Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



Mozart, a csodafelnőtt

Szerző: Lehotka Ildikó
2004. december 5. 05:32

 1791. december 5. Bécsben elhunyt az egyik legnagyobb zeneszerző. Elevenítsük föl e kivételes művész életpályáját! Wolfgang Amadeus Mozart 1756-ban született Salzburgban. Édesapja, Leopold Mozart maga is zenész, a salzburgi hercegnél udvari zeneszerző és másodkarmester volt. Leopold Mozart nevét hegedűiskolája és szimfóniái tették ismertté, valamint természetesen fia, Wolfgang Amadeus.

  A nagyon beteges kis Mozartnak egyetlen testvére maradt életben a hat közül, Nannerl, aki szintén csodagyereknek számított. (Ráadásul lány volt, pedig a korszak nem kedvezett a női művészeknek – majd csak a 19. században jön el ez az idő. Manapság egy kiváló együttesben komoly gondot okozott, hogy klarinétos nőt vettek föl a férfiak közé.) Az édesapa két gyermekével 1762-ben hangversenykörútra indult, mely meghozta számára az anyagi és erkölcsi sikert. Ezt a koncertkörutat sok másik is követte, így Mozart befolyásos személyekkel, zeneszerzőkkel, az angol királlyal, a császári család tagjaival is megismerkedett.

 Rómában emlékezetből leírt egy Misererét, amiért a pápa az Aranysarkantyú Renddel ajándékozta meg, s a későbbiekben előszeretettel nevezte magát Cavaliere Mozartnak. Ekkorra már több művet komponált (Bastien és Bastienne, La finta semplice). Ne felejtsük el, hogy még csak tizenhárom éves!

1769-ben, követve az apai példát, a salzburgi hercegérsekhez szegődött koncertmesternek. (Mozart egyformán jól hegedült és zongorázott.) Ám a sok külföldi koncertút miatt (amit nehezen engedélyezett az érsek) végső szakításra került sor 1781 nyarán. Ettől kezdve Mozart a tanításból, koncertezésből és művek írásából élt. Már nem (csak) megrendelt műveket kellett írnia, hanem azt komponálta, amihez ihletet érzett. (Nem is írt 104 szimfóniát, mint Haydn.)

 1782-ben feleségül vette Konstanze Webert (első szerelmének a testvérét, Carl Maria von Weber zeneszerző unokatestvérét), házasságukból hat gyermek született, kettő maradt életben.

Ekkortájt barátságot kötött Haydnnal, kölcsönösen tisztelték egymást. Mozart különösen a vonósnégyes műfaját kedvelte és leste el Haydntól. 1787-ben egy rövid időre a fiatal Beethoven is Mozart tanítványává lett. Még ebben az évben császári kamarakomponista címet kapott.

Utolsó éveiben rengeteg művet írt, és sokat betegeskedett. Születésétől kezdve számos testi és lelki bajjal küszködött. A gyermekkori turnék sem voltak rá jó hatással. Egy koncertkörútján, Hágában négy hónapig nyomta az ágyat.

Sokan úgy tartották, hogy Mozartot Salieri mérgezte meg a Requiem írása közben, és magának akarta a művet tulajdoníttatni, de ez legenda. A legolcsóbb temetéssel búcsúztatták, a szegények sírjába temették. Sírhelye ismeretlen.

Művei

Mozart a zenei műfajok mindegyikében alkotott. Köchel állította össze a Mozart-művek jegyzékét, ezért Köchel-számokkal kell műveit jelölnünk.

Legjelentősebb műfaja az opera, ebből az öt legnagyobb, legismertebb: Szöktetés a szerájból, Cosi fan tutte (Mind így csinálják), Figaro házassága, Don Giovanni (az operák operája), A varázsfuvola.

Szimfóniái közül 47-et emlegetnek, de ez forrásmunkánként más és más szám. A leggyakrabban játszott szimfóniái: kis g-moll KV 183., D-dúr (Párizsi) KV. 297., D-dúr (Haffner) KV. 385., C-dúr (Linzi) KV. 425., D-dúr (Prágai) KV. 504. és a három legnagyobb: Esz-dúr KV. 543., g-moll KV. 550., C-dúr (Jupiter) KV 551.

Kamarazenéi közül elsőként a zongoraszonátákat kell kiemelni, majd a hegedű-zongora szonátákat. Vonósnégyesei, -triói, -ötösei is jelentősek, bár ezeket manapság nem játsszák gyakran. Ide tartoznak a divertimentók, szerenádok is.

Versenyműveiből a zongora- és hegedűversenyeket kell említeni, de simfonia concertante megnevezésű (több különféle hangszer játssza a szólót) darabjai is kedveltek.

Requiemen kívül miséket, oratóriumot, vesperásokat, kantátákat komponált.


Oldaltérkép