Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



Szamárságok a fülbe
90 éve született a Rímhányó

Szerző: öszvér elek
2011. március 8. 6.56

Romhányi JózsefNemzedékek nőttek föl szamárnál szamárabb szövegein, -fülein, jó, jobb és nagyon jó rímein. A két kőkorszaki szaki; Kígyónak lábsó, madaraknak fogsor; Szerencse, hogy beszélhetek így a vén szülékkel, a gondolatátvivő kézi készülékkel… Legegetverőbb, legeket verő legveretesebb sorai szállóigévé váltak, Romhányi József (1921–1983) úgy férkőzött be a hetvenes, nyolcvanas évek mindennapjaiba, hogy sokan nem is ismerték a nevét. Vilma, engedj be!


Miért Pálfi?
Csaplár Vilmos laudációja

Szerző: Csaplár Vilmos
2010. október 30. 6.56

 Október 21-én a Szépművészeti Múzeumban, a Múzeum + keretében adták át Pálfi György filmrendezőnek az Aegon Művészeti Társdíjat. Az est két vendége az idei két Aegon-díjas művész volt, azaz Csaplár Vilmos és az általa jelölt másik alkotó, Pálfi György. Ekkor olvasta fel Csaplár Vilmos laudációját (az írás először az Élet és Irodalom 2010. október 22-i számában jelent meg).


120 éve született Láng Ida költő

Virág Emese – Balogh István*
2009. október 14. 6.56

Láng Ida egyetlen fennmaradt, hiteles fényképeLáng Ida, a méltatlanul elfelejtett, két világháború közötti magyar zsidó költő 120 évvel ezelőtt, 1889-ben a Békés megyei Vésztőn látta meg a napvilágot. Életművének jelentős része egészen a legutóbbi időkig ismeretlen volt a nyilvánosság számára. A vésztői fakereskedő családból származó Láng Ida Eperjesen és a kulturális szempontból akkor fénykorát élő Nagyváradon végezte tanulmányait és kezdte pályáját az 1900-as évek legelején. Alkotásai egy fiatal nő, majd később érett művész vallomásai az őt érintő, érdeklő világról, mesterien rejti toposzai mögé zsidóságát, mély érzéseit.


A Mesemondó – 150 éve született Benedek Elek

Szerző: Rozmán Zoltán
2009. szeptember 29. 6.56

Benedek ElekSzeptember 30-án ünnepeljük az író születésének 150. évfordulóját. A „nemzet mesemondója” Jókai Mór. Ám ha meséről, és különösen magyar meséről van szó, legtöbbünknek valószínűleg Benedek Elek neve jut eszünkbe. 150 éve született és 80 éve halt meg Benedek Elek, a magyar mese és ifjúsági irodalom máig talán legismertebb alakja. Generációk nőttek fel az általa gyűjtött és írt mesék sokaságán: a Többsincs királyfi, a Világszép Nádszál kisasszony vagy Babszem Jankó történetei az elmúlt majd’ száz év alatt számos gyereket ringatott álomba.


Bari Károly (portrévázlat)

Szerző: Szűk Balázs, fotó: Szőcs Antal
2009. február 15. 10.56

 Bari Károly költő, színműíró, műfordító, grafikus, forgatókönyvíró, etnográfus 1952. október 1-jén született a Bükkalján, egy Miskolc környéki faluban, Bükkaranyoson, a cigánysoron, a Rákóczi út 20.-ban, 8 testvér közül a negyedikként. Vékonydongájú, alacsony, ébenfekete hajú, égő szemű, törékeny alkatú, szépen és választékosan beszélő gyerek volt, az ősi nemzetség utolsó vajdájának unokája, aki magát táltos fiúként is jellemzi, s bár nem akart látomásoktól szenvedő költő lenni, a bezárt cigánysors reménytelensége kényszerítette azzá.


Oldaltérkép