Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Album | CD-ROM | Életrajz | Elmés-nemes | Hangoskönyv, DVD | Kölyök | Könnyű | Szépíró | Természetes ]


Magyar Nemzeti Galéria: Mesterek és mesterművek

Szerző: keszegi
2007. június 19. 16.59

 A Nemzeti Galéria május 23-án ünnepelte megalapítása 50. évfordulóját. Ehhez az ünnephez az idén számos jubileumi program, izgalmas kiállítás kötődik (a legközelebbi esemény június 23-án a Múzeumok Éjszakája lesz több fél évszázados résztvevővel). A Kossuth Kiadó már korábban is több kötetet megjelentetett a galériával közösen, és idén is terveznek könyveket a leendő kiállításokhoz kapcsolódóan, de már az évforduló napján kezünkbe vehettük a Mesterek és mesterművek albumot, mely méltóképpen köszönti az 50 éves képzőművészeti múzeumot.

Rövid történet

 1957. május 23-án alapították a Szépművészeti Múzeum 19–20. századi műveire
1957-én október 5-én nyitotta kapuit a Kúria (a mai Néprajzi Múzeum) épületében
1959-ben kormányhatározattal a múzeum új otthonául a Budavári Palotát jelölték ki
1972-ben megalakult a Jelenkori Gyűjtemény
1975-ben költöztették a Budavári Palota B, C, D épületeibe, ezután alapítják a Régi Magyar Gyűjteményt, s így válik történetileg teljessé a gyűjtemény
1979-ben megnyílik a Gótikus táblaképek és faszobrok, valamint a magyarországi Késő reneszánsz és barokk művészet állandó kiállítása
1982-ben a királyi palota egykori tróntermében megnyílik a Késő gótikus szárnyas oltárok állandó kiállítása
1985-ben megnyílik a Középkori és reneszánsz kőtár
1989-ben a múzeum épületén belül, a C épület földszintjén megnyílik a közönség számára a Habsburg nádori kripta
2005-ben a kiállítótér kibővült a palota A épületével

