Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Életrajz | Esszék, tanulmányok | Interjú, riportok | Kiállítások, ajánlók, hírek | Kritika ]


Óz, a csodák csodája – Szegedi Katalin kiállítása a FSZEK-ben

Szerző: Lehotka Gábor, fotó: Téchy Tünde
2009. április 2. 20.00

Dorka A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a General Press Kiadó és az IBBY magyar szekciója rendezésében újra a központi könyvtár Kisgalériájában (Budapest VIII., Reviczky u. 1.) állítja ki Szegedi Katalin képeit, mégpedig ezúttal L. Frank Baum Óz, a csodák csodája című könyvéhez (2008) készített illusztrációit. A megnyitó 2009. április 2-án, 18 órakor volt, köszöntőt mondott Kiss Katalin, az IBBY titkára. A tárlat május 4-éig tekinthető meg.
A kiállítás megnyitószövege.
 



2005-től 2009-ig röpdöső gondolatok Szegedi Katalin kiállítása elé:
A regina szegediensistől a Bádogember feldobott Tulpáig

Mottó a javíthatatlan illusztrátor honlapjáról:
„Mesekönyveket rajzolok. Ez a munkám, a hobbim, az életem. Boldog vagyok, hogy azt csinálhatom, amire világéletemben vágytam. Ötéves voltam, amikor egy éjszaka felébresztettem az anyukámat, és közöltem vele megmásíthatatlan szándékomat: ha nagy leszek, mesekönyvrajzoló szeretnék lenni! Olyan szép könyveket szeretnék készíteni a mai gyerekeknek, mint amilyenek engem is elbűvöltek kiskoromban.”

 Kiss Katalin, az IBBY titkára mondott köszöntőt a nemzetközi gyermekkönyvnapon Ifjabb és idősebb Szegedi-fanok

I.

Az Újlipótvárosi Klub Galériában 2005 júniusában megnyílt kiállításon láttam először élőben, szöveg nélküli környezetben illusztrációit. Élőben, hiszen munkái éltek, lélegeztek, és e tárlaton több, már az új irányt jelző kollázst is látni engedett. Az egész addigi életműből szemezgető kiállítás a legjobb alkalom volt arra, hogy kicsiben megmutassa, mit tud, s mit akar kezdeni a gyerekkönyveivel. Ekkor már túllépett akvarellkorszakán, s kezdett bele egy új technikába, aminek egyes darabjait láthattuk a később kiadott Rapunzel-Raponcból, azaz a Grimmek nálunk Az aranyhajú leány címmel megjelent könyvéből. Lenyűgöztek Lola-képei, és az is, hogy felkérés nélkül is belevág monumentális munkákba vagy sorozatokba, ha lé nem társul például Lolához. Olyan végletekig kidolgozott művekkel szembesültem, amelyek egy pályája csúcsára érkező illusztrátort sejtettek. Már ekkor jól kirajzolódtak a Szegedi-jegyek, -toposzok a csíkos zoknitól a légies-röpdöső lányalakokig; és az a végtelen aprólékosság, kimunkáltság, ami e képeket jellemzi. Azóta figyelem, nyilvántartom ha nem is minden lépését, de illusztrátori pályáját mindenképp. Minden képét.
Mint annak idején egy interjúban elmondta, a klasszikus mesék, a királylányok fogságában él, nem eresztik, leginkább őket rajzolja, festi könyveibe. Az a korszaka regina szegediensis néven vonult be a művészettörténetbe, és Frank N. Stein névtelen internetes publicista még ki nem adott, de máris jelentős szintézisében külön szócikket szentel neki.
A klasszikusoktól kissé eltávolodva 2005-től egyre inkább élő szerzők könyveit is szívesen illusztrálja, ilyen a Kányádi Sándor-versekből összeálló Kecskemesék vérbő kecskéivel és gazdasszonyával. Finom, olykor vaskos képi humorával sokaknak meglepetést okozott. Jobbnál jobb alkotások hagyták el műtermét, talált tárgyai osztályát: A Rapunzel méltán váltott ki nagy visszhangot Koreában és Magyarországon egyaránt. Új technikájáról így vallott:

„Ezek a képek már farostra vannak festve akrillal, és egyfajta vegyi eljárásnak köszönhetően repedezetté, antikolt hatásúvá tettem a felületeket. De nem ez volt a legizgalmasabb része az alkotásnak: a festett képekre apró talált tárgyak vannak ragasztva, tollak, rozsdás kulcsocskák, növények, csipkék, mindenféle kincs, csecsebecse. Igazából nyomtatás után válik mindez érdekessé, amikor is a festett elemekhez hasonlóan kétdimenzióssá szelídülnek a térbeli részecskék is.”

