Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



Interjú Réthly Ákossal, a Szoborpark üzemeltetőjével

Szerző: Stein Frank N.
2004. május 5. 07:46

 „A Szoborpark önmagában egyébként nem nyereséges; sőt: a bemutatott, illetve megidézett korszakhoz kapcsolódó emléktárgyak árusítása nélkül az egész létesítmény súlyos veszteséget termelne. A Szoborpark egy olyan állami tulajdonú, ugyanakkor vállalkozói üzemeltetésű kulturális-idegenforgalmi látványosság, amely a megépítése óta egyetlen fillér költségvetési támogatást nem kapott.”

– Hány évesen kezd az ember Szoborparkot „csinálni”? És mi motiválja?
– Nos, a Szoborparkot nem én „csinálom”, hiszen a létesítmény 1992–93-ban épült, s akkoriban még nem gondoltam arra, hogy valaha közöm lesz a bemutatóhoz. Közel harmincévesen – éppen egy ifjúsági-könnyűzenei havilapnak voltam a főszerkesztője, de úgy gondoltam, érdemes lenne kipróbálni magamat valamilyen másik területen is. Az „a levegőben lógott”, hogy valamiféle vállalkozást kellene kitalálni, de attól azért idegenkedtem, hogy nagyon hagyományos profilt válasszak, például nyissak egy büfét egy moziban. Végzettségem és korábbi tapasztalataim is mind a kulturális szféra felé orientáltak, ezért rögtön megindult a fantáziám, amikor egy éjszakai rádióbeszélgetésben az éppen elkészülő Szoborpark lehetséges idegenforgalmi fejlesztéséről és vállalkozók esetleges bevonásáról értekeztek. Gondoltam, ez pontosan olyan terület, ami kellően érdekes, izgalmas a számomra. Nem is csalódtam később sem, mert rövid tárgyalássorozat után immár üzemeltetőként elkezdhettem a park működési koncepciójának kidolgozását és megvalósítását.

– Volt-e valamilyen szóbeli megállapodása, ígérete a Memento Park folytatására 1993-ban?
– A Memento Park projekt – amelyről bővebben lehet olvasni a Szoborpark
http://www.szoborpark.hu/mementopark/  oldalán – már a Szoborpark tervezésekor egy nagyon fontos elképzelés volt. Ez lenne az a további fejlesztési irány, amellyel a jelenlegi bemutató egy sokkal nagyobb léptékű intézménnyé nőhetne. Az elmúlt tizenkét év során abban mindenki egyetértett, hogy az ötlet igazán kiváló és megvalósításra érdemes, de anyagiak hiányában mindez eddig nem valósulhatott meg. Sajnos a pénzszűke nemcsak ebben mutatkozik meg. Maga a Szoborpark is „ezer sebtől vérzik”. A létesítmény részben máig befejezetlen – nem épült meg néhány nagyon fontos látványelem, rendezetlen a park bejárata előtti terület, és az infrastruktúra is komoly fejlesztésre szorul.

– A főváros vezetése, illetve a kerület mit tett az elmúlt tíz évben a Szoborparkért?
– Mindkét önkormányzattal, a Főpolgármesteri Hivatallal és a Budafok-Tétény Budapest XXII. Kerület Polgármesteri Hivatalával, az illetékes bizottságokkal, valamint az érintett tisztségviselőkkel és szakemberekkel igen jó a szakmai kapcsolat. Gyakran kapunk természetbeni segítséget, szakmai támogatást napi problémáink megoldásához, illetve ajánló sorokat ahhoz, hogy sikerrel induljunk különféle pályázatokon. A főváros különféle pénzügyi alapjai pályázatok útján anyagi támogatást is nyújtottak például a Szoborparkot bemutató tájékoztató kiadványaink megjelentetéséhez vagy szórólapjaink kiadásához.

