Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Album | CD-ROM | Életrajz | Elmés-nemes | Hangoskönyv, DVD | Kölyök | Könnyű | Szépíró | Természetes ]


Oscar Wilde szívhez szóló tanmeséi

Szerző: L. Kiss Anna
2006. május 17. 13.06

 A Kossuth és a Mojzer Kiadó 2006. évi meglepetése a hangoskönyvek kiadásában az Irodalmi Fülbevaló című sorozat, melynek keretében a magyar és a világirodalom gyöngyszemeit jelentetik meg egy-egy cédén az év minden hónapjában. Az év első hangoskönyvén Oscar Wilde: A boldog herceg és A csalogány és a rózsa című meséje hallható Németh Kristóf előadásában.

Dublintól Párizsig

A szerző a XIX. századi Dublinban egy tehetős ír fogorvos családjában született Finghal O’Flaherty néven. Kora ifjúságától rendkívül céltudatos, törekvő volt, minél hamarabb híres emberré kívánt válni. Nevét is ezért változtatta – a kellőképpen feltűnést keltő – Oscar Wilde-ra. (Oscar = ossziáni eposz ifjú, harcos hőse, Wilde = vad, szilaj).
Az okos, kitűnő memóriájú ifjú nagy múltú kolostori iskolákban végzett, s igen jó nyelvérzékkel volt megáldva, amit bizonyít, hogy oxfordi kiejtéssel beszélt angolul, jártas volt az ógörög és a latin, valamint a francia nyelvben. Mindezt jól kamatoztathatta Londonban, ahol George Bernard Shaw – akit még Dublinból ismert –vezette be a fiatal írók, költők, festők társaságába. (Neves tagja volt a körnek William Morris és Dante Gabriel Rosetti, mindketten jó festők és költők is egyben.) Oscar Wilde, kulturált társalgó lévén, szinte azonnal a preraffaelista* csoport egyenrangú tagjává vált, s megkedvelték költeményeit, meséit is.
Az új stílus jegyében születtek meséi: A boldog herceg, A nevezetes rakéta, Az infánsnő születésnapja stb. Drámáit a színházak szívesen játszották, bár többnyire hamar feledésbe merültek, kivétel a máig népszerű Firenzei tragédia, mely egy katona és egy kereskedő a szerelemért folyó halálos viaskodását írja le. Prózai művei mellett – Dorian Gray arcképe és A canterville-i kísértet – az irodalomról és a művészetről szóló tanulmányai is nagy érdeklődést váltottak ki a korabeli Londonban. Színpadi sikereket viszont csak az újromantikával történt szakítását követően ért el. Darabjaiban az angol jó társaságok hétköznapi konfliktusait dolgozta fel (Bunbury, Az eszményi férj).
Oscar Wilde dicsősége azonban hamar véget ért. Máig rejtélyes és érthetetlen módon két év börtönre ítélték egy arisztokrata feljelentése alapján megrontásért és homoszexualitásért. A képtelen vádak ellen nem is védekező, azokon felülemelkedő írót az ítélet után felesége és két gyermeke is elhagyta. A gyötrelmes börtönévek termése legszebb költői műve A readingi fegyház balladája és a De profundis című vallomás a megaláztatásról. Ezt követően Párizsban élt, és soha többé nem írt angolul. Szép franciasággal írta meg tragédiáját, a Salomét. Agyhártyagyulladása fiatalon, 44 éves korában halálát okozta.
Sokan úgy tartják, hogy csak azok nem becsülik őt, akik nem olvassák. Olvasói nemcsak kedvelik, hanem a XIX. század végének legnagyobbjai közé sorolják.

Fülbe való
Immár harmadik alkalommal hallgattam végig a meséket – takarítás közben, igazolva a hangoskönyvek számtalan előnyét –, és bizony ismét elérzékenyültem a költő csodálatos soraitól. Aktualitást ad az is, hogy közeleg a gyermeknap, amire kiváló ajándék lehet kicsi és felcseperedő gyermekeinknek egyaránt az irodalmi értéket hordozó lemez. (Az ajándékozó szülőknek javaslom, hogy mielőtt átadják a lemezt a „kicsiknek”, maguk is hallgassák meg a meséket, mert így bizonyosan tudnak majd válaszolni kérdéseikre.)
Oscar Wilde két meséje hangulatában rokon, talán ezért is választotta a kiadó, hogy egy lemezen jelenteti meg. Mindkettő kortalan, gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt szól. Meséi tükrözik a költő mélységes humanizmusát, hitét: miszerint az emberiség boldoggá tételét békés úton is meg lehet valósítani.


A boldog herceg
A „főhős” boldog herceg szobor, mely aranyba öntve, zafír szemekkel, oldalán rubinköves karddal áll egy városban. Nevét még akkor kapta, amikor a világ dolgaitól, gondjaitól távol élt palotájában. Halálakor szoborként szembesült a város szörnyűségeivel, az emberi élet mélységeivel, a városi tanácsnokok felszínességével, az egyszerű emberek nyomorúságával, tisztaságával. Mélyen megindította a gyermekek szenvedése, és mivel életében elmulasztotta, hogy törődjék velük, ezért halálában próbált meg sorsukon javítani.
Ehhez talált szövetségest egy kis fecskében, aki egy nádszálhoz fűződő szerelme miatt elmaradt társaitól, és egyedül tartott Egyiptomba.
A kis fecske jutatta el a szegény varrónőhöz, a fagyoskodó íróhoz, a gyufaárus kislányhoz, a hajléktalan gyerekekhez, majd a város többi szegényéhez a boldog herceg ékességeit, kardjának rubintját, szemének zafírjait és testének aranylapocskáit…
Amint a történet, Oscar Wilde meséjének végkifejlete sem szokványos, aki kíváncsi rá, járjon utána!

A csalogány és a rózsa
A mese a felszínen a professzora lányába szerelmes diák története, aki egy szál piros rózsa fejében remélte a kedves tiszta, őszinte érzéseit. Valójában a mű alapvetően a csalogány odaadó küzdelméről szól. A csalogány a diák könnyeitől meghatva, a szerelmet a legcsodálatosabb, az aranynál és az opálnál is értékesebb dolognak tartva elszánta magát, hogy megszerzi a diáknak a boldogító piros rózsát. Kitartásának köszönhetően elérte célját, de az „igazi” karmazsinpiros rózsáért vérét és életét kellett adnia.
Egy éjszakán át énekelt a szerelemről, a szenvedélyről, a szerelmet beteljesítő halálról, miközben a rózsabokor tüskéje mélyen a szívébe hatolt. Hangja végiglebegett az egész tájon, egészen a tengerig… csak a gyarló emberek lelkéig nem jutott el.
A diáknak is szembesülnie kellett a hazugsággal, a kapzsisággal, amint imádottja visszautasította „a csalogány vérével festett” gyönyörű rózsát, és helyette a kamarás unokaöccsének drágaköveit fogadta el…

Szívhez szóló tanmesék csodálatos irodalmi köntösben. A lemez borítója méltó a hangulatához, Boticelli: A tavasz című festményének részlete látható rajta. Németh Kristóf kifejező előadásmódja egy pillanatra sem engedi el a hallgató figyelmét. Szánjunk hát 46 percet és egy csekély összeget az Irodalmi Fülbevaló első darabjára, csak gazdagodhatunk általa.

* Preraffaelizmus: követői szembefordultak a naturalizmussal és a realizmussal. Hirdették, hogy a művészeteknek vissza kell térniük a középkor és a korai reneszánsz szépségeszményeihez.

Link:
Halász Judit mesél


Oldaltérkép