Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Album | CD-ROM | Életrajz | Elmés-nemes | Hangoskönyv, DVD | Kölyök | Könnyű | Szépíró | Természetes ]


Békés Pál csikágói egy gangregényben

Szerző: L. Kiss Anna
2006. december 20. 00.00

 Amikor egy a főváros történelmét nem igazán ismerő a pesti Csikágóról hall, bizony meglepődik. Pedig már a millennium idejétől létezik a Keleti pályaudvar környékén, egészen pontosan „a hetedik kerületnek a Thököly és a Dózsa György út, illetve a Damjanich és a Rottenbiller utca által határolt színtelen négyszöge” – írja Békés Pál az Új-Palatinus Könyvesháznál megjelent Csikágó című könyvének legfontosabb helyszínéről.

Miért éppen Csikágó? – kérdezhetnénk. Igen egyszerű a válasz, hiszen a szerző nagyapja oda vándorolt be, édesapja és ő maga is már ott született. A kellős közepén élt 13-14 évet, mindent ismer, és bizton állítja, hogy Csikágóhoz lehet alkalmazkodni, hozzászokni, szeretni, fontosnak tartani, ugyanúgy, mint Budapest bármely más negyedét.
Itt élnek történeteinek szereplői, ezen a káposztaföldekre és konyhakertekre épült városrészen, amely két év alatt nőtt ki a semmiből, olyan gyorsasággal, hogy az csodaszámba ment a fővárosban. Bece- vagy gúnynevét a tengerentúli „préri-metropolisról” Chicagóról kapta, mely a gyorsaság, a frissesség, az amerikai modernitás etalonjának számított. Arról szóltak a képeslapok, ahogy Chicago mint az Újvilág szimbóluma épült – mesélte Békés Pál könyvének bemutatóján. Még el sem készült az új negyed, már Csikágónak hívták. (Akkor még szó sem volt a bűnről, az amerikai nagyváros 20-25 évvel később a szesztilalom idején vált a bűnözés melegágyává.)
Neki a „fatornyos falu” Csikágó. Amely egyébként is kiemelt hely, hiszen ott van mellette a Keleti pályaudvar. Onnan mennek a vonatok Bécsbe, onnan futottak ki anno a katonavonatok, szóval a Keleti a világ közepe. A Csikágó egy kisebb terület, egy viszonylag elzárt vidék, melynek a kapuja az egész világra nyílik, és ez a Keleti. Már gyermekkorában megérintette, benne volt a légkörben, Békés Pál (fotó: Lantos P. István, Csodaceruza)naponta zúdultak ki a Keletiből emberek ezrei, például a kofák a Garay piacra. Ugyanakkor hangsúlyozottan kispolgári, munkásvidék volt, pokolian szegény.
És a másik Chicago, a szerző maga is járt ott. Lenyűgözte őt a város, ugyanakkor veszedelmes helynek is tartja. Megragadta őt a metropolis középpontjában lévő régi, ún. Ó-Chicago, a fölötte futó, 3 emelet magasságban dübörgő magasvasút. Ott érzi az ember a modernitás robogását, bár ez nagyon furcsa érzés, hiszen 100 éves modernitás. Az USA-ban töltött évek alatt számos élményt szerzett, ezért is viszi el egyik főhősét oda, s ezáltal az olvasót az amerikai gengek, szeszcsempészek világába.
A regényt Závada Pál szerkesztette, ezért is beszélhetett róla a könyvbemutatón oly hitelesen és szubjektivitásában is reálisan. Kiemelt néhány momentumot, melyet fontosnak tart. A regény „hátterében” a XX. század történelme vonul fel. Az elbeszélések cselekményei földrajzilag jól behatárolható térben zajlanak, s ez egészen finoman kézzelfoghatóvá, érthetővé, kitapogathatóan élvezhetővé teszi a Csikágó történeteinek olvasását. Mert ugyan ki jobban, ki kevésbé ismeri ezt a térséget, mégis úgy érzi, ott van és látja a történéseket, sőt mintha részese lenne nekik. És 1956-ban szinte együtt néz bele a szovjet mesterlövész Szojkov puskájának távcsövébe és pásztázza végig a Nefelejcs utcát, és halottat temet, jegeskocsiból vásárol, moziba jár és házasságot tör…
A tér a két Csikágó és egy kis Ausztrália. A novellák történetei lenyűgözőek, a mesélés lendülete fantasztikus, akár forgatókönyv is lehetne… Meg lehetne filmesíteni, sorba fűzni őket, hiszen a történetek és alakjai több helyütt összekapcsolódnak, találkoznak egymással. Az elbeszélések tökéletes alapanyagai lehetnének egy tv-sorozatnak. Nyüzsögnek bennük az emlékezetes, egyéni beszédű, viselkedésű figurák. Némelyik helyzeténél, sorsánál fogva, eléggé extrém. Például a dobozos Viczián, akinek tőből hiányzott mindkét lába, vagy Laja, az újságárus Csikágó, a térség emblematikus alakjai évtizedeken keresztül. És ahogy mondani szokták, a látszat ellenére mégsem unatkoznak, és maguk a figurák sem unalmasak
Bármennyire is extrémek Békés Pál figurái, a történelem hitelesíti őket – mondta Závada Pál. Ki van próbálva, hogy viselkedik a figura a történelemben, kiállja-e annak próbáját, és ha igen, az ilyen alakokat nem dobja le magáról a papír.