A könyv utóéletének pikantériája volt, hogy szólás született az ázsiai kiadás illusztrációiból: lóvá tette, mint Szegedi Katalin a koreaiakat. Ugyanis a raponcot, a galambbegysalátát nemes egyszerűséggel a kertjében is honos bukszussal helyettesítette, s ezt meggyőzően el is hitette megbízóival. Vajon mi lesz, ha egyszer bukszusról szóló mesét kell illusztrálnia Dél-Koreában?
Következett az Alice Csodaországban, pályája egyik csúcsa, melynél még magasabbra tette a lécet, mint a Raponcnál. Erre a munkájára Chuck Berry is elégedetten énekel: Oh, Carroll. Még ebben az évben jött ki egy másik kedvenc művével, a Boszorkányos mesékkel. Szerző és illusztrátor ilyen fokú konstellációja igen ritka. Ezt egy élő, a megjelenéskor már sajnos halott klasszikus könyve követte: Szabó Magda Tündér Lalája.
És eljutottunk 2008-hoz, amikor újra egy több mint százéves, nemzetközi modern klasszikust illusztrált, az Ózt. (Itt zárójelben utalnom kell Rét Viktória színvonalas szerkesztői, átdolgozói munkájára, aki nem ebből írta a szakdolgozatát, hanem az ugyancsak kitűnő Alice-ből. Szöveg és illusztráció nagyszerű összhangja valósult meg.) A jól ismert történet ma is aktuális: 2009 márciusában–áprilisában körülnézve több Ózra is rácsodálkozhatunk jobb esetben a vizuális médiában, még csak Smaragdvárosba sem kell indulni; szerencsére jóval többen vannak a mutatványokat mellőző, szívet, észt, bátorságot keresők, illetve akik egyszerűen haza akarnak találni. Szegedi Katalin szemet gyönyörködtető, lelket melengető rajzai segítenek e keresésben. Ebben a könyvében is a kollázstechnikát alkalmazza, kitűnően, ám levegősebben, visszafogottabban, mint a Carroll-kötet esetében. Laikusként nem beszélek e technika mívességéről, részleteiről, ezt biztosan megteszik majd kellő helyen a szakmabeliek.

 „Tündér Lala”, Szegedi Katalin és édesapja

II.


Miért szeretem Szegedi Katalin művészetét?
– Komplexitásáért és – lábjegyzetként – szerénységéért – nála az illusztrálás valóban munka és hobbi egyszerre, sőt maga az élet, össze is gabalyodnak, mint Dorothy varázscipőinek fűzői: mindennapjait, saját magát, családtagjait, barátait is fellelhetjük a műveken.
Nem Berry-macskanőLábjegyzet: A Feszty-körkép felújítása után az egyik tótumfaktum beképzelt embernek nevezte Feszty Árpádot, mert önmagáról mintázta meg a fejedelem arcát. Ez a művészet, művész és tárgya kapcsolatának totális félreértése és a művészettörténet nem ismerése. Aki viszont ismeri Szegedi Katalint, tudja róla, hogy távol áll tőle a legcsekélyebb hivalkodás, magamutogatás, zavarban van, ha szerepelnie kell – és biztosan most is feszeng, amit ki is használok. Megígértem neki, hogy semmi glória, dicsfény nem lesz, nem sorolom föl a megnyert díjait – a három Szép Magyar Könyv díjat, a dél-koreai kitüntető címet, az Egyesült Államokban elért díjait, az IBBY hazai szervezetének elismerését –, hiszen ezért állítottuk össze rövidített életrajzát, amit ki-ki megnézhet pajkos, emberi, de nem Berry-macskanők társaságában.
Visszakanyarodva illusztrációihoz: nemcsak szereplői között él, megesik, hogy álmodik témáival, alkotásai tárgyával, mint ahogy megálmodta még a felkérés előtt a Boldizsár Ildikó-féle Boszorkányos mesék borítóját, a kígyókkal ékesített Amáliát – és festette bele Amáliáéba a szerző arcát.
– Tisztelem következetességéért, a meg nem alkuvó hozzáállásáért – a mai, okkal, ok nélkül panaszkodó világban el kell mondani, hogy pályája kezdetén ha kellett, szállodában is takarított, mert nem kapott itthon minőségi munkát, és ez idő tájt külföldön szinte jobban ismerték, mint Magyarországon. Szívós munkával, csak értékes kiadványokban dolgozva érte el, hogy neve legyen a szakmában. A mai, nagy alakú, gyönyörű könyveire a felkérést nem Fortuna szeszélyének köszönheti. Alice-re és Ózra is hosszasan, tudatosan készült, egy ideig nem is volt biztos abban, hogy megjelenhetnek ilyen nagyszabású formában, igaz, a General Pressben jó partnerre talált. Több évig dolgozik nagyobb munkáin, itt jegyzem meg, hogy érdemes ellátogatni blogoldalára, ahol követni lehet alkotótevékenysége egyes fázisait, eredményeit, most például újra a regina szegediensis tárgykörébe tartozó, Királylány születik című könyv utolsó ecsetvonásainál tart.
– Aprólékosságáért, kidolgozottságáért, humoráért is szeretem – az utóbbi évek termésének sokunk által kedvelt „állandó jelzői”, Szegedi-fém- és kincsjelei (madártollak, búzaszál, csíkos zokni, csipkék és szövetek, porceláncsészéi, kulcsok) visszaköszönnek az Óz-illusztrációkon is, de mindig frissíti, újabb és egyedi vonásokkal egészíti ki őket. A jól bejáratott, kifinomult technika számtalan játékosságra, bolondozásra kínál alkalmat. Ízes ózos példáknál maradva, kedvcsináló gyanánt:

