Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



A szocializmus út-ján – Ez is Kádár János
Kádár-korszak, tények (1956–1988)

Szerző: leho
2004. június 30. 17.31

 Kádár (Csermanek) János (Fiume, 1912. május 26. – Budapest, 1989. július 6.) történelmi szerepe a róla elnevezett, sokak számára még mindig kedves rendszer árnyékában egyre inkább elhomályosul. A XX. század magyar történelme több olyan politikai vezetőt hordott ki, akik sokáig élvezhették a hatalmat, sikeresnek azonban igazán egyikük sem mondható.

Kádár (Csermanek) János (Fiume, 1912. máj. 26. – Bp., 1989. júl. 6.) történelmi szerepe a róla elnevezett, sokak számára még mindig kedves rendszer árnyékában egyre inkább elhomályosul. A XX. század magyar történelme több olyan politikai vezetőt hordott ki, akik sokáig élvezhették a hatalmat, sikeresnek azonban igazán egyikük sem mondható. Érdekes összevetni Kádár emlékét Horthy Miklóséval vagy Rákosi Mátyáséval. Az MKP 1945 után olyan sikerrel sulykolta a fejekbe a Horthy-fasizmust és első embere ördögi tevékenységét, hogy ezen a képen – még ha itt-ott kellene is – alig lehet változtatni. Rákosi – akit több nyugati politikai elemző is kora egyik legnagyobb közép-európai kommunista vezetőjének tartott – szerepét ugyanígy egyértelműen elítéli az emlékezet.
Kádár hatalomra kerülése is hasonló (előbbieknél Tanácsköztársaság, II. világháború, nála forradalom utáni állapot), ám jóval gyengébb kvalitású, mint Horthy vagy Rákosi. Időszaka alatt egy pillanatra sem volt szuverén az ország; amit Horthy rosszul, vonakodva vagy későn, de megtett, azt Kádár soha, marionettfiguraként mozgatták a szovjet sakkjátszmában. A legvidámabb barakkból azonban még mindig lehetett keletre tekinteni, s ez a jóleső érzés egy generáció számára megszépítette-megszépíti a múltat.
A rendszerváltás után néhány évvel egy országos szavazáson Kádár a 3. helyet érte el a század legnagyobb magyarjai között. Nézzük, mit tett, mihez adta a nevét, kommentár nélkül beszéljenek a tények! A Kádár-korszak értékelésekor nincs szükség boszorkányperekre, autodaféra, de felejteni sem szabad. Kádár politikai tevékenysége kapcsán mindig eszembe jut Czigány Lóránt könyve: Nézz vissza haraggal!

1956
nov. 4. Az ellenkormány megalakulása Szolnokon.
nov. 7. Kádár Budapestre érkezik egy orosz tankon („Kádár-taxin”).
nov. 10. Megalakul az első pufajkás ezred.
nov. 22. Nagy Imre és társai elhurcolása a jugoszláv követségről Romániába.
dec. 6. Kádár mellett és ellen tüntetők véres összecsapása a Nyugati téren.
dec. 8. Sortűz Salgótarjánban.
dec. 9. Kb. 200 KMT- (Központi Munkástanács) vezető letartóztatása.
dec. 10. Sortűz Miskolcon.
dec. 11. Sortűz Egerben. Elrendelik a statáriumot. Rácz Sándor és Bali Sándor munkástanácsi vezetőket a parlamentbe hívják tárgyalni, s letartóztatják őket.
dec. 14. Újra bevezetik az internálást.
dec. 16. Az első statáriális kivégzés (Miskolcon fegyverrejtegetésért kivégzik Soltész Józsefet).

