[ Alkotás | Életrajz | Események, ajánlók, hírek | Esszék, tanulmányok | Kritika ]
Vándorok
Szerző: G. Bogár Edit 2006. augusztus 4. 17.27 Különleges élményben volt része annak a néhány embernek, aki július 18-án az MTA Nyelvtudományi Intézetében bemutató vetítésen megnézhette Szalkai Zoltán Vándorok című dokumentumfilmjét, melyet a Jamal–Nyenyec Autonóm Körzetben, az Északi-sarkkör közelében forgatott. A rekkenő hőségben kifejezetten jóleső volt a zord téli tájakat és kavargó hóesést nézni, ám a megjelenítés hitelessége segített elfeledtetni a filmen látott képek és a körülöttünk lévő valóság közti ellentmondást. Néhol szinte már fáztunk is…
A film nyelvrokonaink, az osztjákok (saját nevükön hantik) egyik csoportját kíséri végig téli vándorlásukon, melynek során a rénszarvastenyésztés hagyományos módszerei keverednek a modern élet elemeivel. A rénszarvas évszázadok óta alapvető az észak-európai és északnyugat-ázsiai népek életében. A hantikon kívül ezzel foglalkoznak errefelé más nyelvrokonaink, a manysik és a nyenyecek is. A rénszarvas tenyésztése a legfőbb megélhetési forrásuk: húsát és tejét elfogyasztják, bőréből ruhát varrnak és sátrat készítenek, szőréből meleg bunda készül, inaiból régebben fonalat, cérnát sodortak, csontjaiból pedig a legkülönfélébb háztartási és háziipari eszközöket, például késnyelet, fésűt csinálnak. Rénszarvas nélkül a hantik még ma is nehezen élnének meg. Ám a rénszarvas kényes jószág, és különösen télen, amikor a nyári legelőket belepi a hó, nem tudna életben maradni, ha nem vándorolna. Így hát a tenyésztők is felkerekednek, és követik a rénszarvas útját, hogy megfelelő mennyiségű rénzuzmót találjanak az állatoknak.
 |
Szalkai Zoltán filmje ezt a vándorlást mutatja be az Ural hegység egyik oldaláról a másikra. Útközben több gonddal szembesülnek a vándorok: Szalkai Zoltán (1961)
1989-1993 A közszolgálati Magyar Televízióban a Természettudományi Szerkesztőségen rendezőasszisztensként és operatőrként gyakorlatot szerez. Önállóan készíti el első ismeretterjesztő dokumentumfilmjeit. 1993-1999 Ebben az időben a közszolgálati Magyar Televízió Natura Szerkesztőségének külsős munkatársaként már számos dokumentumfilm szerzője, rendezője és operatőre. 1999-2003 Független filmesként dolgozik tovább. Filmjeivel az Ismeretterjesztő Filmek Magyarországi Szemléjén 2001-ben, a Mediawave Fesztiválon 2002-ben, a Vagabond Filmfesztiválon 2003-ban nyer díjakat. Filmográfia A közszolgálati Magyar Televízió által sugárzott dokumentumfilmjei:
Gamulik házai (Szovjetunió, 1990) Elrejtett tájak 1-10. (Szovjetunió, 1991-1993) Alaszka tájain - Medvecsapások a Tízezer Füst Völgyében (Alaszka, 1994) Rénszarvaspásztorok Oroszországban (Kamcsatka, 1994) Alaszkaország 1-6. (Alaszka, 1995) Robbantók hétköznapjai (Indonézia, 1996) Vadászat holdjáróval - Anaktuvuk (Alaszka, 1997) Lássuk Indonéziát! (Indonézia, 1998) Kudrjávij expedíció (Oroszország, 1999) A zóna vulkanológusa (Oroszország, 1999) Kurilok lakói: I-II. (Oroszország, 1999) Rattanföld (Indonézia, 1999) Alaszka bölcsei (Alaszka, 2000) Tyátya expedíció (Oroszország, 2001) Gyaloglás gulágföldön - Észak-Ural (Oroszország, 2001) Cobolyvadász (Kamcsatka - Oroszország, 2002) Gyaoglás gulágföldön – Kolima (Oroszország, – 2004) Orvhalászok (Oroszország, 2004) (Forrás: http://www.prherald.hu) | egyszer nem esik le időben a hó, ezért késlekedik az átkelés, máskor viszont olyan viharba keverednek, hogy a rénszarvasok egy része elkóborol, és csak nehezen lehet őket újból befogni. Megrázó az agancsvágást bemutató jelenet: megjelennek az orosz felvásárlók, és mindenki igyekszik minél több rénszarvasának agancsát fűrésszel megkurtítani, holott tudja, hogy ezzel fájdalmat okoz az állatnak, aki szinte családtagnak számít. De mivel a családban gyermekek