Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



Bartók Béla (1881, Nagyszentmiklós – 1945, New York)

Szerző: Szabó Ildikó
2006. szeptember 24. 19.48

 A magyar és az egyetemes zenetörténet egyik legnagyobb hatású alkotója az 1881. március 25-én Nagyszentmiklóson született és 1945. szeptember 26-án, Nem Yorkban elhunyt Bartók Béla. Ebben az évben ünnepeljük születésének 125. évfordulóját.
Bartók Béla az egyik legnagyobb zeneszerzőnk, emberi helytállásával is kimagaslik. Már életében egyfajta példaképpé emelkedett a zeneszerzők körében, rengeteg komponista művében kimutatható a bartóki hangzásvilág.


Már másfél évesen érdeklődött a zene iránt, háromévesen a hallott darabok ritmusát dobolta, és ötéves korától édesanyja tanította zongorázni. Hamar kiderült, hogy még a zenészek közt is  ritka adományt kapott a sorstól, abszolút hallása volt.
Apja 1888-ban bekövetkezett korai halála után az édesanya, Voit Paula tanítónőként dolgozott és zongoraórákat adott Nagyszőllősön, Bartók itt kezdett el zenét szerezni. A Duna folyása című művét 1892-ben játszotta közönség előtt, ez volt az első koncertje. A gimnáziumi évek alatt Pozsonyban zongorát Erkel Lászlónál, majd zeneszerzést és zongorát Anton Hyrtlnél tanult. 1899-ben a Zeneakadémián folytatta tanulmányait, rögtön a második évfolyamba vették fel, tanárai Koestler János (zeneszerzés) és Thomán István (zongora) voltak, zeneszerzőként Richard Strausst tartotta példaképének.
A politikai viszonyok miatt egyre inkább hangsúlyozta magyarságát, a nemzeti zene erősítésével (Kossuth-szimfónia). Ezzel egy időben kezdte keresni saját stílusát az addig létező zeneszerzői technikák között. Egy másik hatás is érte, egy Dózsa Lidi nevű székely lány éneklése olyan nagy hatással volt rá, hogy elkezdett népdalokat lejegyezni  (1905). Ebben az évben ismerkedett meg Kodály Zoltánnal, akivel vállvetve dolgoztak a magyar népzene felkutatásán és lejegyzésén. Hogy mindenki megismerhesse a népdalokat, 1906-ban megjelentették a Magyar népdalok című, húsz népdalt feldolgozó ciklust. Nemcsak a magyar népdalokat gyűjtötte, hanem szlovák, román parasztzenét, később Európán kívülit is.
1907-ben a Zeneakadémián kapott tanári állást, 1909-ben megnősült, felesége Ziegler Márta volt, 1910-ben megszületett fiuk, Béla. A zeneakadémiai tanítás mellett egyre nagyobb időt fordított a magyar parasztzene kutatására, rendszerezésére. 1913-ban már terveztek Kodállyal egy gyűjteményes kiadást, de a z előkészületek csak húsz év múlva kezdődhettek el.
1917-től ismét befolyásolta életét a politika, a Tanácsköztársaság idején részt vett a szakzenészek direktóriumában. Szintén a politikai helyzet miatt, bár őt nem hibáztatták – Kodállyal és más zenészekkel ellentétben –, a kivándorláson gondolkodott. Zeneszerzői munkájának gyümölcse kezdett beérni, már nemcsak bírálják műveit, hanem egyre inkább dicsérik is. 1923-ban felkérték egy mű írására Pest és Buda egyesítésének 50. évfordulójára. Ebben az évben vált el feleségétől és újra nősült, növendékét, Pásztory Dittát vette el, a következő évben született fiuk, Bartók Péter.
Egyre többször ad koncertet külföldön, és a népdalok lejegyzésén, rendszerezésén dolgozik. A gyűjtőutakat nem tudja folytatni a világháború következményei miatt. A magyar állam elismeri zeneszerzői, zongoraművészi nagyságát, díjakat kap, 1936-ban akadémiai székfoglalójában a Liszt-problémákról beszél.


A politika azonban újra közbeszól, Bartók elítéli a fasizmust. Zeneszerzői kvalitásai miatt egyre  több felkérést kap, előadásokat tart, mellette kiadásokat tervez a különféle népek zenéjéről. 1939-ben a világháború kitörése és édesanyja halála után eldöntötte, hogy elhagyja Magyarországot. 1940-ben, amerikai útja sikerét követően elfogadta az újabb meghívást, és családjával együtt elhagyta az országot. Nem akart végleg letelepedni… A New York-i Columbia Egyetem díszdoktorának avatta és egy délszláv népzenei lemezgyűjtemény lejegyzésével bízta meg. Az egyesült államokbeli tartózkodás nem hozta meg a várt sikert, állandó pénzzavarral küszködött a család, ráadásul kiderült, hogy Bartók súlyos beteg, leukémiás. Állapotától függően tartott előadásokat és komponálta talán a legjobb műveit.  1945. szeptember 21-én kórházba szállították, és ott is érte a halál. Hamvait hazahozták és újratemették.
Bartók Béla az egyik legnagyobb művészünk, emberi helytállásával is kimagaslik. Már életében egyfajta példaképpé emelkedett a zeneszerzők körében, rengeteg komponista művében kimutatható a bartóki hangzásvilág. Zeneszerzői stílusa egyik jellegzetessége többek között a népzene műzenébe emelése, a ritmika elementáris hatása, a bartóki sor. Mára Bartók zenéje már nem vált ki ellenérzéseket az átlagos közönségből. Az utókor szerencséjére sok felvételt hagyott ránk saját darabjai előadásával. Születésének 100. évfordulójára összkiadást jelentetett meg a Hungaroton, most újabb összkiadásra készül, a Bartók-kutatás legújabb felfedezéseivel, az újabb előadói stílus figyelembevételével. A Zenetudományi Intézet Bartók Archívuma tárolja és dolgozza fel Bartók életének adatait, adalékait.

Legfontosabb művei

Zenekari művek:
Két portré, Két kép, Négy zenekari darab, Román népi táncok, Erdélyi táncok, Magyar parasztdalok, Magyar képek
Nagyobb lélegzetű zenekari művei:
Táncszvit, Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára, Divertimento és a Concerto
Színpadi művek (a színpadi műveket Bartók viszonylag fiatalon írta, népszerűségük töretlen):
A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi, A csodálatos mandarin
Versenyművei:
Hegedűverseny, brácsaverseny, 3 zongoraverseny (ebből az utolsó egyik dallama a Bartók rádió szignálja)
Kamarazenei művei:
Szonáta hegedűre és zongorára, a hat vonósnégyes, 2 rapszódia, Román népi táncok és az utánozhatatlan Kontrasztok
Vokális művei:
Falun, 27 két- és háromszólamú egyneműkar, népdalfeldolgozások
Zongoraművei:
Pedagógiai művek
Gyermekeknek, Mikrokozmosz
Szonatina, Szonáta, és talán legismertebb műve, az Allegro barbaro

Koncertkritikák a Bartók-év alatt:

Egy impulzív karmester, egy szoprán és egy beugró énekes a Pannonnal

Pannon Filharmonikusok: Honvágy

Két este a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral 

Előre hozott zene ünnepe: Szőllősy, Kurtág és Bartók


Oldaltérkép