1957
jan. 15. Bevezetik a gyorsított bűnvádi eljárást.
jan. 19. Kivégzik az első forradalmárokat (Szabó Jánost és Dudás Józsefet).
febr. 12. Az MSZMP IIB döntése a Munkásőrség megalakításáról. Az erről szóló 1957:13. tvr. febr. 18-án születik meg.
márc. 10–15. Tömeges letartóztatások a MUK jelszó terjedése miatt.
márc. 21. Megalakul a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ).
ápr. 6. Létrejön a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa, mely a legfontosabb perekben ítélkezik – fellebbezési lehetőség nélkül.
ápr. Nagy Imrét és társait egyenként, titokban visszahozzák Magyarországra.
ápr. 21. Az írószövetséget feloszlatják, letartóztatják Déry Tibort.
máj. 6. Angyal István, Eörsi István és társainak pere. 14-én Angyal ügyét elkülönítik, majd kivégzik.
máj. 23. Megalakul az Opus Pacis Püspökkari Bizottság (vezeti Grősz József) és az Országos Béketanács Papi Bizottsága (vezetője Hamvas Endre).
máj. 27. Megállapodást írnak alá a szovjet hadsereg további magyarországi tartózkodásáról.
jún. Tóth Ilona mellett Gáli Józsefet és Obersovszky Gyulát is halálra ítélik (1, ill. 3 éves börtönbüntetést elrendelő elsőfokú ítélet után!), de a nemzetközi tiltakozás miatt Gáli 15 évet, Obersovszky életfogytiglanit kap.
jún. 26. Tóth Ilona kivégzése.
aug. 12. Szigethy Attila, a Dunántúli Nemzeti Tanács volt elnöke öngyilkos lesz a börtönben.
szept. 23. Eörsi István 8 éves börtönbüntetést kap.
okt. 9. Az ún. kis íróperben Varga Domokos, Tóbiás Áron, Fekete Gyula elítélése.
nov. 13. Az ún. nagy íróperben többéves börtönre ítélik Déry Tibort (9 év), Háy Gyulát (6 év), Zelk Zoltánt (3 év) és Tardos Tibort (1,5 év).
dec. 10. A Mindszentyt Budapestre szállító katonatiszt, Pálinkás-Pallavicini Antal kivégzése.
dec. 21. Losonczy Géza tisztázatlan körülmények közt meghal a börtönben.
dec. 30. Iván Kovács László, a Corvin köziek első parancsnokának kivégzése.
dec. 31. Tihanyi Árpád, a Dunántúli Nemzeti Tanács tagjának kivégzése.
 
1958
jan. 9. Brusznyai Árpád (a Veszprém Megyei Forradalmi Tanács elnöke) kivégzése.
jan. 15. Földes Gábor kivégzése a mosonmagyaróvári népítélet miatt (a vádlott ebben nem vett részt).
febr. 5. Megkezdődik a Nagy Imre-per, amelyet azonnal fel is függesztenek.
febr. 18. Törvényerejű rendelet születik a kisiparosokról (csak személyesen gyakorolhatják az ipart, legfeljebb 3 alkalmazottat tarthatnak).
febr. Kádár Romániában biztosítja vendéglátóit, hogy elégedett az erdélyi magyarok helyzetével. Ezután több jogkorlátozó intézkedést vezetnek be a magyar kisebbség ellen.
márc. Kőrösi Sándor, a nov. 11-ig ellenálló csepeli ütegparancsnok kivégzése.
ápr. 22. Szilágyi Józsefet elkülönített perben halálra ítélik, és 24-én kivégzik.
máj. 6. Szilágyi László nyíregyházi munkástanács-vezető kivégzése.
jún. 15. Ítélet a Nagy Imre-perben. Három halálos ítélet. Kopátsy Sándor életfogytiglant, Donáth Ferenc 12 év, Jánosi Ferenc 8 év, Tildy Zoltán 6 év, Vásárhelyi Miklós 5 év börtönt kap.
jún. 16. Kivégzik Nagy Imrét, Gimes Miklóst és Maléter Pált.
júl. 4. Ádám Györgyöt életfogytiglanra ítélik.
júl. 18. Súlyos börtönbüntetések a BAZ Megyei Munkástanács vezetői (Földvári Rudolf, Nagy Attila és társaik) ellen.
júl. Pozsár István, az Egyetemi Forradalmi diákbizottság volt vezetője 12 évi börtönt kap.
aug. 2. Bibó István és Göncz Árpád életfogytiglani börtönbüntetést kap.
aug. 5. Steiner Lajos és Kovács Dezső, a VII. ker.-i felkelők vezetőinek kivégzése.
aug. 16. B. Szabó István volt államminisztert 3 évi börtönre ítélik.
aug. 19. Haraszti Sándor, Fazekas György és Tánczos Gábor pere és elítélése (6, 10, ill. 15 év).
szept. Nagy Elek és a csepeli munkástanács pere. Nagy 12 évi börtönt kap.
okt. 1. Perbíró József szegedi jogászprofesszor életfogytiglani börtönbüntetése.
okt. 24. A KMT-vezetők perében Rácz Sándor életfogytiglani, Bali Sándor 12 éves börtönbüntetést kap.
dec. 1. Kivégzik Angyal Istvánt, a Tűzoltó utcai felkelők vezetőjét.
dec. 20. után Szente Károly és fia, István (csepeli felkelők) kivégzése.
dec. Turbók Gyula, a DIMÁVAG munkástanácsának vezetője 6 évi börtönt kap.
dec. A falvakat ellepik a tsz-agitátorok, megkezdődik a három téli szezonra kiterjedő kollektivizálási kampány. Münnich Ferenc miniszterelnök Csehszlovákiában elégedett volt a csehszlovák kisebbségpolitikával. (Hamarosan itt is jogszűkítés indul el, a magyarok kárára alakítják át a közigazgatást is.)
 