 Bereczky Loránd A jubileumi ünnepségen a Kossuth elnök-vezérigazgatója, Kocsis András Sándor több közös idei munkáról is beszélt, a Mesterek és mesterművek mellett ilyen a már megjelent Kondor Béla-kötet a Magyar festők sorozatban, majd ősszel kerül a boltokba az október 18-án nyíló Vaszary János-kiállítással párhuzamosan egy Vaszary- és a decemberi Zichy Mihály-tárlat apropóján egy Zichy-kötet.
A Mesterek és mesterművek Előszavában az intézményt több mint húsz éve vezető főigazgató, Bereczky Loránd (ennyi év után illene helyesen leírni a nevét minden médiumban) a galéria történetének főbb állomásait, szakmai munkájának jellemzőit és feladatait fogalmazta meg önfényezés nélkül, távolságtartó objektivitással, amely mögül azonban kiérezhető, hogy joggal büszke a múzeumukra, az eddig elvégzett munkára.
A galéria három pillére, a 19–20. Századi Gyűjtemény, a Régi Magyar Gyűjtemény és a Jelenkori Gyűjtemény műveit négy fejezetbe sorolták (Régi magyar, 19. századi, 20. századi, Kortárs magyar művészet), ügyelve arra, hogy mindegyik azonos terjedelmű legyen.
Már az első fejezet nézegetése közben el kell fogadnunk, hogy az MNG valóban nem csupán szemet gyönyörködtető tárlatok egyfajta véletlenül összeálló konglomerátuma, hanem honi múzeum is. A 13. századi kalocsai királyfejtől, mely a hagyomány szerint Szent Istvánt ábrázolja, a 17. századi, a korhűségre nem sokat adó Szent István- vagy Szent Imre-képig; Zrínyi Miklós-ábrázolástól Teleki Sámueléig, Izsó Miklós Táncoló parasztjától Györgyi Giegl Alajos 1849-re utaló képéig (Vigasztalás), a Zách Felicián-történetet feldolgozó művektől Eötvös Loránd ifjúkori arcképéig, Csinszka utolsó arcképétől (Márffy Ödön) az Erőltetett menetig (Varga Imre – kontraszt: egy másik műve a Szoborparkban látható) megelevenedik a magyar történelem, régmúlt és közelmúlt, valamint a kultúrhistória is.
Természetesen nemcsak historikus művek láthatók a kötetben, a középkori toposz Madonna-képek, -szobrok vagy a szárnyas oltárok mellett az egyes korokban uralkodó stílus- és divatirányzatok is plasztikusan megmutatkoznak. 19. és 20. századi szobrász- és festőóriások többnyire egy, néha két reprodukcióval szerepelnek. Talán e fejezet művei a legismertebbek az átlagember számára. Hajóvontatók, halászok, ábrándozó és csábos nők, kritikus önarcképet vágó művészek, követ dobáló gyerekek, harcos vagy szabadságuktól megfosztott férfiak, csendéletek, groteszk és megmagyarázhatatlan élethelyzetek kövön, fán, vásznon, fotón.
Számos elgondolkodtató kortárs mű került a negyedik fejezetbe, nagyon tetszik például Méhes László 1970-es Langyos víz című olajfestménye, na igen, 2007-ben már könnyű! Egy oldalpárra került az A. E. Bizottság két fenegyereke, Wahorn András és ef Zámbó István egy-egy műve, milyen távolinak tűnnek az együttes bakelitlemezeinek illusztrációi, „csirkék sebtiben” és hasonló aláírásokkal – most pedig már bevett alkotóként szerepelnek igen jó művésztársaságban… A kötet utolsó darabja egy Fehér László-önarckép füles sapkában – neki épp most nyílik kiállítása a Ludwig Múzeumban.
A Kossuth részéről Rappai Zsuzsa szerkesztőnek jutott a nemes feladat, hogy a galéria kollekciójából Szabó László MNG-főosztályvezető, főmuzeológus segítségével kiválogassa azt a több mint 200 reprodukciót, ami belekerülhetett ebbe az illusztris kötetbe. Hogy mi alapján válogattak, az legyen az ő titkuk, mindenesetre nem lehetett könnyű feladat, hiszen egy olyan albumot kellett összeállítaniuk, amelyben világhírű, illetve arra érdemes művek szerepelnek, de nem okvetlen mindig egy-egy alkotó leghíresebb képe, szobra, kollázsa. Meg kellett találniuk az átlagember, a hétköznapi műélvező számára az ismert és ismeretlen művek közötti egészséges egyensúlyt, amivel elkerülhető, hogy csak ismert alkotásokból álló „unalmas” album jelenjen meg, de arra is figyelniük kellett, hogy a művek mégis reprezentálják a galéria gyűjteményét. Két példa erre: Szinyei Merse Pál Majálisa látható a Magyar Posta által kiadott négyes jubileumi bélyegblokkon, de a kötetbe a Lilaruhás nő és A hinta került be. A kötet borítóján pedig az általam eddig – szégyen, nem szégyen – nem ismert mű, Berény Róbert Csellózó nő című festménye látható. Laikusként ezt a légtornászmutatványt véltem felfedezni a szerkesztő és munkatársai részéről: minél jobb, de nem mindenáron a leghíresebb művekkel izgalmassá tenni a kötetben való elmélyülést, gyönyörködést, és mégis a galéria minél szélesebb palettáját bemutatni. Nálam a kötéltáncos végig levegőben maradt, s a végén taps volt a jutalma.

 Mesterek és mesterművek
Magyar Nemzeti Galéria

Kossuth – Magyar Nemzeti Galéria
Budapest, 2007

Kötött, 240x320 mm, 214 oldal, 7990 forint

Szerkesztette Rappai Zsuzsa
Képválogatásban segédkezett Szabó László
Előszó Bereczky Loránd
Fotók Bokor Zsuzsa, Borsos Mihály, Mester Tibor, Mudrák Attila
Tipográfia Badics Ilona
Nyomás és kötés Dürer Nyomda
 


Oldaltérkép