Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Album | CD-ROM | Életrajz | Elmés-nemes | Hangoskönyv, DVD | Kölyök | Könnyű | Szépíró | Természetes ]


Jacob és Wilhelm Grimm: Az aranyhajú leány

Szerző: gramm
2006. április 11. 14.46

 Grimm fivér (Galla®) világhírű meséjében, Az aranyhajú leányban a szépséges hangú Raponcnak (eredetileg Rapunzel) és kedvesének, a hercegnek sok szenvedést kell kiállniuk, míg egymáséi lehetnek. Akik tavaly gyalogszerrel jártak az Újlipótvárosi Klub Galériában, illetve egérrel a VirtuArtNeten, már ismerhetnek néhányat azokból a rajzokból, amelyek a General Press legújabb mesekönyvét díszítik.

A cselekménybonyolító raponc – mesés növényhatározás

Nem az első eset, hogy egy jellegtelen növénynek (állatnak) nagyon szép nevet adnak, a galambbegy és a különös hangulatú raponc is rácáfol igencsak hétköznapi viselőjére.

Galambbegy(Raponc →) Galambbegy. 1. Növény, keskeny levelű, apró virágú, macskagyökérféle egyéves növénynemzetség (Valerianella). Fajnévként: Koronás galambbegy (valerianella coronata) 2. Ennek salátaként fogyasztott levele. (ÉKsz.)*

És ezzel még nincs vége a raponckodásnak, hiszen nemcsak a recenzensnek gyűlt meg a baja a raponccal, hanem az illusztrátornak is, ez is egy érdekes történet, igazi raponcmese:
„A koreai kiadó kissé aggódott, hogy hogyan fogom megjeleníteni a mese kulcsszereplőjét, a rapunzelt. Azt írták, hogy ők Ázsiában nem ismerik az itteni, európai növényeket. Hát én sem árultam el, hogy Európában nekem gőzöm sincs arról, mi is az a rapunzel… Ugyanis angolul kaptam meg a szöveget, ahol a rapunzel rapunzel, semmi magyarázat, nem lettem okosabb attól, hogy mi lehet. Végül hosszas keresés után megtaláltam Márton László magyar fordítását, és ő szerencsére utal rá, hogy ez nem más, mint galambbegysaláta. Bár azt sem S lőn az angol–koreai–magyar buxus-galambbegy salátaeszem mindennap, azért erről már halványan sejtettem, hogy valami picike kis növényke, amit az olaszok gyakran tesznek a salátába…
Mivel kollázsban gondolkodtam, igazi növényt kellett találnom. Na, de honnan szedjek madárbegysalátát? Végül találtam valami messzi-messzi zöldségesnél, de nem jutottam vele messzire. Mire hazaértem, már félig-meddig megpunnyadt. Nem ragaszthatom föl a képemre igazi valójában, mert mire elkészül a kép, csupán egy fonnyadt valami lesz belőle! Lepréselve megsárgul, színét veszti. Arról végképp nem beszélve, hogy a kollázsaimban arányosságra törekszem, ettől válik olyan zavarba ejtően hitelessé a ragasztgatás és a festmény kapcsolata. Hát bármily pici ez a madárbegy, ahhoz mégis óriási, hogy a 2,5 centis fejű figurám kezébe egy 3 centis levélkét adjak. Ezért csaláshoz folyamodtam. Kimentem a kertbe, és „meggyepáltam” a bukszusunkat. Lepréselve ugyanolyan szép zöld marad, és pici levelei pontosan akkorák, amekkorákra nekem szükségem van. Mivel már nagyon aggódtak koreai barátaink, hát gyorsan beszkenneltem a bukszust, és elküldtem nekik e-mailben: íme, kérem szépen, ez hát a rapunzel. Roppant hálásak és boldogok voltak, hogy ismét jobban megismerhették az európai étkezési kultúrát... Mosolygás (Vajon mit gondolhatnak, ha netán ismerik a bukszust, hogy mi, magyarok bokrot eszünk?)”

