Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Életrajz | Esszék, tanulmányok | Interjú, riportok | Kiállítások, ajánlók, hírek | Kritika ]


Nuda Veritas – Gustav Klimt és a bécsi szecesszió kezdetei (1895–1905)
Rajzok és metszetek

Szerző: PP
2010. szeptember 24. 6.56

 A Szépművészeti Múzeum az átalakítás miatti 2011. januári leállás előtt még két nagyszabású időszaki kiállítást szervez. Szeptember 30-ától láthatók a kolumbiai születésű kortárs művész, Fernando Botero képei, mától, szeptember 24-étől pedig a Gustav Klimt és a bécsi szecesszió kezdetei (1895–1905) című tárlat. Nem kell jóstehetség ahhoz, hogy a mintegy 200 műalkotást bemutató Klimt-kiállítás számos érdeklődőt vonz majd, hiszen az osztrák művésznek nagyon sok a hazai rajongója.

Baán László főigazgató a sajtóbejárás előtti köszöntőjében elmesélte, régi vágya volt, hogy Klimt híres művével a homlokzaton kiállítást rendezzenek a Szépművészetiben az osztrák művész és egyesülete munkáiból, és ha ez 2010. augusztusig nem is sikerülhetett a jogi „akadályok” miatt, szeptembertől már Budapesten láthatók az Albertina legszebb Klimt-darabjai.
A bécsi Secession művészegyesület Gustav Klimt nevével fémjelzett korai szakaszának kiemelkedő alkotásaiból láthat kiállítást a nagyközönség a Szépművészeti Múzeumban. A mintegy kétszáz műalkotást, nagyrészt rajzokat és sokszorosított grafikákat bemutató tárlat törzsanyagát a bécsi Albertinából érkezett művek adják, amelyek osztrák, svájci, amerikai és japán köz- és magángyűjtemények (12 közgyűjtemény, illetve magángyűjtők) további rajzaival és néhány kiemelkedő festménnyel egészülnek ki. A tárlat, mint a kurátor Marian Bisanz-Prakkentől, a bécsi Albertina művészettörténészétől megtudtuk, a 12 évvel ezelőtti, de más kontextusú Secession-kiállításra épül, melyet az Albertinában rendeztek meg. A tárlaton a látogatók a Szépművészeti Múzeum gyűjteményének alkotásaival is találkozhatnak: részben a Secession tagjainak, részben pedig azoknak a külföldi kortárs művészeknek a munkáival, akik egykor nagy hatást gyakoroltak bécsi kollégáikra.

    
Gustav Klimt: Nuda Veritas, a rajz reprodukciója (1898)
a Ver Sacrumban jelent meg (fekete kréta,
ceruza, toll és ecset, fekete tinta, négyzetháló)
Nuda Veritas (A meztelen Igazság), 1899
olaj, vászon (©Österreichisches
Theatermuseum, Wien)

A nagyszabású kiállítás része annak a sorozatnak, amellyel a Szépművészeti a modern művészet kialakulásáról kíván a lehető legteljesebb képet adni. A Gustave Moreau, Alfons Mucha és Ferdinand Hodler műveit bemutató, valamint a Degas-tól Picassóig
című kiállítást követően a most nyíló tárlat is a képzőművészet 19. század végi, 20. század eleji megújulásának fontos fejezetét tekinti át.
A bécsi Secession kezdeti éveit minden bizonnyal az osztrák művészettörténet leglenyűgözőbb és hatásában leggazdagabb időszakának tekinthetjük. Ezt a rövid, de rendkívül intenzív periódust pontos dátumok határolják: kezdete az Ausztria Képzőművészeinek Egyesülete (Vereinigung bildender Künstler Österreich), közismert nevén Secession 1897. április 3-i megalakulása, vége pedig a Klimt-csoport kilépése az egyesületből, 1905. június 14-én. E néhány év alatt, 1898 márciusától, a tagok összesen 23 kiállítást rendeztek, melyek a Secession korai történetének főbb állomásai, és amelyeket archív fotók és korabeli leírások alapján tudunk rekonstruálni. A „hőskort” a művészet több területét átfogó ihletett és intenzív működés jellemezte, melyről hű képet ad az egyesület tevékenységének információkban gazdag és művészileg igényes kísérője, a Ver Sacrum (Szent tavasz) című folyóirat 1903-ig megjelent hat évfolyama. Mindezek mellett a kiállítási plakátok és az egyedileg tervezett katalógusok is a Secession történetének egyedülállóan értékes dokumentumai.

