Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



Gróf Széchényi Ferenc (1754–1820) könyvtáralapító

Szerző: PP
2011. április 28.

 Széchényi FerencManapság se vége, se hossza az alapítványok létrehozásának, az alapítás nemes cselekedetét azonban néha csupán népszerűség-, hírnévnövelésre használják fel nem kis médiafelhajtással. Miközben olyan személyiségekről alig tudunk valamit, mint például Széchényi Ferenc, az Országos Széchényi Könyvtár – és közvetve a Magyar Nemzeti Múzeum – alapítója. Pedig cenki könyvtára már az 1780-as években betűrendes volt, és szakkatalógus segítette a keresést…


Gyémántdiplomát édesapámnak…

Szerző: Szűk Balázs, fotók: családi archív felvételek
2009. február 25. [a kommunizmus áldozatainak napja] 10.56, frissítve: 2012. október 22.

 …már csak én adhatok. Annyi elnémított év után, hasonló kusza utakat bejárva. Ehhez nekem van jogom. Vannak fiúk, akik a második világégésben elvesztették apjukat, egy hit naplójában keresték nyomukat örökké nyugtalanul, s mégis jelentettek, hogy alkothassanak, de most tükör által homályosan látnak, míg más kisebbek a méltóságban és nagyságban mégis színről színre. Vannak a szenvedő fiúk, kik utólag s talán igazabbul nézik a múltat, megszédülnek belé, de mindig bocsánatot kérnek s adnak, sírnak a mikrofon előtt vagy a Nagy Regény javított változatában, még akkor is, ha nemzőjük a túlélés félelmében megfigyelt, leírt ártatlanokat, de ugyanezt tette szeretteivel és önmagával is.


Szereti ön Széchenyit? – A legnagyobb

Szerző: 33
2007. szeptember 21. 8.10

 A Széchényiek és a Festeticsek (kulturális) öröksége, katonáskodás, világlátás. Lánchíd, vasút, Vaskapu. Hitel, Világ, Stádium. Kaszinó, lóverseny, vízi sportok. Magyar Tudós Társaság, Nagycenk, Budapest. Kétgarasos adó, 48-as miniszter, Dunába ugrás. Elmegyógyintézet, Ein Blick, döblingi húsvétvasárnap.
Néhány jellemző momentum egy nagy kor nagy emberének szövevényes életművéből. Nekem már régóta ön, Széchenyi István a legnagyobb!
A nemzet napszámosa 216 éve ezen a napon, szeptember 21-én született.


Szekfű Gyula (1883. május 23., Székesfehérvár – 1955. június 29., Budapest) II.

Szerző: korboncnok
2007. július 27. 8.22

 Az előző részben A magyar állam életrajza című, az I. világháború alatt írt könyvéig tekintettük át munkásságát. A forradalmak, Trianon az ő életét is, mint szinte mindegyik kortársáét, fenekestül felfordította. Az uralkodóházhoz lojális, a szerves, nem forradalmak általi fejlődést, a germán kultúrközösséghez tartozást és a modern, bürokratikus államot hirdető történészt alaposan megrázták 1918–1920 eseményei. Korszakhatár volt életművében, az időszak tanulságait a Három nemzedékben vonta le. E művével az ellenforradalmi – ahogy önmagukat meghatározták – kurzus egyik szellemi megalapozójává vált.


Szekfű Gyula (1883. május 23., Székesfehérvár – 1955. június 29., Budapest) I.

Szerző: korboncnok
2007. június 29. 15.16

 A kor – a 19. század hetvenes, nyolcvanas évei – sok olyan tudós, író, gondolkodó bölcsőjét ringatta, akik nélkül a mai magyar szellemiség nem lenne az, ami. Kodály, Bartók, Ady, Móricz, Babits, Kosztolányi – és még sorolhatnánk. Ezek az esztendők a 20. századi magyar tudomány melegágyai voltak. A felsorolásba ki-ki beleilleszthet még néhány nevet tetszés szerint, Szekfű Gyula neve azonban feltehetően több felsorolásból kimaradna. Pedig ha elfogultság nélkül vizsgáljuk életútját, műveit, hatását, szimpátiánkat/ellenszenvünket félretéve okvetlenül ott a helye.


Oldaltérkép