Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Életrajz | Esszék, tanulmányok | Interjú, riportok | Kiállítások, ajánlók, hírek | Kritika ]


Lélek és test – Kertésztől Mapplethorpe-ig, a fotográfia legnagyobb mestereinek szemével

Szerző: leho
2008. június 9. 6.56

Irving Penn: PicassoA fotográfiatörténet legjelentősebb művészeinek alkotásai láthatók a Szépművészeti Múzeumban június 6-án nyílt kiállításon. Baán László főigazgató szerint az intézmény első fotótörténeti kiállítását csak egy ilyen nagyszabású kollekcióval volt érdemes elkezdeni, s a tárlatot továbbiak követik majd. A kiállításon csaknem 90 fotóművész több mint 220 műve tekinthető meg. A legnagyobb magyar és külhoni művészek mellett érdekesség, hogy az ikonok mellett bemutatják a kortársakat is – a kiállítás spektruma átöleli a teljes XX. századot.

„Capa odalökte a tíz tekercs filmet a Life futárának, aki a kikötőben várta, átöltözött száraz ruhába, és azonnal felugrott egy hajóra, amely visszavitte a francia partokra. De Capa Omaha Beach-i bátorságának bizonyítékai majdnem odavesztek az aznap elpusztult háromezer emberrel együtt. Londonban a fiatal és ideges sötétkamra-asszisztens pánikba esett, amikor megtudta, hogy a partraszállásról készült első fényképeket tartja a kezében. Amikor be kellett állítania a szárító hőfokát, nem figyelt eléggé, és Capa százhat képéből mindössze tizenegy felvétel lett élvezhető minőségű.” (Robert Capa világhírű D-napi képeiről. Kati Marton: Kilenc magyar… 159. o.)

 Baán László és Baki Péter


Baán László, Szépművészeti Múzeum főigazgatója a sajtóbemutatón rövid köszöntőjében elmondta, hogy emlékezetessé szerették volna tenni az első fotográfiatörténeti kiállításukat, ezért a Magyar Fotográfiai Múzeummal és Baki Péter kurátorral összefogva olyan anyagot sikerült összeállítaniuk, amely az ínyencek igényeit is kielégíti. A magyar származású ikonok – André Kertész, Moholy-Nagy László, Brassaï, Robert Capa – alkotásai mellett a legnagyobb mesterek – többek között Man Ray, Henri Cartier-Bresson, Alfred Stieglitz, Sebastiáo Salgado – műveit és az elmúlt évtizedek fotográfusainak – pl. Robert Mapplethorpe, Tóth György, Yousuf Karsh – munkáit is láthatja a nagyközönség. Leginkább az motiválta őket, hogy a széles közönséggel is megismertessék ezt a Magyarországon még mindig mostoha művészeti ágat. A George Eastman House-tól a Pompidou-központig a legnagyobb kiállítóktól is kaptak fotókat, noha néhányért meg kellett küzdeni, mert a kölcsönzők tartottak a szállításuktól.

Finom párhuzamok jellemzik a kiállítást: Állatvásár (Munkacsi) és... 

 ...Prostituált (Bresson), mindkettő 1934-ből


Szeretnék továbbá alaposan túlszárnyalni az eddigi 20 ezres fotókiállítási nézőcsúcsot is. Kitért arra is, hogy nem kezdenek fotógyűjtésbe, ez a Magyar Fotográfiai Múzeumnak a feladata, amely ezt el is látja, noha méltatlan körülmények között. Szerinte mielőbb rendezni kellene a borzasztóan rossz körülmények között lévő intézmény finanszírozását.
A kiállítás katalógusát úgy állították össze, hogy az a kiállítás után is érdeklődésre tarthasson számot, önállóan is megálljon.

 André Kertész: Hajóvontatók a Tiszán (1924)


A kiállítás kurátora, Baki Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója beszélt a kiállított művek eredetiségéről, a legtöbb fotó vintázs – a fotótörténetben a vintázs értékmérő fogalom –, tehát abban az évben nagyították le (egy évszám szerepel a mű alatt), amikor a felvétel készült, csak néhány képnél fordul elő, hogy ma már nincs meg az eredeti, így a mű alatti második évszám jelöli az újabb nagyítást.

 Salgado: Mali (1989)


Kiemelte a négy-öt magyar világnagyság (André Kertész, Moholy-Nagy László, Brassaï, Robert Capa, és a hozzájuk képest kissé kevésbé ismert Munkácsi Márton/Martin Munkácsi) fotótörténetben betöltött szerepét. Az volt a céljuk, hogy a legnagyobbak mellett bemutassák a kort is, tehát a legnagyobbak művei ne a „levegőben lógjanak” – bár egyenként is fantasztikusak. Szerettek volna párhuzamot vonni az öt világhírű magyar fotós, valamint magyar és külföldi kortársaik között, hogy láttassák, milyen művészeti közegből váltak ki, és milyen művészeti közegbe érkeztek. Számos, eddig ismeretlen Brassaï-, Moholy-Nagy-mű is látható a kiállításon. Nem korszakot mutatnak be, ezért egészen 2008-ig válogattak, teret kapott a kortárs magyar fotográfia is.