Grimm fivér meséjében a kerék- és cselekménykötő a raponc, mely rossz időben volt rossz helyen: a végre-valahára gyermeket váró nő egy ördöngös asszony tiltott kertjében figyelt föl a  salátánakvalóra, s rögtön megkívánta. A férjek ez idő tájt általában csak kullognak az események után, s az anyai örömök elé néző feleség kérése pedig több mint parancs: meg kell szerezni a raponcot, hogy salátát készíthessenek belőle. Az első kísérlet sikerül, a második azonban már kudarcba fullad, az ördöngös asszony a raponcadás feltételéül szabja, hogy a születendő gyermek az övé lesz…
Világszerte gyakori meseszövési kellék a nehezen vagy egyáltalán nem teljesíthető ígéret és a következményekkel való szembesülés. E mesebonyolítási eszköz első felével szívesen élnek politikusaink is nap mint nap, a szembesülés azonban a népre marad, de a műfaj ekkor már nem mű-, nem is nem nép-, hanem rémmese lesz (vö. Czakó–Banga 1., 2., 3.). A felelőtlen ígéret szerencsére a mesékben ritkán torkollik tragédiába, legtöbbször – emberfeletti erőfeszítéseket kívánva a mesehősöktől – valamilyen módon úrrá lesznek a megpróbáltatásokon. Babits Mihályra is bizonyára hatott Grimm fivér története, hiszen Barackvirág című – felnőttként olvasva is nyomasztó – meséje ugyanabból az alaphelyzetből indul, a nagy sokára végre gyermeket váró pár szinte leküzdhetetlen akadályokkal áll szemben a várandós anya kívánsága miatt.


Koreából jöttem, mesterségem címere: j. i.**

Jacob és Wilhelm Grimm történetét Szegedi Katalin rajzaival, kollázsaival láthatjuk. A  tavaly nyári, Újlipótvárosi Klub Galériában rendezett kiállításán jól látható volt, hogy mi mindent felhasznál műveihez a bútorszövettől kezdve a gobelinen és a csipkén át a madártollig. A könyv történetéhez tartozik, hogy egy tavalyi koreai kiadás magyar változata. Ott az országban valaha megjelent tíz legszebb gyerekkönyv közé választották. Besze Barbara, a General Press irodalmi vezetője elárulta, hogy a magyar borító sokkal jobban sikerült. A kiadó és az illusztrátor e műve is szerepelt a Bolognai Nemzetközi Gyermekkönyv-kiállításon, ahol Magyarország idén díszvendég volt. A szerző, a kiadó munkatársai mellett mi is kíváncsian várjuk, milyen lesz a visszhangja e szép történetnek és gyönyörű könyvnek, amit kicsiknek, nagyobbacskáknak és felnőni soha nem akaró idealistáknak ajánlunk jó szívvel.

* Aki kedvet kapott a raponckodásra

 Jacob és Wilhelm Grimm:
Az aranyhajú leány

General Press [Budapest, 2006]

Márton László fordítása alapján
Borítóterv, illusztráció Szegedi Katalin
Tipográfia Gregor László
Kötött, 2200 forint
Nyomdai előkészítés Grepenta Kft.
Nyomás és kötés Kaposvári Nyomda
ISBN: 963 9598 88 7

Link:
Egy javíthatatlan illusztrátor: a Szép Magyar Könyv díjas Szegedi Katalin**
Klara Zetkin, pogácsa nélküli kiállítás, Szegedi Katalin 
Királylányok márpedig vannak – Szegedi Katalin kiállítása 
Állati elmék – Kányádi Sándor: Kecskemesék 
General Press: „Tartani a sokak által magasnak mondott színvonalat”
ABC – Andersen, Benedek, Csukás… és a többiek
A ma is látogatható kiállítás: Virtuartnet 


 


Oldaltérkép