Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



A Himalája magyar remetéje
Kőrösi Csoma Sándor életútja kortörténeti és földrajzi háttérrel

Szerző: korboncnok
2004. április 4. 08:40
 A pénztelenség, a nélkülözés egész életére rányomja bélyegét. Már szülőfalujából (ma Csomakőrös) gyalog ment a nagyenyedi Bethlen kollégiumba (300 km), s az út során költött rá apja utoljára egyik kortársa szerint. Tandíjat nem tudott fizetni, ezért az első időkben szolgadiákként dolgozott, az idősebb, jó előmenetelű ifjaknak különböző munkákat kellett végeznie. Göttingen felé tartva Bécsben – nem kis megdöbbenést keltve – már a földön aludt diáktársánál: „szoktatni kell a rossz testet nélkülözéshez”.

Az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatójának könyve, a Kőrösi Csoma Sándor-monográfia hitvallás is, hiszen az 1957-ben született szerző A Nyugati-Himalája megejtő sziklavilágamár gimnazista korában bejárta a székely Ázsia-utazó, őshazakutató szülőföldjét, majd egyetemi tanulmányai, illetve Csoma szellemének megidézői (Baktay Ervin, Balázs Dénes, Jakabos Ödön és mások) hatására, szerény egyéni erőforrásaira támaszkodva 1980–81-ben nyomon követte a „magyar orientalisták védőszentjének” útját egészen Dardzsilingig. Bejárta a föld legelhagyatottabb, legnehezebben megközelíthető vidékeit, a Nyugati-Himalája sziklabirodalmát, Ladak és Zanszkár hegyvilágát. 1998-ban ismét Nyugat-Tibet ösvényeit, hágóit rótta, és egy helybéli tibeti vezető, no meg három hegyi ló társaságában újra fölkereste Zangla és Puktal kolostorait, Csoma munkásságának hajdani helyszíneit. Az elmúlt két évtizedben több száz előadást tartott a leghíresebb magyar világvándor életéről.

A Csoma-kultusz

Duka Tivadar keltette életre a Csoma-kultuszt 1885-ben kiadott életrajzával. Baktay Ervin saját pénzen látogatott el viszontagságos körülmények között Indiába, utazásai élményét több könyvében is megírta. Csetri Elek erdélyi történész a család, az ifjúkori évek s a göttingeni tanulmányokat megelőző németországi állomások kutatásával segítette a kép teljesebbé tételét.  De az „európai tanítványnak” nem csak magyar hódolói vannak: Le Calloc'h neves francia diplomata, Csoma-kutató – 1947 és 1951 között Gödöllőn tanított – derítette fel alexandriai tartózkodása körülményeit, ő hívta fel a figyelmet Kőrösi Döbrentei Gábornak írt levelére, melyben ötven példányt küld haza híres művéből. Jakabos Ödön 1972-73-ban öt dollárral a zsebében indult el, hogy földije sírjánál lerója kegyeletét. Kitartó előkészítő munkával, levelezéssel egy baráti hálózatot épített ki – ugyanígy tett a könyv szerzője is néhány esztendő múltán –, hogy útja során legyen, aki segíti a továbbhaladásban. Eljutott Dardzsilingbe, majd hazatérte után az öt dollárt visszaváltotta… Cholnoky Jenő földrajztudós hagyatékából új adatok kerültek elő, övé az érdem, hogy a göttingeni évek részletei, olvasmányai napvilágra kerültek.
A szerző először példaképeitől kapott ösztönzést, hiszen mind Balázs Dénes, mind Kádár László falán a tibetológus képe függött. Fiatalon kezébe került Baktay Ervin A világ tetején című kötete, s a könyvek, mint Csománál, egyesekre nagyon nagy hatással vannak. Két indiai útja (1980 és 1988), kultúrharca a hányatott sorsú szoborért is hozzájárult ahhoz, hogy Csoma életművét kellő beleéléssel meg tudja rajzolni. Természetesen mindezt megerősítették a helyszíneken – Háromszék, Nagyenyed, Göttingen, Alexandria, Ciprus, Szíria – tett szemléi.


