Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Életrajz | Esszék, tanulmányok | Interjú, riportok | Kiállítások, ajánlók, hírek | Kritika ]


Banga Ferenc: Árnyékmás – Pinty és ponttyal

Szerző: legéndi
2006. május 26. 11.57

 A Közép-európai Kulturális Intézetben (KEKI) május 25-én nyílt kiállítás a grafikus magyar írók műveihez készített munkáiból. Banga Ferenc szálkás, groteszk hősei mára már nem csak a modern irodalom méltó társaivá, árnyékaivá váltak, 18–19. századi alkotásokat is illusztrál velük. E kiállításon mutatták be a General Press Tamkó Sirató Károly-trilógiája új, utolsó darabjának (Pinty és ponty) a képeit, illetve magát a kötetet is.


Kiállításmegnyitó, könyvbemutató

Néhány napja jártam egy kortárs magyar irodalmi mű (könyv) bemutatóján, ahol bangásan égnek állt volna a hajam (ha lenne), olyannyira posztmodernre sikeredett: szinte alig volt szó a műről és a szerzőről.
Szerencsére a Közép-európai Kulturális Intézetben ez nem így történt, minden az 

„Banga Ferenc már igen korán, szinte egyszerre, minden bevezető nélkül talált rá szálkásan rajzolt, torzonborz, már-már bogárszerű figuráira, a világ baján, furcsaságain, immoralitásán vagy egyszerűen csak logikátlan voltán elcsodálkozó, csak azért is harcba szálló, csetlő-botló, igazukért vadul hadakozó groteszk hőseire. Mára az illusztrációival megjelent kötetek felölelik a magyar irodalom 18. századtól napjainkig terjedő időszakát.” (Gellér Katalin)
alkotókról – Tamkóról is megemlékeztek –, a művekről és a kapcsolódási pontokról szólt. A Kaláka együttes két  Marosi Ernőtagja (Becze Gábor és Radványi Balázs), majd Módos Péter, az intézet igazgatója köszöntötte zenével és szóval a szép számban egybegyűlteket.
A kiállítás szervezői semmit nem bíztak a véletlenre, a jó zenei aláfestés mellett a megnyitóbeszédre felkért dr. Marosi Ernő művészettörténész is telitalálat volt.
Sokan vagyunk, akik a Magyar Tudományos Akadémia alelnökét órákig el tudnánk hallgatni. Neki az ismeretterjesztés a vérében van, hol patikamérlegen kimért szavakkal, fogalmakkal írja le a kipécézett művet-művészt, hol ironikus, olykor szarkasztikus módon. Mint tette ezt Banga esetében: előadásában ívet rajzolt a grafikus eddigi műveiből, a barlangrajzoktól a tekercsekig. Számos költői és megválaszolt kérdést is feltett: például mi(-ki) lett volna Banga, ha a kódexírás korában él („kolostorok réme”). Próbálta körvonalazni a művész csetlő-botló, ágaskodó, tördelt, csupa fintor, grimaszoló, közönséges, esetlen, a világnak kiszolgáltatott szálkaembereit. Folyton rángatózó vulgaritásukat Luther éjszakánkénti, ördöggel való hadakozásához hasonlította.
Olyan kifejezések régi és mai értelmét, összefüggését is feszegette a kiállítás művei kapcsán, ami mellett legtöbben elmegyünk: a tördelés szerepe a neolitikus kultúrában, Banga művészetében, illetve a számítógépes kiadványszerkesztésben. Ugyanehhez és Tamkó Sirató Károlyhoz kötődően beszélt szép új világunkról is, a kattintott képkorszakról (gyorsan elrejtettem a fényképezőgépemet).

 „Miképp a sliccgomb el a pizsamától, Büfésnéni, ne dobjon el magától, csárdásos kezicsókolom”

„Hagyd, amihez nincs közöd…”

Banga Ferenc 1975-től készít könyvillusztrációkat. Kovalovszky Márta szerint a tekercskönyvvel nemcsak