– És a kulturális tárca?
– Az illetékes minisztériumban ugyancsak több szinten ismerik tevékenységünket, de mivel szervezeti formában nem tartozunk a hatáskörükbe, ezért kapcsolataink leginkább szakmai jellegűek.
 
– A bérlőnek az az alapvető érdeke, hogy nyereséges legyen a szobortemető. Mikor vált azzá? Mennyit tesz ki a jegyeladás? Hogy megy a csecsebecse-kereskedelem?
A Szoborpark semmiképp nem tekintendő szobortemetőnek, hiszen egyrészt az építészeti megoldások okán a létesítmény, illetve a szobrok összessége önálló műalkotásként, az 1989–90-es magyarországi politikai rendszerváltásnak az emlékműveként értelmezendő, másrészt ez egy élő, működő intézmény. A Szoborpark önmagában egyébként nem nyereséges; sőt: a bemutatott, illetve megidézett korszakhoz kapcsolódó emléktárgyak árusítása nélkül az egész létesítmény súlyos veszteséget termelne. A Szoborpark egy olyan állami tulajdonú, ugyanakkor vállalkozói üzemeltetésű kulturális-idegenforgalmi látványosság, amely a megépítése óta egyetlen fillér költségvetési támogatást nem kapott. Nyereséges üzemeltetése csupán hosszú távon lehetséges. Az első években természetesen igen jelentős volt a hiány, majd a konszolidációs és szerény nyereséggel záruló pár jó évet követően a 2001. szeptember 11. utáni idegenforgalmi visszaesés a Szoborparkot is érzékenyen érintette. Kénytelenek voltunk előremenekülni, és termékfejlesztéssel, emelt szintű szolgáltatások bevezetésével – például egy a belvárosból induló közvetlen autóbuszjárat elindításával –, valamint fokozott marketingtevékenységgel igyekeztünk a kedvezőtlen tendenciát visszafordítani.

– Az első évek bizonytalan lépései után a külföldiek már határozott céllal érkeznek, milyen marketingtevékenységet folytatnak külföldön?
A külföldi turisták már a magyarországi utazásuk tervezésekor pontos információkat kaphatnak a Szoborparkról. Ennek érdekében több mint húsz nemzetközi útikönyvkiadó céggel ápoljuk a kapcsolatot, tájékoztató anyagaink minden jelentős magyar külképviseletnél megtalálhatók, és ötnyelvű honlapunkkal természetesen az interneten is jelen vagyunk, immár 1996 óta a
http://www.szoborpark.hu/ címen.

– Mikor készülhet el a Tanú tér? Milyen szerencsés konstelláció kellene ehhez?
A Tanú tér kialakítása – vagyis a Szoborpark főbejárata előtti terület beépítése, illetve a Memento Park projekt – nem az üzemeltető hatásköre. Ez olyan volumenű beruházás, amelyhez a szándék eddig is megvolt – éppen csak a pénz hiányzott hozzá. A jelenlegi takarékos költségvetés ismeretében nem lehet a közeli jövőre prognosztizálni az építkezés megkezdését.

– Milyen közvetlen tervei vannak idén, hány látogatót várnak?
– Különféle pályázati alapokból, valamint saját forrásokból próbálunk pénzt elkülöníteni a legfontosabb látogatói infrastrukturális fejlesztésekhez. Mindemellett tovább fokozzuk marketingtevékenységünket, aminek egyik legújabb eleme honlapunk legfrissebb szolgáltatása, a látogatói fényképalbum. Szerverünkön a
http://www.szoborpark.hu/hu/hu_museum_latogatok.php oldalon bárki feltöltheti saját képeit, amiket a Szoborparkban készített. Ezeket aztán mindenki nézegetheti. A tavalyi – vagyis 2003-as – több mint hatvanezres látogatói létszám után reméljük, az idén még többen keresik fel a Szoborparkot, és bízunk benne, hogy mindenki elégedetten, és új élményekkel gazdagodva távozik.

Link:
Európa reá mene hodu utu reá I. – Szoborpark


Oldaltérkép