A Kisgaléria a meleget leszámítva kitűnő helyszín 

–  A kansasi Totó népies mintázatú piros nyakkendőt hord.
–  A Smaragdvárosba vezető úton turistajelzések láthatók a fákon.
–  A Madárijesztőt lapátra tették készítői, s karóból húzása után is mindig megbújik egy madár a kalapján.
–  A Mezei Egerek Királynőjének aranygyűrű csillog a farkincáján.
–  A gonosz Nyugati Boszorkány fél szemét kalózokat megszégyenítő kötés takarja.
–  Óz egyetemességét jól szemlélteti, hogy Galgamácsától Moszkváig a legfontosabb települések neve díszíti paravánját.
–  A halmazelmélet ábrázolásával kacérkodnak és a geometriai szabályokat hol betartják, hol azon nagyvonalúan átlépnek, egymásba gabalyodnak szemüvegei.
–  A kunkoriak országában zajló eseményeket bemutató fejezetben a cipellők orra természetesen felfelé kunkorodik.
–  De telitalálat az is, ahogy a hasbeszélő mutatványos Óz hokedlin állva, házi papucsban humbug szívet adományoz a boldog Bádogembernek.
–  Egy komplex képi tréfával zárom a felsorolást: ha lehet ilyet mondani egy illusztrációra (lehet!), fergeteges a Bádogember összerakása, a fülig érő szájú vicsoriak Dr. Tulp névtáblája és Rembrandt híres anatómialeckéje alatt faragnak-kovácsolnak-kalapálnak újra embert a bádogból.

 Talált tárgyai és festőkellékei Miből lesz Óz köpönyege?

III.

Jobb-é a világ Szegedi Kata könyveivel? – tehetnénk föl a kérdést. Úgy gondolom, igen, el nem évülő és praktikus tulajdonságai mellett – verekedésnél fegyvernek látszó tárgy, ajtótámaszték, széklábhosszúság-pótló, Magyarország–Málta-focimeccshez tányér-, söralátét stb. –, tehát e nagyon nyomós, súlyos érvek mellett illusztrált könyvei egyik járulékos jellemzőjét emelném ki, amit Lyman Frank Baum is hangsúlyoz általánosságban az Óz előszavában:

„Minden egészséges gyermek ösztönösen vonzódik a fantázia alkotta, csodálatos, valóságon túli történetek iránt. Grimm és Andersen röpdöső tündérei boldogabbá teszik a gyermeki szívet, mint bármi más, amit ember alkotott.”

A Szegedi Katalin megformálta röpdöső vagy a földhöz kettő-négy-n lábbal ragaszkodó hősök – legyenek azok Alekszej Tolsztoj-, Grimm-, Carroll- vagy Baum-mesék szereplői – különösen tág, minőségi teret adnak a gyermeki/emberi fantáziának. És ez mind esztétikai értelemben, mind társadalmi hasznosságát tekintve többet ér, mint egy mégoly jól kivitelezett fejbe kólintás.
Sokat beszélnek manapság az ózonlyuk méretéről. A szakmai folytonosságot tekintve én egy picinyke rést, lyukat sem találtam Ózon!


Oldaltérkép