„Pénz és taps nélkül” – a megpróbáltatások

A pénztelenség, a nélkülözés egész életére rányomja bélyegét. Már szülőfalujából (ma Csomakőrös) gyalog ment a nagyenyedi Bethlen kollégiumba (300 km), Zangla gompa második emeletén, a balkontól balra látható ablak mögött van Csoma cellája s az út során költött rá apja utoljára egyik kortársa szerint. Tandíjat nem tudott fizetni, ezért az első időkben szolgadiákként dolgozott, az idősebb, jó előmenetelű ifjaknak különböző munkákat kellett végeznie. Göttingen felé tartva Bécsben – nem kis megdöbbenést keltve – már a földön aludt diáktársánál: „szoktatni kell a rossz testet nélkülözéshez”. Göttingenben az egyházi alapítvány szűknek bizonyult, egy évig ingyenes ellátást biztosított neki a libera mensa regia (szabad fejedelmi asztal) Eichhorn professzor segítségével. Hazatérte után megkínálták a máramarosszigeti professzori állással, de ő nem fogadta el, már ekkor nagy célja foglalkoztatta. Kiutazásakor katonaköteles volt, ezért az útlevél megszerzése igen nehezen sikerült: „üzleti ügyben utazott Bukarestbe”, hogy megkezdje nagy menetelését. Döbrentei gyűjtését nem fogadta el, felmérte, milyen kicsi az esélye a sikernek, s nem akarta túlzottan felhívni magára a figyelmet (Indiában előfordult vele, hogy visszautasított egy ösztöndíjat).
Útja során számos megpróbáltatás érte – hely hiányában lehetetlen még csak vázlatosan felsorolni is –, Az álmok és ábrándok kolostorvilága – Puktalamiről szűkszavú tudósításai nem szólnak, emberi tartása legtöbbször meggátolta abban, hogy a nehézségeiről szót ejtsen. Gyakori útvonalváltozások pl. a pestis miatt, többször halálhírét is keltették. Vámbéry leírja, amit Csoma nem: milyen halálfélelme volt egy határátkelésnél. Az időjárás okozta állandó, idegőrlő várakozások; a szakma féltékeny „jóakaróinak” a tevékenysége. Kényszerű névváltoztatása, a végrendeletét is megírta és minden civilizációs holmiját Teheránban hagyta. Olykor kénytelen volt visszautasítani a felajánlott kényelmet, mert különben nem bírta volna a helyiek bizalmát. Az életmódja megegyezett a lámákéval: igénytelen ruhát viselt; lakószobájának belmagassága Zanglában 160 cm volt; 20x20 cm-es ablaka nyílt a világra, a Himalájára. Nem fűtött, hogy a füst ne bántsa a szemét, hiszen neki egész nap olvasnia kellett; hónapokig mínusz 12–16 fokos szobában alkotott; az étele főként csapati, a kenyérlepény és campa, a jakvérrel átitatott tea lehetett – emiatt fiatal francia ismerőse nem csupán csudabogárnak tartotta, hanem már-már bolondnak is. Kubassek elmeséli azt is, mi kellett az „ideális kutatói miliő” elviseléséhez. Életkörülményeit megvilágítja, hogy világutazó kortársai közül többen megtébolyodtak, illetve önkezükkel vetettek véget életüknek: Mednyánszky Cézár, Xantus János, Berzenczey László, valamint egyetlen hiteles megörökítője, Schöfft Ágoston.