 Robert Capa: Kollaboráns nő


Baki Péter ajánlója:

Lélek és test – Kertésztől Mapplethorpe-ig, a fotográfia legnagyobb mestereinek szemével

Ez idáig Magyarországon a jelentős fotóművészeti kiállítások vagy egy jól körülhatárolható korszakot, vagy egy egyéni alkotói életutat; más esetekben művészcsoportok alkotásait mutatták be. A Lélek és Test című kiállítás ebből a szempontból is más. Szándékaink szerint a látogató nem csak a fotóművészet kiemelkedően rangos alkotásait veheti szemügyre, hanem az emberi létezés két esszenciális megközelítése által szervezett tematikus rendbe szedve követheti nyomon a fotótörténet esztétikai, illetve technikai változásait: az 1900-as évek legelejétől napjainkig.

 Brassaï: Ópiumszívó önarckép


A művészettel foglalkozók körében közhely, hogy hazánk a fotóművészet területén az egyik legjelentősebb alkotókat felvonultató ország volt a két világháború között. Az André Kertész [Kertész Andor] (1894–1985), Moholy–Nagy László (1895–1946), Brassaï [Halász Gyula] (1899–1984) és Robert Capa [Friedmann Endre Ernő] (1912–1954) nevével fémjelzett alkotások garanciát jelentenek minden kiállítóterem számára bárhol a világban. Képeik a két világháború közti fotográfia meghatározó ikonjai; a kiállításon szereplő képek az első világháborút megelőző évektől kezdődően a második világháború utáni évekig követik nyomon ezen alkotók munkásságát. Azonban kiállításunk bemutatja azt is, hogy milyen fotográfiai viszonyrendszer mentén alakult pályájuk hazánkban.

 Tóth György: Lolita I.

 Göbölyös Luca: Cím nélkül 3.


Kortársaik, mint Balogh Rudolf, Escher Károly, Máté Olga, Pécsi József vagy akár Rónai Dénes munkái nélkül nem érthetjük meg gyökereiket; mint ahogy nem tudjuk munkáikat beilleszteni az egyetemes fotótörténetbe, ha nem ismerjük kortársaik alkotásait. Ezért a világ számos közgyűjteményéből olyan alkotásokat „varrtunk be” a kiállítás szövetébe, melyek a fotóművészet ikonjai; olyan alkotások, melyek hivatkozási pontot jelentenek bárhol ezen művészeti ág bemutatásakor. Párhuzamot vonhatunk Moholy-Nagy László és Man Ray, Martin Munkácsi és Henri Cartier-Bresson; a fotográfia festőies korszakában is alkotó Alfred Stieglitz és a hazánkban alkotó Pécsi József felvételei között.
Azonban a tematikák kibontásakor olyan alkotásokat is bemutatunk, melyek ugyan még nem fotóikonok, de alkotóik rendkívül fontos szerepet játszottak a fotó története során. Így olyan képek is láthatóak majd Lewis Hine, Imogen Cunningham, Tina Modotti vagy éppen Sebastião Salgado oeuvre-jéből, mely hazánkban kevésbé ismertek ugyan, viszont mondanivalójukban illeszkednek tematikánkhoz, s helyet kapnak a kiállításban olyan további világhírű művészek is, mint Berenice Abbott, Ilse Bing, Werner Bischof, Yousuf Karsh, Dorothea Lange, Joan Myers, Helmut Newton, Alekszander Rodcsenko, Cindy Sherman.

 Moholy-Nagy László: Fotogram önarckép

 Imogen Cunningham: Alfred Stieglitz


Mindezek mellett nem felejthetjük el a fotográfia elmúlt évtizedeiben keletkezett jelentősebb munkák bemutatását sem, egészen a kortárs fotó felvonultatásával. Olyan gondolati rokonságra bukkanhatunk például Robert Mapplethorpe és Tóth György, vagy Josef Koudelka és Benkő Imre alkotásait szemlélve, mely csak egy, a magyar fotóművészetet a világ fotóművészetének tükrében bemutató kiállítás során válik lehetővé.
Így jutunk el a tematikusan összerendezett vizuális kalandutunk során az 1894-ben született André Kertésztől, az 1989-ben elhunyt Robert Mapplethorpe-ig.

 Robert: Mapplethorpe: Ken, Lydia és Tyler


Megtekinthető: 2008. augusztus 24-éig

Szépművészeti Múzeum
1146 Budapest, Dózsa György út 41.
1396 Budapest, 62. Pf. 463.
Telefon: 469 7100
Fax: 469 7171

Nyitva tartás:
kedd–vasárnap: 10.00 – 18.00 (pénztár: 10.00–17.00)
csütörtökön a Múzeum+ rendezvények alkalmával: 10.00–22.00 (pénztár: 10.00–21.00)
hétfőn zárva

Belőpőjegyek:
Teljes árú: 2600 Ft, elővételben: 2200 Ft
Kedvezményes: 1300 Ft, elővételben: 1100 Ft
Csoportos felnőtt: 2300 Ft, elővételben: 2000 Ft
Csoportos kedvezményes: 1200 Ft, elővételben: 1000 Ft
Ifjúsági jegy (minden hónap harmadik szombatján a 26 év alatti személyeknek): 700 Ft, elővételben: 700 Ft
10%-os kedvezményes: 2300 Ft
20%-os kedvezményes (Budapest kártya): 2100 Ft

A kedvezményekről


Oldaltérkép