Kovács Eszter és Tamás Zsuzsa mellett Békés Pál a Kiből lesz az olvasó? bemutatóján a Pódiumon

Mesteri a könyv dramaturgiája, a szerkezet, nagyon átgondolt, elegáns. Hasonlóképp a nyelv, hajlékony, pontos, szabatos, előzékeny, szellemes, és persze igazodik a figurákhoz, a korhoz, a helyhez, a társadalmi réteghez, kultúrához, szlenghez. Szép magyar és szép angol nyelv. Mert Békés Pál angol kultúrája és műveltsége is helyet kap prózájában és a nyelvében.
Tulajdonképpen a Csikágó gangregény, vagy novelláskönyv – meditált a gondolaton Závada Pál. Úgy gondolja, posztmodern regény, bár bizonyos fejezetei a szabályszerűség szerint nincsenek megírva, vannak fehér foltok. Amelyeket azonban Békés megírt, azok egy nagyon szépen és világosan megírt regény fejezetei, még ha nem is úgy épülnek fel egymásra, mint egy tölgyfa ágai a törzsből. Elejétől a végéig olvasandó, komoly olvasmány – ez volt a szerkesztő végső következtetése, mintegy ajánlója.
Bizony nehéz abbahagyni az olvasást, amikor az ember belekerül az Erzsébetváros legsötétebb részeként emlegetett Csikágó életének sűrűjébe. Mert az olvasó nem tudja magát függetleníteni a történésektől, a szereplőktől, ott él, örül (keveset), aggódik, szenved velük, együtt. Átéli a XX. század véres eseményeit, 1919-et, a világháborúkat, a Ratkó-korszakot, 1956-ot.
A novellák olvasmányosak, fordulatosak, a történelmi háttér hiteles. Szereplőinek jelleme tökéletesen megrajzolt, élő, valóságos, akár komor, akár humoros figurák is. Békés Pál eszköztára igen gazdag, a regény sárgás lapjairól felénk sugárzó zene, Fedák Sáritól Iluska dala 643-jára, a csicseriborsó-bablencse, a Beatlestől a Je-je-jeee…, Sumin Frigyes angol–magyar kiejtéssel leírt szavai, a gyöngybagoly, mind hangulatot tükröznek, szimbolikus jelentésűek.
Békés Pál regénye nem marad nyom nélkül az olvasóban. Elvisz a pesti Csikágó körfolyosóira (gangjaira), nyílegyenes utcáira, az amerikai Chicago gengjeinek, gengsztereinek világába, és amellett, hogy irodalmi élményt nyújt, mindenkinek mond valami fontosat.
Csak hallgassunk bele a csendjébe, talán még a bagoly szárnyának suhogását is halljuk.


Oldaltérkép