1959
jan. Kovács István, a forradalom vezérkari főnöke másodfokon 6 évi börtönt kap.
jan. 22. Szirmai Ottó, a Tűzoltó utcai felkelőcsoport tagjának kivégzése.
jan. 23. Lázadás a Hittudományi Akadémia hallgatói közt. Márc.-ban emiatt 14 hallgatót kizárnak, további 73 diák vállal velük szolidaritást, így mindössze 17 hallgató marad a következő tanévre.
febr. 10. Szabó Lajos felkelőparancsnok kivégzése.
febr. 18. Bárány János, a Tompa utcai felkelők vezetőjének kivégzése.
febr. 24. Wittner Mária júliusi halálos ítéletét életfogytiglani börtönre enyhítik.
márc. 21. kivégzik Mansfeld Pétert, miután betöltötte 18. életévét.
ápr. 1. Mérei Ferencet 10, Fekete Sándort 9, Széll Jenőt 5, Litván Györgyöt 6, Hegedűs B. Andrást 2 évre ítélik.
ápr. 3. Részleges amnesztia a legfeljebb 2 évre elítélteknek; egyéni kegyelemmel mások is szabadulnak (köztük Tildy Zoltán).
jún. 2. újjáalakul az Állami Egyházügyi Hivatal.
okt. Futó János kivégzése (1956 nov. 4-e után is harcolt a szovjetek ellen a Baross téren).
 
1960
jan. 3. Fáncsik György kivégzése a Köztársaság téri eseményekben való állítólagos részvételéért.
ápr. 1. Újabb részleges amnesztia. A 6 évnél rövidebb időre ítéltek 3 évi próbaidőre bocsátása mellett egyéni kegyelemmel szabadul Déry Tibor, Donáth Ferenc, Jánosi Ferenc, valamint a Rákosi-rendszer bűneiért elítélt Farkas Mihály és Péter Gábor.
nov. 22. 8 budapesti pap letartóztatása. Együtt 35 év börtönbüntetést kapnak „ifjúsági szervezkedés” miatt.
 
1961
jan. 5. Bejelentik, hogy a szántók 82%-án már szocialista nagyüzemek gazdálkodnak.
febr. 6. Tiltott szervezkedés gyanújával letartóztatnak 45 papot és több világi személyt is („fekete hollók összeesküvése”). Összesen 12 koncepciós per kezdődik el, köztük a Regnum Marianum diákevangelizációs társaság vezetői (Tabódy István és társai) ellen, akik a Hittudományi Akadémia lázadás miatt kizárt volt hallgatóit illegálisan tovább képezték.
aug. 26. Az utolsó kivégzések az 1956-os felkelők között: Nickelsburg László és Baross téri társai halálos ítéletének végrehajtása.
dec. 7. Kádár először jelenti ki: „aki nincs a Magyar Népköztársaság ellen, az vele van, aki nincs a Magyar Szocialista Munkáspárt ellen, az vele van, aki nincs a Hazafias Népfront ellen, az vele van”.

1962
máj. 26. Kádár Jánost 50. születésnapján a Szocialista Munka Hőse címmel tüntetik ki.
okt. 20. Megegyezés az USA és Magyarország közt: a magyar kérdést leveszik az ENSZ napirendjéről, cserébe Kádár teljes amnesztiát hirdet.
Az év során elfogadott új tanterv célja továbbra is a kommunista személyiség kialakítása, de már az életkori sajátosságok és a szakmai tárgyak nagyobb figyelembevételével. Átszervezik a Belügyminisztériumot, főosztályok helyett főcsoportfőnökségeket hozva létre. Az állambiztonság (a régi II. főosztály) a III. főcsoportfőnökséggé alakul. Ezen belül a III/III csoportfőnökség a belső reakció és szabotázs elhárításával foglalkozik.
 
