Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



Tamkó Sirató Károlyt idézve – Tengerecki Pál

Szerző: legéndi
2005. május 25. 16.48

 Száz éve született és huszonöt esztendeje halt meg a magyar irodalom különös egyénisége. Senki nem ismeri és mindenki ismeri egy kicsit. Ritkán szerepel műveltségi vetélkedőkben, versei, játékos rímei azonban sokunk merevlemezéből kitörölhetetlenek. A centenáriumot a General Press kiadóhoz méltó módon ünnepli meg: megjelenteti Tamkó „gyerekverseit”, s a Tengerecki Pál illusztrálásához egy neves grafikusművészt nyert meg, Banga Ferencet.

Tamkó Sirató Károly Újvidéken született, a magyar nyelven kívül szerbül, németül, franciául tudott. Jogi egyetemet végzett.  Első verseskötete, a Papírember 1928-ban jelent meg. 1930-ban hátat fordított ügyvédi irodáknak, könyvtáraknak, s Párizsba utazott, hogy francia költő és szürrealista vagy azzal rokon elméletek kiáltványszerzője legyen. Tudományos színezetű, lendületesen, látomásosan megfogalmazott kiáltványait neves szürrealista költők, absztrakt festők írták alá. Hat esztendeig forgott a francia művészek és művészetek körében, költeményei, cikkei, kiáltványai ismertté tették nevét a modern irodalom kedvelőinek körében. 1936-ban azonban súlyos betegség tört rá, amely végtagjainak mozgását is akadályozta. Buda nevezetes gyógyfürdőiben bízott: hazajött. A jógában látta meg az üdvözítő lehetőséget. A fürdők, a gyógyszerek, a jóga mozgási és légzési gyakorlatai a háború kellős közepén meghozták a várt gyógyulást. Az alacsony, szikár testű férfit jógatudása és -gyakorlata akrobatikus ügyességűvé tette, s közben megtanult szanszkritül is.
Tegnap jó hangulatú könyvbemutatót tartott a Petőfi Irodalmi Múzeumban a General Press. A kiadó, mint korábban Besze Barbara irodalmi vezető elmondta, szívügyének tekinti, hogy a kevésbé reflektorfényben lévő életművet még jobban megismertesse. A General Press nagy hangsúlyt fektet arra is, hogy a művek ne csak mondanivalójukban, hanem külcsínben is gyönyörködtessenek. Talán nem véletlen, hogy mesekönyvei – illusztrátor: Szegedi Katalin – 2002-ben és 2003-ban Szép Magyar Könyv díjat nyertek.
A szép számú érdeklődő előtt a kötet szerkesztője, Benda Luca nyitotta meg a könyvbemutatót. Beszélt röviden az életútról, Tamkó Tengerecki-köteteinek előéletéről, s megtudhattuk, hogy a kiadó sorra meg szeretné jelentetni őket. Előreláthatólag szeptemberben találkozhatunk a boltokban a második Tengerecki-könyvvel. De ne szaladjunk ennyire előre!
A versekből egy csokorra valót olvasott föl  Menszátor Héresz Attila. Ha valaki nem ismerte vagy elfelejtette volna a Bőrönd Ödönt és a nógrádi Zórádot, a színművész előadásában újra életre keltek, s mosolyt fakasztottak az arcokra.
Parti Nagy Lajos, kerülve a sablonokat, a Tamkó-életműben az avantgárd, a francia évek, a betegség és a jóga kapcsolatának egy-egy mozzanatát emelte ki. A nemzetközi avantgárd Tamkó betegsége következtében valószínűleg elvesztett egy Charles Siratót, a magyar irodalom viszont nyert egy játékos, saját útját járó – például Gyál, Csobánka, Pomáz, Pécel, Legénd – szellemet.