Banga Ferenc 1947-ben született Újpesten. Képzőművészeti szabadiskolában tanult, mesterei: Zilahy György, Tamás Ervin. 1968-tól 72-ig a Néprajzi Múzeum restaurátora, 1972–77 között esti rajziskolában tanít Újpesten, 1986-tól 1989-ig az Újpest Galéria művészeti vezetője. 1970-től vesz részt hazai és nemzetközi kiállításokon. Művei megtalálhatók hazai és külföldi köz- és magángyűjteményekben. Munkácsy-díjas, érdemes művész. 
egy új formával gazdagította könyvkultúránkat, hanem újra megmutatta az írás és a kép mélységes rokonságát is. Első két képeskönyve az ókori keleti kultúrákból eredő tekercskönyvek mintájára készült Esterházy Péter: Egy nő (2000) és Parti Nagy Lajos: Kacat, Bajazzó (2002) című  Marosi, Luther, ördögírásának felhasználásával, a szöveg az írók kézírásával került papírra.

A kiállításon Dugonics András, Esterházy Péter, Hermányi Dienes József, Parti Nagy Lajos, Taksonyi János és Tamkó Sirató Károly műveihez készített illusztrációkat nézhetnek meg az érdeklődők.
Nagy sikere lehet az Esterházy-mű mellett Parti Nagy Lajos írásának is; a Dump Endre: Töredékek (2004) ihlették a 15 lapból álló sorozatot (Módos Péter: „szőnyeg”), mely a tibeti halottaskönyvek formájából indult ki.
Újabb ókori téma a Pancsatantra [hindu tanmesék – a szerk.], azaz ötös könyv, az élet bölcsességének régi indiai tankönyve (2005), amiből a fejezetcímünk is való.
Természetesen kiállítottak a grafikus Tamkó-trilógiához készült rajzaiból, így a legutóbbi Pinty és pontyból is.
Amit még nem láttam eddig, és teljesen lenyűgözött: a Szittyai történetek sorozat. Mindenkinek ajánlom figyelmébe!

 Szittyai történetek: veretes

Pinty és Ponty

Éppen egy éve írtuk, hogy „a száz éve született és huszonöt esztendeje” elhunyt Tamkó Sirató  Károly „centenáriumát a General Press kiadóhoz méltó módon ünnepli meg: megjelenteti Tamkó »gyerekverseit«, s a Tengerecki Pál illusztrálásához egy neves grafikusművészt nyert meg, Banga Ferencet”. Besze Barbara, a kiadó irodalmi vezetője  A „kolostorok réme”korábban elárulta, hogy a Tengerecki Pál sikere után egy kicsit tartottak a második kötet (Tengerecki Pál hazaszáll) fogadtatásától, de ez alaptalan volt, s remélhetően a harmadik is közelebb hozza Tamkó Sirató Károlyt a mai (nem csupán gyerek)közönséghez. Egy kiállításmegnyitó/könyvbemutató alkalmas arra is, hogy a beszédet mondók, moderátorok felvillantsanak egy-egy jellemző esetet a szerzőkről.
Módos Péter elmondta, hogy az Európa Könyvkiadónál Tamkó miként tanácsolta egyperces zsugorfejállással elmúlatni a fejfájást, s meg is mutatta. Radványi Balázs pedig elmesélte, hogyan született a Bőrönd Ödön című vers. Tamkó masszőre eltörte a költő lábujját, s ezért Harkányba, egy specialistához kellett utaznia, Berend Edéhez. A bőröndön ülve, BKV-ra várva – a mindenki által szeretett közlekedési vállalat szignálja is e Kaláka által megzenésített vershez és az együtteshez kötődik – ötlötte ki e méltán híres sorokat. E nagyvárosi legendát ugyan tamáskodva fogadtuk, de álljon itt erre egy Kalákához közeli szlogen: „Így volt, nem így volt, égből pottyant mese volt!”

 „Berend Edéhez készült...” A mini Kaláka nagyon jó aláfestő volt

Banga Ferenc – Árnyékmás

Válogatás Banga Ferenc grafikusművész magyar írók műveihez készített munkáiból

 Banga-művek, Budapest

Közép-európai Kulturális Intézet (1088 Budapest, Rákóczi út 15.)
Megtekinthető: 2006. május 26.–június 16. 10.00–18.00
Kurátor: dr. Gellér Katalin
Technikai rendező: Szőke Imre
Ingyenes!

Link:
http://www.c3.hu/~ludwig/ludwig_h_e/oldal_2004/banga_h.htm
Tamkó Sirató Károlyt idézve – Tengerecki Pál 


Oldaltérkép