 
Gustav Klimt: Az élet küzdelem (Az arany lovag), 1903
olaj, vászon – ©Aichi Művészeti Múzeum, Nagoja

A kezdeti évek legszembetűnőbb vonása az egyes művészek – főként Klimt – és az egyesület egészének fejlődését is alapvetően jellemző radikalizmus. Ennek a jelenségnek a tünetei nagyon sokrétűek: a stílus, az ízlés és a nemzetközi művészethez való viszony változásától a programszerű önábrázolásig és az oktató jellegű szövegekig terjednek; mindeközben a gyakorta „harcostárs”-nak titulált műkritikusok szókincse és a megítélés szempontjai is folyamatosan változtak. A kiállítás koncepcióját és a kiállított tárgyak kiválasztását is e radikalizmus okainak keresése motiválta, akárcsak azt a törekvésünket, hogy történetiségében mutassák be az „ifjú” Secessiont.

 
Gustav Klimt: Halvérűek (Fischblut), 1897–1898 (toll, fekete tinta,
fekete kréta, fedőfehér). Mind ez idáig ez a híres rajz csupán a
Ver Sacrum egész oldalas illusztrációjaként volt ismert.
Felbukkanása óta az eredeti mű most először látható
(©Private collection, courtesy Galerie St. Etienne, New York)

A Szépművészeti Múzeum kiállítása e művészetileg termékeny időszaknak főként a grafikai tevékenységéből ad gazdag válogatást, de néhány kulcsfontosságú mű erejéig a festészet és a szobrászat műfajára is kitekint. A tíz évet mintegy bevezetik azok a művek, amelyek az egyesület megalapításában főszerepet játszó művészek (Gustav Klimt, Josef Engelhart, Maximilian Lenz, Alfred Roller, Kolo Moser) és művészcsoportok (Hagen-kör, Hetek Klubja) 1897 előtti időszakában születtek. A bemutatott időszak, amely lényegében a modern művészet születését jelenti Bécsben, további részekre tagolódik. A Secession nyitányának, az egyesület legaktívabb 1898-as évének külön fejezetet szentel a tárlat, csakúgy, mint a Ver Sacrum folyóirat köré szerveződő illusztrációs tevékenységnek. Kiemelt szerepet kap az egyesület szellemi vezére és első elnöke, Gustav Klimt. Jelentős festményei, mint pl. a kiállítás címében is szereplő Nuda Veritas – „A meztelen Igazság” mellett rajzainak egy csoportja felidézi a művészetének meghatározó állomását jelentő, de megsemmisült alkotását, a Bécsi Egyetem fakultásait szimbolizáló három mennyezetképet. Számos nagyszerű vázlat segítségével követhetjük nyomon az 1902-es Beethoven-fríz előkészületeit, és érzékeny rajzok engednek betekintést portréművészetébe is. Tabukat döngető erotikus rajzainak csoportja a Vízikígyók II festmény előkészítő munkálatainak során született. A kiállítás külön egységet szentel a korszak összművészeti törekvéseit betetőző 1902-es Beethoven-kiállításnak. A tárlat külön része foglalkozik azzal, hogy a fametszet hirtelen „divatba hozatala” e technika modern kori újjászületésének fontos állomásává tette a Secessiont, többek között Ferdinand Andri, Carl Moll, Kolo Moser és Emil Orlik alkotásai révén.
 Az egyesület célkitűzései között szerepelt az a törekvés is, hogy a bécsi közönség ízelítőt kapjon a külföldi kortárs művészet legjavából, amellyel a Secession kinyilváníthatta, milyen nemzetközi kontextusba kíván illeszkedni. Így a budapesti kiállítás hasonló céllal mutatja be – a bécsi Albertina és a Szépművészeti Múzeum gazdag grafikai gyűjteményéből válogatva – Edgar Degas, Henri de Toulouse-Lautrec, Paul Gauguin, Max Klinger, Ludwig von Hofmann, Aubrey Beardsley, James McNeill Whistler, Jan Toorop, Edvard Munch és Ferdinand Hodler munkáit. E csoport érdekessége Giovanni Segantini Az élet angyala című alkotása, amely egykor nagy sikerrel szerepelt a Secession kiállításán és a Szépművészeti Múzeum 1901-ben vásárolta meg.
A „Nuda Veritas. Gustav Klimt és a bécsi Secession kezdetei 1895–1905” című kiállítás átfogó képet nyújt a Secession születéséről és virágzásának kezdeteiről. A korszak legmeghatározóbb alkotóinak mesterműveit bemutatva a Szépművészeti Múzeum a korábbi időszaki kiállításokhoz méltó, nagy jelentőségű tárlattal búcsúzik egy időre a nagyközönségtől. A tervek szerint ugyanis a Szépművészeti 2011 januárjában bezár, hogy elindulhasson a múzeum bővítését célzó nagyszabású beruházás.

Nuda Veritas. Gustav Klimt és a bécsi Secession kezdetei 1895–1905
2010. szeptember 23. – 2011. január 9.

A kiállítás kurátora: Marian Bisanz-Prakken, a bécsi Albertina művészettörténésze, budapesti társkurátorai Gonda Zsuzsa és Bodor Kata, a Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteményének művészettörténészei

Szépművészeti Múzeum
1146 Budapest, Dózsa György út 41.


Oldaltérkép