Az ötvenes években leginkább szakszövegeket fordított és reklámszövegeket fogalmazott. Felismerte a nagy lehetőséget: a jóga nemcsak gyógyít, de megélhetést is ad. Jógaiskolát szervezett, ahol ugyanúgy tanította az egészségőrző és gyógyító mozgást, a légzési technikát, mint azokat az indiai filozófiai tanításokat, amelyek bölcsei kifejlesztették a jóga tudományát és gyakorlatát. A költészetet azonban nem hagyta abba. A hatvanas évek elején egyszerre lett népszerű, élő hagyomány és keresett költő.  Egész életműre való kézirata gyűlt össze fiókjaiban. Csillagászat, geológia, fizika keveredik filozófiával, humorral, pátosszal egészen egyéni hangon A Vízöntő kor hajnalán című válogatott költeményes kötetében (1969). Ugyanebben az évben jelent meg A három űrsziget című utópisztikus tudományos-fantasztikus regénye. Felépítette látomásos érett kori költeménygyűjteményét, a Cosmogrammokat. A már széles körben divatos költő a himnikus szabad versek mellett mestere a csengő-bongó gyermekverseknek is. Ekkor született a háromrészes Tengerecki-költemény…
Parti Nagy a szerző méltatása után áttért a Munkácsy-díjas grafikusművész tevékenységére. Kiemelte, hogy Banga nem tartozik a kedvelt gyerekkönyv-illusztrátorok közé. Nem könnyen befogadható rajzait nem láthatjuk a korosztálynak szóló kötetekben. S ekkor elkezdte faggatni a grafikust, amiből egy érdekes, a könyvbemutatókon nem szokványos beszélgetés kerekedett.
Magam Banga művészetével a Czakó Gábor-féle rémmesékben találkoztam először, meghökkentő volt a fekete-fehér pálcikák emberformája, s az ujjak változatos mozgása. A grafikus erről is beszélt, hogy amíg ember lesz a földön, mindig mozgatja majd az ujját, manipulálja.  Beszélt a számmisztikájáról, ő („máragörögökis”) hármas osztatúnak látja a világot (ég, föld…), szerinte a hármas szám nagyon jól irányítja az életét – bár megengedte, hogy másnak lehet más számrendszere. Talán már nem is tűnik föl ezek után, hogy a Tengereckiben is annyi háromlábú, háromfülű stb. lény kóricál. (A kötet utolsó előtti versében a kerékpár is háromkerekű, mintha Tamkó sejtette volna.)
Banga elmesélte nem patinásnak szánt, Weöres-versekhez készített rézkarcai szomorú sorsát. Beszélt arról, hogy vonzódik a keleti filozófiákhoz. Ennek egyik jele, hogy szeret üres teret hagyni könyveiben is, nem akarja agyonterhelni a lapokat, szeretne valamit a mások fantáziájára is bízni.
Parti Nagy jókor és jó kérdéseket tett föl, nem akart okvetlen szerepelni, s Banga valóban megmutatott magából annyit, amennyit fél órában lehet.
A bemutatót Menszátor Héresz Attila felolvasása zárta, majd Banga Ferenc dedikált.
Jó újra elolvasni a Flóriánt, az Országjárást – delejes életszeretet érződik belőlük. Tamkó játékosságát, szilajságát Banga grafikái tovább erősítik. Figurái, pálcikái, ujjai, állatkái szeretnivaló, sokszínű együttessé állnak össze a versekkel. Nagyon tetszik, hogy a rajzok végigkísérik a könyvet. Banga a megszokott üresen hagyott lapokat, szennycím-, cím-, copyright-, kolofonoldalt is díszíti. Nem ez lesz az utolsó méltatás e könyvről!

 Tamkó Sirató Károly – Banga Ferenc: Tengerecki Pál 

General Press, Budapest, 2005

Kötött, B5, 40 oldal, 2000 forint

Szerkesztő Benda Luca
Felelős kiadó Lantos Kálmánné
Nyomdai előkészítés W-Press Kft.
Nyomta és kötötte: Pauker Nyomdaipari Kft.
ISBN 963959824-0

Az életrajzi részletek:
www.mek.hu


Oldaltérkép