Iskolák, könyvek, támogatók szerepe – Csomától Csilengi Dászáig
Az iskolák, a könyvek-könyvtárak, támogatók szerepe vitathatatlan „az európai tanítvány” – Csilengi Dásza – sikerében.  A Széchenyi István asztalán látható kegytárgy – Csoma dardzsilingi síremlékét ábrázoljaEzt ő soha nem felejtette el hangsúlyozni, leveleiben könyve köszönetnyilvánításában. Nagyenyedi tanárai nyitották rá a világra a szemét, a Bethleniánumnak 6-8000 kötetes könyvtára volt. Testvérének a családi földdarab egy részétől meg kellett válnia, hogy Sándor folytathassa tanulmányait. Göttingen (Hannover egyik legszebb vidéke), „az angol szellemi élet előretolt európai hídfője” több tudós tanárral ismertette meg, akiknek nem kevés szerepe volt abban, hogy ne csak a nyelvek, a geográfia, a história, hanem például az orvosszakma alapjait is elsajátítsa (a Himalájában leírt mintegy négyszáz betegséget tibeti nyelven, hőmérővel két évig méréseket végzett a vidék klímájáról stb.). Bolyai Farkas matematikus, Budai Ézsaiás földrajztudós, Gyarmathi Sámuel nyelvész, Eötvös Loránd fizikus, Teleki Sámuel Afrika-kutató neve fémjelzi, hogy a német protestáns egyetemek közül a göttingeni gyakorolta a legnagyobb a hatást a magyar szellemi életre. Cholnoky kutatásai szerint a könyvtár mintegy 300 ezer kötetet számlált 1815-ben; és Csoma meghálálta az itt kapott szellemi táplálékot, ide is küldött példányokat. De segített főkormányszéki tanácsos 100 forinttal, professzora kölcsönnel, francia tábornokok szimpátia alapján, Moorcroft, Gerard és más angol „fontos” emberek, akik átlátták, hogy Csoma csak a tudomány – és közvetve a brit birodalom – érdekeit szolgálja; mestere, Szangje Puncog, Ignac Pohle cseh nagykereskedő Aleppóban, a bagdadi szlovák Anton Swoboda. Mindegyikük „egy-két szócikkel" közelebb vitte Csilengi Dászát műve befejezéséhez.
A sokat emlegetett Széchenyi-sírfelirat mellett egy kevésbé citált angol méltatója szavai is elgondolkodtatóak: „Dicsősége abban áll, hogy egy álomkép nyomán indult el, de egy valóságos feladatot oldott meg.” (William Hunter)

Az illusztrációk garmadáját vonultatja föl a kiadvány, még színesebbé téve a könyvet. A főszöveget követő járulékos részek, a szerzőnél alapvetés, kiválóak: bibliográfia, a legismertebb Kőrösi-emlékhelyek, kronológia, név- és tárgymutató (a Csoma-szobor sorsa külön fejezetet kapott, története igen tanulságos). A szöveggondozás és a tipográfia azonban ez esetben is kívánnivalót hagy maga után: sok apró hiba a nevekben, keleti neveknél, képaláírások esetében – lehet, hogy a Korboncnoknak túlzott elvárásai vannak…

Fülszöveg
Dr. Kubassek János útikönyvei, monográfiái mindig figyelmet keltettek. A siker „receptje” egyszerű: tudományos alaposság, saját, sokrétű, egzotikus élményanyag, nemes témák, egyszerre szenvedélyes és oldott hangnem, valamint jól elrendezett ismeretözön a földrajz, a história, a művelődéstörténet világából és egyáltalán az – Életről.

 Magyar Őstörténeti Kutató és Kiadó Kft.
Budapest, 1999

Méret B/5
Terjedelem 264 oldal
Kartonált, készült a Piremon Nyomdában Debrecenben (kötve is megjelent)
Ára 1960 Ft
Szerkesztő Joó István
Nyomdai előkészítés Timp Kft.
Művészeti vezető Solymosy Lajos
A borítón Zangla, borítóterv Szórádi Csilla
Szaklektor Erdélyi István
A fényképeket a szerző készítette, illetve a Magyar Földrajzi Múzeum (Érd) archívumából valók

Link:
Dr. Kubassek János: A Szahara bűvöletében – Almásy László hiteles életrajza
„Mindent meg lehet valósítani, csak nem mindenkinek”
Dr. Kubassek János


Oldaltérkép