Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Album | CD-ROM | Életrajz | Elmés-nemes | Hangoskönyv, DVD | Kölyök | Könnyű | Szépíró | Természetes ]


Harry Potter bajban van – Prága, 1868

Szerző: Kerekes Tamás
2005. november 15. 16.55

Alkonyatkor egymás után lobbantak fel az ellenség tábortüzei, méghozzá sokkal nagyobb számban, mint előző este. Izzó ékkövekként ragyogtak a szürke síkon, mintha egy egész elvarázsolt város bújt volna ki a föld alól. Ezzel szemben a városfalon belül a házak mind zárva voltak, nehogy bármi fény is kiszivárogjon. Különös módon fordult a kocka: Prága maga sötét és halott volt, míg a környező vidék parázslott az élettől.

Hamarosan a szél is kezdett alábbhagyni. Órák óta erősen fújt nyugatról, hírt hozott a támadók mozgásáról; ostromgépek zörgését, a lovasok és állatok zaját, a fogoly lelkek sóhajtozását, a varázslások szagát sodorta felénk. (A londoni sereg elfoglalja a prágai császári udvart – K. T.)

„A koboldok körbevették, a fején másztak, a lába között futottak, hogy hozzáférjenek a császárhoz. Dühösen felkiáltott és kabátzsebéből előrántott egy Detonátorrudat, egy olyan újabb fajtát, amit az Arany utcácska alkimistái az angol fenyegetés hatására készítettek. Vacak tömegcikkek voltak: Szóval leginkább úgy vette hasznukat az ember, ha úgy nagyjából az ellenség irányába dobta. Gazdám azonban tipikus mágus volt, járatlan a kézitusában. Rendben elhadarta a parancsszavakat, csak aztán habozott, a feje fölé tartotta a rudat, és az egyik koboldról a másikra szegezte, mintha nem tudná, melyiket válassza.
És egy icipicivel tovább tanakodott a kelleténél.
A robbanás a lépcső felét megsemmisítette. Koboldok, udvaroncok és a császár úgy repültek szét, akár a pitypang magjai. Gazdám eltűnt, mintha sosem lett volna.
És halálával az engem fogva tartó kötelék is semmivé lett.
Így hát több száz év és többtucatnyi gazda után megszabadultam Prágából. Ám ahogy esszenciám hálásan szétszóródott minden irányba, és elnéztem a lángoló várost és a rohamozó katonákat, a jajgató gyerekeket és az üvöltöző koboldokat, egy birodalom haláltusáját és egy másik véres keresztelőjét, meg kell mondanom, nem éreztem győztesnek magam.
Volt egy olyan sanda gyanúm, hogy a jövő csak még rosszabb lesz-monologizál Prága eleste után Bartimaeus, a dzsinn.”

De hogyan kezdődött mindez?