1963
márc. 22. Az Elnöki Tanács tvr.-e az általános amnesztiáról: a fegyveres harcolókat kivéve szabadulnak az 1956-os tevékenységük miatt elítéltek; a közkegyelem kiterjed a személyi kultusz éveiben elkövetett törvénytelenségek elkövetőire és az utóbbi 6 év politikai bűncselekményeire is.
 
1964
márc. 31.-ápr. 10. Hruscsov Magyarországon: Kádárt Lenin-renddel és a Szovjetunió Hőse aranycsillagával tünteti ki.

1966
nov. 11. 1966:III. tv.: visszaállítják az egyéni mandátumokat, lehetővé válik több jelölt indulása egy körzetben.

1968
jan. 1. Megkezdődik az új gazdasági mechanizmus.
jún. 13–15. Alexander Dubček csehszlovák első titkár és Černík miniszterelnök Magyarországon. 14-én megkötik az új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést.
júl. 10. A Szovjetunió felkéri hazánkat egy „Magyarországtól északra tartandó hadgyakorlat”-ban való részvételre.
júl. 12–13. Kádár és Fock újabb találkozója Dubčekkel és Černíkkel.
júl. 28. A kiszemelt magyar alakulatok elfoglalják hadállásaikat Aszód–Pásztó–Rétság között.
aug. 17. Kádár utolsó közvetítési kísérlete: Dubčekkel tárgyal Komárnóban.
aug. 21. Részvétel Csehszlovákia lerohanásában.
okt. 15. Megegyezés a Csehszlovákiát megszálló csapatok kivonásáról.
 
1969
nov. KB-határozat szerint az állambiztonságnak továbbra is a (nemzetközi) osztályharc és a belső restaurációs erők törekvései ellen kell fellépnie.
 
1970
márc. 25. Az Elnöki Tanács 1970:7. tvr.-e közkegyelmet ad a felszabadulás 25. évfordulóján. Több 56-os elítélt csak most szabadul.
ápr. 22. Lenin születésének 100. évfordulóján az 1966-ban várossá nyilvánított Tiszaszederkény felveszi a Leninváros nevet.
szept. 30.–okt. 3. Az 1970:III. tv. ismét módosítja a választójogot: lehetővé válik a spontán jelöltek állítása
 
1972
febr. 24. Kisiparosok, kiskereskedők és egyéni gazdák is részesülhetnek betegbiztosításban.
febr. 24–26. Kádár Bukarestben új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt köt.
máj. 10. Kádár „nyugdíjazási kérelme”.
nov. 2. A kormány határozata értelmében magánszemély tulajdonában csak motorkerékpár, személygépkocsi és utánfutó lehet (a döntés jelentős korlátozás a kisiparosok, kiskereskedők számára).
nov. 14–15. az MSZMP KB határozata az új gazdasági mechanizmus leállításáról, a párt munkás jellegének erősítéséről.
 
1973
aug. 2. Kormányrendelet szerint az érettségivel nem rendelkező szakmunkások 10 hónapos tanfolyam után felvételi nélkül beiratkozhatnak egyes műszaki felsőoktatási intézményekbe.
 
1974
okt. 20. A Konrád–Szelényi-ügy az állambiztonság előtt.
 
1976
Az év folyamán: Kovács András kézirata irrelevánsnak ítéli Marx tanait. A demokratikus ellenzék szerveződésének kezdetei.
 
1977
jún. 15–16. (!) Debrecenben és Nagyváradon tárgyal Kádár és Ceausescu; főkonzulátusok és kulturális intézetek felállításáról születik döntés (Románia elszabotálja). Kádár ezután sosem látogat Romániába és nem is hívja meg Magyarországra Ceausescut.
szept. 14–16. magyar–csehszlovák szerződés a bős-nagymarosi vízlépcsőkről.
 
