást keresték, de megtalálták egymást.”
A tartalom mellett a tipográfia és a szöveggondozás is kiváló.

Az írás először az Irodalmi Vademecumban jelent meg


Erzsébet a magyarok királynéja
Rubicon-könyvek, Budapest, 2001


24x33 cm, 144 oldal, 4980 Ft
Szerkesztette Rácz Árpád
A képeket válogatta Basics Beatrix és Jalsovszky Katalin
Tervezte Czeizel Balázs
Fotó Gottl Egon
Kiadói szerkesztő Potencsik Erika
Nyomdai előkészítés Arktisz Stúdió
Kötött, készült a Gyulai Dürer Nyomda Kft.-ben
ISBN 963 00 8207 1

 


Oldaltérkép