Londonban ugyan állítólag a varázslóké a hatalom, de hatalmukat a megidézett démonoktól kapják… A Trafalgar Square-en a turisták tarka áradata még késő délután is körülhömpölyögi Nelson admirális emlékoszlopát. Az emberek sarlatánok tucatjától vásárolják a vacak bűbájokat, színes köveket, talmi ékszereket, olcsó varázstárgyakat. Az itteni mágia jelentős része értéktelen, szemfényvesztés.
Az egyik standnál a varázstükör olcsó üveglap, aminek műanyag keretét varázspálcák, macskák és süvegek alig kivehető képe díszíti. A tükör hátoldalán felirat: „Ajándék, a mágusvilág fővárosából! – harsogja az írás. – Made in Taiwan.” Londonból. A komolyabb értékeket rejtő sátrak körül apró szellemek strázsálnak, ám a feltűnés elkerülése végett őröknek álcázzák magukat, többségükben galambnak.
Varázslók is sétálnak a forgatagban, ők azonban nem vásárolnak, inkább a whitehalli kormányhivatalokból jönnek ki levegőzni. Igen, a mágia élete itt is kissé bürokratikus, a mágusok a legnagyobb karriernek a minisztériumi munkavállalást tartják. S a sarkukban ugráló koboldokat ugráltatják.
Anglia jelenleg hadban áll Prágával, még ma is Prága az úr a Bohemiától keletre fekvő vidékeken, és Londonnak nagy erőfeszítésébe kerül, hogy távol tartsa a cseh hadakat Itáliától.
Veszélyes idők járnak. Londonban nyüzsögnek a kémek és az agitátorok. Ha egységet akar az ország, erős kormányra van szükség, az erő letéteményesei a mágusok, erejük nélkülözhetetlen, hiszen egyébként közemberek gyakorolnák a hatalmat Londonban, amit még elképzelni is szörnyű. Az ország káoszba süllyedne, és már jönne is az invázió. A miniszterelnök egyesek szemében gyenge, összeesküvés kezdődik, melynek résztvevője az a nagy hatalmú varázsló, Simon Lovelace, ki a varázslótanonc régi ellensége, még gyilkosságtól sem riad vissza elrabolt amulettje, a híres, nagy varázserővel rendelkező szamarkandi amulett visszaszerzéséért, melyet Nathaniel parancsára épp a megidézett dzsinn, kobold, a tulajdonképpeni főszereplő, Bartimaeus lopott el. És ebből lesz a baj…
Bartimaeus kissé lusta és hiú démon, aki csak kényszerből segít a fiúnak. Amolyan luciferi alkat, az ellentmondás élteti. Az ő monológjára épül a regény egyik szála.
Ez az előzmény Stroud Szamarkandi amulett című regényében, amely a Stroud által fémjelzett mágikus trilógia első kötete volt.
A Gólem szeme című regény Jonathan, a varázslótanonc és az akaratos, nagyszájú, vonakodó dzsinn, Bartimaeus történetét meséli tovább Londonban.
Elszaporodnak a titokzatos bűncselekmények, Londont nemcsak Prága fenyegeti, de aggodalomra adnak okot a közemberek és a mágusok összeütközései is.
Páratlan erejű mágikus tárgyak tűnnek el, közemberek feltörik a néhai miniszterelnök sírját, AKI MÉG ÉL.
A kamasz főhős, Nathaniel immár magas rangú államhivatalnok a bürokratizált londoni mágusvilágban, a belső elhárítás vezetője, fontos állami feladata mellett most ízlelgeti a szerelmet. A fővárosban felüti fejét a terror, egy gólem garázdálkodik, a védelmet hivatott mágikus lények megsemmisülnek, egyszerre kell harcolnia a titokzatos Ellenállás és a prágai fenyegetés ellen, úgy, hogy a főnökei kárörvendve várják az eredményeket.
Kénytelen megidézni, segítségül hívni az első részben megismert Bartimaeus nevű dzsinnt, hogy hadba szálljon…
A könyvben szereplő rejtőbűbájok, afriták, vámpírdenevérek, varázscsaták, horlák, koboldok, démonatkák, darázsdagajok emlékeztetnek ugyan Rowling varázslatos világára, a regény azonban teljesen más viszonyba állítja az embereket és a mágusokat, és egyáltalán nem tekinthető másolatnak. Egy nagy formátumú, gyermekbarát regényvízió.

Fülszöveg

A varázslók uralta Londonban egyre szaporodnak a rejtélyes bűnesetek, páratlan erejű mágikus eszközök tűnnek el. Puccskísérlet húzódik a háttérben, vagy a mágusokkal szembeni Ellenállás a felelős? Bartimaeusnak, a pimasz és találékony dzsinnek és immár magas, állami hivatalt betöltő megidézőjének - aki azonvban még mindig kamaszéveiben jár - olyan ügyeket kell felgöngyölítenie, amelyek nem csupán átláthatatlanul bonyolultak, de roppant veszélyesek is.


Jonathan Stroud: A gólem szeme – Bartimaeus trilógia II.
Animus Kiadó, Budapest, 2005
Fordította Pék Zoltán
A5, kötött, 528 oldal, 2890 forint
ISBN 9639563722


 


Oldaltérkép