és öregek is vannak, a fizetés pedig kevés, a pénz miatt meg kell tenni. A film a magyar filmgyártásban szokatlan módon feliratos, és ami még ennél is meglepőbb: a szereplők, a narrátor hantiul beszél. Ezzel világviszonylatban is egyedülálló a dokumentumfilm, hiszen ennyi folyamatos osztják nyelvű beszédet eddig még soha nem lehetett hallani filmen. Hanti nyelvrokonaink egyik tragédiája éppen ebben rejlik: gyakran kényelmesebb és általában célravezetőbb is csak oroszul beszélni, hiszen a mindössze néhány tízezer főnyi nép nyelvileg is erős kisebbségben van. Aki pedig tovább akar lépni, érvényesülni akar, az ezen a nyelven nem boldogulhat. (Ezzel és az oroszországi nemzetiségi politikával kapcsolatban l. még Pusztay János írását: http://www.papiruszportal.hu/site/?lang=1&f=&p=27&n=430.) A filmen bemutatott hanti rénszarvastenyésztők azonban szerencsére mind használják anyanyelvüket, egymás között ezen érintkeznek, még a nyenyec származású fiatalasszony is megtanulta a nyelvet. A filmben egyetlen helyen beszélnek oroszul: egy nagymama az unokájához oroszul beszél, de mint a bemutató vetítés után megtudhattuk, ezt csak a forgatócsoport kedvéért, kivételként tette. Szalkai Zoltán a maga nyerseségében és megható, őszinte szépségében mutatja be a hanti hétköznapokat, a küzdelmet az elemekkel, a természet feltétlen szeretetét és tiszteletét. Nincs benne egyetlen fölösleges képkocka sem, nincs benne egyetlen fölösleges szó sem. A bevezető képsorok a vonuló rénszarvascsorda és a szánok hosszú sorával megteremti a hangulatot, hogy bele tudjuk élni magunkat a szibériai télkezdet valóságába, s hogy ez a képsor mindörökre beleivódjék szemünkbe, agyunkba, hogy soha ne feledhessük el: vannak még a mai rohanó korban is olyan emberek, akik keményen küzdenek a fennmaradásért, akik bár élnek a modern kor bizonyos áldásaival, mégis hősiesen kitartanak a hagyományos életmód, őseik életvitele és szokásai, hitvilága és hiedelmei mellett. Ugyanezt a kettősséget mutatja egy másik remekbe szabott képsor is, amikor a vonuló csorda mellett vasúti szerelvény vágtat el. A temetőlátogatás rítusa a régi időket idézi, a vonatos mozgó bolt viszont már a modern kor terméke. A két világ találkozásából a hantiknál ma még inkább a hagyomány kerül ki győztesen. De nem tudhatjuk, meddig lesz így… A természet hangjai, a szél zúgása, a hóvihar haragja és az úttalan utakon is tökéletesen tájékozódó, ezer gonddal küzdő, anyanyelvükön beszélő hantik és a rénszarvasok egymással összeforrt élete hihetetlen olyan szokatlan összhatásban jelenik meg, amely miatt mindenkinek ajánlom ennek a páratlan dokumentumfilmnek a megtekintését. A film ősszel lesz látható a Duna TV műsorán, és talán az MTV is bemutatja majd.
Cikkek az interneten a hantikról: http://www.osi.hu/ipf/fellows/filtchenko/slides2/sld001.htm (angolul) http://www.osi.hu/ipf/fellows/Filtchenko/visan/sld001.htm (angolul) http://www.hmao.wsnet.ru/ (oroszul) http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/tortenel/europa/obiugor/obiugor.htm (magyarul) http://www.hmao.wsnet.ru/people/frame.htm (oroszul) http://arcticcircle.uconn.edu/SEEJ/Khanty/eastkhanty.html (angolul) http://haldjas.folklore.ee/Folklore/vol7/khants.htm (angolul) http://haldjas.folklore.ee/Folklore/vol6/pics/steinpho.htm (medveünnepi fényképek) http://bocs.hu/talpzold/99jan3/hanti.htm (magyarul) http://kincsestar.radio.hu/tanoda/vilagmese/mesek_obiugor.html (mesék, meghallgatható) http://haldjas.folklore.ee/Folklore/vol3/soros4.htm (angolul) http://www.eki.ee/books/redbook/khants.shtml (angolul) http://www.policy.hu/filtchenko/khanty_language.htm (angolul) http://bocs.hu/eletharm/ev/ev02612.htm (magyarul) http://fu.nytud.hu/hivhan.htm (magyarul) http://www.magyarnaplo.hu/read.php?id=338 (magyarul) |