Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



Verancsics Antal humanista történetíró
„A történetíró feladata, hogy a jóra intsen, a rossztól elriasszon”

Szerző: Frank N. Stein
2004. június 4. 13.35

 Előbb a Szapolyai-ház diplomatája, majd 1549-ben a Habsburgok szolgálatába állt. 1550-ben egri kanonok, szabolcsi főesperes, utóbb esztergomi olvasókanonok és pornói apát lett. Két ízben járt Törökországban Ferdinánd király követeként. Diplomáciai küldetését régészeti kutatásokkal tette önmaga számára is hasznossá. 1553-ban pécsi püspökké nevezték ki, és egy követség élén Konstantinápolyba küldték.

A delegáció 1553. június 22-én indult el, és Ankarán át a szultán kisázsiai székhelyére, Amasiába érkezett. A magyar részről Verancsics és Zay Ferenc főkapitány által irányított négyéves alkudozás eredménytelen maradt; hazatérése után 1557-től egri püspök. 1567-ben ismét portai követté nevezték ki; 1568. február 17-én II. Szelim szultánnal megkötötte a (II.) drinápolyi békét: I. Miksa tudomásul vette az 1552–1566 közötti török hódításokat. Az egyezmény mindkét félnek megtiltotta a további területszerző hadjáratokat, ezzel kölcsönösen biztosították a kialakult határok fenntartását. I. Miksa évi 30 ezer magyar arany adót fizetett a szultánnak.
1569-től esztergomi érsek, 1572-től királyi helytartó. 1572. szeptember 25-én Pozsonyban megkoronázta I. Rudolfot (1576–1608). 1573. június 5-i bíbornoki kinevezése hírét már nem érte meg. A nagyszombati Szent Miklós-székesegyházban temették el. Kora humanistáival levelezett, latin verseket írt.

  

Verancsics Antal praefationaléja.
Antal Veranchich Mass-book;
Antal Veranchich Messbuch.

Nagyszabású kortörténeti művet tervezett Magyarországról, mely csak vázlatosan, töredékeiben készült el. Páratlan gazdagságú magyar történelmi anyaggyűjtése az úgynevezett Verancsics-gyűjtemény; hatalmas levelezést és igényes történelmi tárgyú dolgozatokat hagyott ránk.
Művei: Összes munkái (I–XII., kiadta Szalay László és Wenzel Gusztáv, Pest, 1857. Bp., 1875). Róla: Szalay László: Verbőczi István és Verancsics Antal. Adalékok a magyar nemzet történetéhez… (Pest, 1859); Acsády Ignác: Verancsics és Szerémi (Irodalomtörténeti Közlemények, 1894); Sörös Pongrác: Verancsics Antal élete (Esztergom, 1898). Többek között: Szerémi György (1490 körül – 1548 után) Verancsics Antal buzdítására írta meg emlékiratát Magyarország romlásáról (1456–1543). Talán Báró Zay Ferenctől (1498–1570) származik Az Landor fejirwär el wezessenek oka e woth és Igy esewth című történeti leírás, amely Verancsics Antal hagyatékában maradt fenn. (Forrás: Magyar életrajzi lexikon 1000–1990, CD-ROM) Egri püspök korában Pozsonyból rendelte meg 1563-ban. A könyvnyomtatást már 123 éve feltalálták, de ez a munka még kéziratos. Csak alapos vizsgálódás után lehet megállapítani, hogy nem nyomtatvány, hanem kézi munka. Igazi mestermű.
(www.ektf.hu/egyhazmegyeikonyvtar/ritkasagok.htm).

Egyik tanítványa, Verancsics Fausztusz 1551-ben született a dalmáciai Sibenikben. 1 561-tól Verancsics Antal esztergomi érsek és humanista történetíróhoz kerül, aki kisfiúként magához veszi unokaöccsét, és először Pozsonyban (szülővárosa horvát és olasz nyelve mellé itt tanult meg magyarul, németül és latinul), majd a világhírű padovai egyetemen taníttatja. A tehetséges fiatalember itt jogi, logikai, matematikai és mechanikai ismereteket szerzett.
Bizonyára nagy hasznára lehetett nagybátyja értékes kéziratokat és tudós munkákat tartalmazó gazdag könyvtára, amelyet később örökölt is. Ezúttal egyik találmányát, a szélturbinát mutatjuk be (a sok közül). Az alábbi ábrán látható az a szélmalomváltozat, amelynek alapján egyes szakemberek Fausztuszt a szélturbina feltalálójának nevezik. A torony melletti apró alaprajzot szemlélve látjuk, hogy a járókerék nyolcszárnyú és a forgóelemet 30 fokos dőlésszögű terelők fogják körül.

Szélturbina

Bármilyen szélirány is volt, az áramló levegő két terelő között felgyorsult és elfordította a járókereket. A torony ablakán  át látszik  az őrlőkövek fogaskerekeit forgató nagy fogaskerék.
(http://www.feltalaloink.hu/tudosok/verancsicsfaustus/html/verfauindex.htm)

A Verancsics-portré látható a Nemzeti Galéria reneszánsz kiállításán

  


Oldaltérkép