Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



Történetek Naszreddin Hodzsáról
Kiből lesz az olvasó? 11.

Szerző: bookworm
2007. február 17. 20.04

 Kies hazánkba egyre inkább az amerikai kultúra erőszakoskodott be, sikeresen átvettük a Halloweent, mely szöges ellentéte a mi magunkba forduló, emlékezésre késztető halottak napja ünnepünknek, a Valentin-napot is várhatja az arra érdemesült, felvilágosodott ember és sorolhatnánk. Törökországról például sokkal kevesebbet tudunk, pedig csupán közös történelmünk erre elegendő okot adna. Egy mesebeli török utazásra nagyon jó alkalom nyílik Naszreddin Hodzsa történeteit olvasva.


Az emberfia 30-40 évvel ezelőtt olyan meséket olvashatott-hallhatott, melyek a világ számos országába elrepítették. A képzeletére hagyatkozhatott, mert nem volt olyan mindent elsöprő a tévéadás, mint manapság, és sok történet csak a jóindulattal mozgó képnek nevezhető diafilmen elevenedhetett meg, mint például az Ali baba és a negyven rabló. A látható gyerekmesék nem merültek ki az amerikai sorozatokban, a Disney-történetek is csak néha szerepeltek, a Hannah–Barbera-szösszenetek pedig nem a pénzt és szépségre való törekvést sulykolták.
Ha egy 10-12 éves gyerek ma Naszreddin Hodzsa nevét hallja, vajon mire gondolhat? Ha fifikásabb, és történész felmenővel megáldott, akkor esetleg Enver Hodzsára, ha nem, esetleg valami titkolt, csúnya dologra. Kürti Kovács Sándor pécsi könyvtáros Történetek Naszreddin Hodzsáról című  könyve egy csokrot nyújt át a csalafinta, minden hájjal megkent, „csókolnivaló gazemberről”. Félreértés ne essék, soha nem erőszakoskodik, rabol, hanem csavaros eszével menekül a bajból. Történetei a felnőttek számára is élvezetesek, olvasás közben, bevallom, sokszor somolyogtam a nem létező bajszom alatt. Nagyon megfogott az a nyugalom, ami a könyvből árad: a „híres-nevezetes” Naszreddin Hodzsa hol a tevéjén, rosszabb napjaiban az öszvérén poroszkál, ráérősen benéz például távoli ismerőseihez. Útközben egy-két dolgot megold, gordiuszi csomót kettévág, mint a mi Mátyás királyunk, mindig a gyengébb pártján áll. Érdekes lenne összehasonlítani, hogy a nagy magyar történelmi személyiség (legendája) és a török vándor között mennyi azonos és különböző vonás van. A magát csak a gazdagok rémének, a szegények megmentőjének nevező Hodzsa olyannyira ismert, hogy visszaélnek személyével (ahogy Mátyás királyéval is), más is kiadja magát széltolónak. Persze az igazit sem kell félteni! Egy életre elvette ettől a kedvét az egyik ál-Hodzsának. De nem csak ilyen leckét ad: a magát nagyra tartó ifjú bölcset (hisz egy ifjú nem is lehet bölcs) a nagyközönség előtt szégyeníti meg. A mesék a hétköznapi gyarlóságot, rossz szomszédot, fukar embert, vetekedő iparost ábrázolják, mindegyik rossz tulajdonság ismerős lehet valahonnan.
A könyvben szereplő tizenöt történet mindegyike remekbe szabott, humoros, az írói stílus révén a történet közepén találjuk magunkat. Képet kapunk egy letűnt világról, egy ismeretlen kultúráról, egy idegen tájról, ahol az emberi gyarlóság azonban ugyanolyan, mint bárhol máshol. Az egzotikus táj csak ráadásként, háttérként szolgál, ám erről a vidékről, a szokásokról, életstílusról sok mindent megtudunk. Városokat (Bokhara, Kokand), a pénzük nevét (a mostanság nem jól csengő para), a tevegelés, öszvértartás fortélyait ismerhetjük meg.
A történetekben egyre-másra olyan szavak köszönnek vissza, melyeket ma szinte alig hallunk: dölyfös, csobogó forrás, kutyaszorító, iszák és lehetne sorolni. A mesék-történetek rövidek, csak a lényegre törnek, egészen kis gyermekeknek is felolvasható. Igaz, hogy sok szó jelentését megkérdezhetik, de annál jobb. Az ötödikes gyerekek ma nem ismerik például a mokány és a régi mesekönyvekben található szavak jelentését, szinonimáit, annál inkább egyebeket, itt hasznos és választékos nyelvezettel találkozhatnak.


A könyvet csodálatos rajzok díszítik, a legtöbb a keleti kultúrát, életvitelt ábrázolja. A történetek alatt a lap alját sordísz színesíti, Csala Sándor készítette az ízléses, nem rikító, a korhoz és a kultúrához illő rajzokat.
A könyv mindenkinek ajánlható, a furfangos történetek elménket szórakoztatják, a rajzok jókedvre derítenek. (És nekünk miért nincs is ilyen furfangos hősünk? Mesékbe szőtt Rózsa Sándorunk?)

Történetek Naszreddin Hodzsáról
General Press [Budapest, 2006]


Kötött, 72 oldal, 2500 forint
Borítóterv és illusztráció: Csala Sándor
Szerkesztette: Boldizsár Ildikó

Nyomdai előkészítés: Scriptor
Nyomás és kötés: Reálszisztéma Dabasi Nyomda
 


Link:
Kiből lesz az olvasó? – Tanulmánykötet az olvasóvá nevelésről  
Kakadudalok, kakadudalol Szilágyi Ákos strófáira
Szerintem mindenki maradjon otthon… és olvassa el!
Röpirat a lektűr védelmében
Szaftos történetek Findusztánból: Mit főz ki Pettson és Findusz?
„A magyartanítás jelentős megújulás, módszertani és tartalmi átformálódás előtt áll” – interjú Fenyő D. Györggyel
Az indián sajt legújabb esete – a Geronimo Stilton-sorozat
Slade: Törzsek – küzdelem a serdülőkorral
Hollókapu, az Ötök erejével
Hogyan éljük túl… például kamaszodó leánygyermekünket?
Wilson: Folytassa, Lottie...!

Oldaltérkép