1978
szept. Illegális „repülőegyetemi” előadások indulnak a demokratikus ellenzék tagjainak lakásain (Hétfői Szabadegyetem néven).
Az év folyamán: megalakul a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága; Illyés Gyula Szellem és erőszak c. esszékötetét betiltják (fellép a magyar kisebbségek mellett).
 
1979
dec. 5. Solt Ottília létrehozza a Szegényeket Támogató Alapot (SZETA).
Az év folyamán: a nemzeti ellenzék első összejövetele Lakiteleken.
 
1980
dec. 19. Az Elnöki Tanács 10-ről 20 évre emeli fel a nyugdíjjogosultsághoz szükséges minimális szolgálati időt.
Az év folyamán: megjelennek az első szamizdatok Demszky Gábor kiadásában.
 
1981
febr. Megnyílik a „Rajk-butik” – ifj. Rajk László lakásán szamizdatokat terjeszt az ellenzék.
okt. Elindul az illegális lap, a Beszélő.
Az év folyamán: a két fő ellenzéki csoport közösen készíti el a Bibó-emlékkönyvet.
 
1982
dec. 14. A rendőrség több ellenzéki személy lakásán házkutatást tart „sajtórendészeti vétség” miatt. A közeljövőben rendszeressé válnak a zaklatások.
 
1983
szept. 16. Kulin Ferencet eltávolítják a Mozgó Világ éléről. Az Élet és Irodalomban Csoóri Sándor-ellenes cikk jelenik meg, azután, hogy New Yorkban publikálták Duray Miklós: Kutyaszorítóban című művét a csehszlovákiai magyar kisebbségről, s a kötethez Csoóri írt előszót.
dec. 27. Az 1983:III. tv. bevezeti a parlamenti választásokon a kötelező kettős jelölést, illetve az országos listát.
Az év folyamán: megalakul a Jogász Szakkollégium, későbbi Fidesz-tagokból; a rendőrség felszámolja a „Rajk-butikot”, a demokratikus ellenzék szamizdatforgalmazó központját ifj. Rajk László lakásán.
 
1984
okt. Bevezetik a vállalati tanácsok rendszerét.
okt. 29. Tvr. a közveszélyes munkakerülés büntetéséről.
Az év folyamán Demszky Gábor felfüggesztett börtönbüntetést kap.
 
1985
jún. 14–16. Az ellenzék közös tanácskozása Monoron.
 
1986
jan. Több ellenzéki levelet ír az Elnöki Tanácsnak, amelyben népszavazást kérnek Bős–Nagymarosról.
febr. 8. A rendőrség durván fellép a Duna Kör által szervezett, de engedély hiányában visszavont „környezetvédelmi séta” résztvevői ellen.
márc. 15. Háromezer fős külön megemlékezés 1848-ról. Este a Lánchídon vonulókat bekeríti a rendőrség; többeket előállítanak, gumibotoznak.
júl. Betiltják a nemzeti ellenzékhez közel álló Tiszatájt.
nov. 29–30. A nemzeti ellenzék eltávolítja az írószövetség vezetéséből a párthoz hű személyeket.
 
1987
jún. 10. A Beszélő szerkesztői (Kis János, Kőszeg Ferenc, Solt Ottília) közzéteszik Társadalmi Szerződés című művüket. Plurális liberális demokráciát követelnek, elsőként pedig Kádár távozását.
szept. 27. Az MDF megalakulása Lakiteleken Lezsák Sándor házában.
okt. 23. Nagy Imrére emlékező tüntetés a Batthyány-örökmécsesnél.
 
1988
márc. 15. A rendőrség szétveri az 1848-as forradalom ünnepén tüntetőket. Az esemény 1956 óta a legnagyobb spontán megmozdulás; a résztvevők demokráciát és szabadságjogokat követeltek.
márc. 30. Megalakul a Fidesz.
ápr. 8. Kizárják az MSZMP-ből Bihari Mihályt, Bíró Zoltánt, Király Zoltánt és Lengyel Lászlót.
máj. 1. Létrejön a Szabad Kezdeményezések Hálózata.
máj. 20–22. Az MSZMP rendkívüli értekezlete Kádár helyett Grószt nevezi ki a párt főtitkárává; a PB és KB jelentősen átalakul a reformerők javára; Kádár a hatalom nélküli pártelnöki posztra kerül.
 
Forrás:
www.geocities.com/allamszocializmus/


Oldaltérkép