Hírlevél:   
  
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Alkotás | Életrajz | Események, ajánlók, hírek | Esszék, tanulmányok | Kritika ]


Elégia a moziról – Kelecsényi László: Mozizó Budapest

Szerző: Kaposi József
2008. augusztus 6. 7.56

 A tavasszal megjelent könyv címe pontosan megjelöli tárgyát, sem többet, sem kevesebbet nem ad, mint amit a címlapon jelez: Mozizó Budapest. Nem szól a könyv a film fejlődéséről, a magyarországi mozizás történetére sem tér ki, kizárólag a budapesti mozik és a moziba járás krónikáját olvashatjuk a másfél száz oldalon. Kelecsényi László nemcsak azért írt kizárólag a fővárosról, mert a kiadvány a Mesél a város sorozatban jelent meg, hanem azért is, mert az anyag bősége miatt így is egész könyv jött létre.

A könyvfesztiválra megjelent kötetből megtudhatjuk, hogy nem egészen fél évvel az első párizsi vetítés után a Lumière testvérek megbízottai Budapesten készítettek felvételeket a millenniumi ünnepségekről, és egyúttal mozgókép-bemutatót is tartottak a Royal szálló kávéházában. A XIX. század végétől lassan, majd a XX. század elejétől kezdve gombamód szaporodtak a vetítőhelyek – főként a pesti oldalon. Ahogyan világszerte, úgy nálunk is nagyon hamar népszerű lett az új, olcsón elérhető látványosság, amely majd a tízes évektől válik lassan művészetté.

 Kelecsényi László a könyvfesztiválon

Kelecsényi László felsorolja az első világháború előtt működő százöt (!) filmvetítő helyet, megtudhatjuk tőle, hogy a mozi szó Heltai Jenő kupléja nyomán vált ismertté és népszerűvé, hamarosan kiszorította az idegen, ráadásul terjengősebb megnevezéseket. Olvashatunk a mozi fogadtatásáról, hatásáról, és arról is, hogy már igen korán differenciálódott a moziipar: sebtében átalakított helyeken is vetítettek, de igényesebb filmszínházak is épültek hamarosan.
A kötetből értesülünk a mozi két világháború közötti fénykoráról, a budapesti moziépítészetről, a film technikai újításairól, különleges vetítőhelyekről és más érdekességekről. Például a második világháború idején zajló első átnevezési hullámról – az angol nevek eltűntek a hadüzenet után. (A kommunista diktatúra idején neveznek át majd ismét mozikat a jól ismert ideológiai okok miatt.) Már Lenin megfogalmazta, hogy a legfontosabb művészet a film – mivel a legtöbb emberhez jut el. Ennek megfelelően a kommunista hatalomátvétel után igyekeztek kihasználni a mozi kínálta lehetőségeket. Az ekkor készült műveket találjuk a legnézettebb magyar filmek listájának élén.
A kezdeti hűvös stílust sokkal szenvedélyesebb hang váltja fel: hatvanas évekről, a filmművészet nagy korszakáról már személyesebb hangon ír a szerző. Érezhető, hogy innentől részben már egyéni élmények alapján íródik a szöveg. A művészmozi iránti igényről, majd megvalósulásáról, különös vetítőhelyekről olvashatunk, illetve végigkövethetjük egy film útját a filmgyári stúdióvetítéstől a szakmai, a sajtóvetítés, majd a díszbemutatót követően az általában lerobbant utánjátszó moziig, az úgynevezett „kispiszkosig”.
Elégikussá válik a hang a mozi hanyatlásáról szólva. Értesülünk mozimegmentési kísérletekről, reményekről, a kérészéletű multiplexekről, a lehetséges jövőről.
Miért ajánlom a tisztelt olvasó figyelmébe a kötetet? Mert jó, hogy nem csak papundekli sztárocskákról és botrányaikról jelennek meg könyvek. Talán valóban a mozizás vége előtti pillanatban járunk, és így tárgyát valóban összefoglalhatja a szerző, nem sok kiegészítésre lesz szükség a közeljövőben, mikor a közös filmnézést végképpen felváltja majd valami más.
A könyv élvezetes stílusban íródott, a szakkönyvek esetében megszokottnál sokkal inkább a baráti beszélgetést idéző hangon, szeretettel mesél a budapesti mozizásról. A szöveg közötti fényképek és más illusztrációk igen érdekesek, nagyban emelik a kiadvány információs értékét.

Fülszöveg

Sorozatunk második darabja – Budapest fürdői után – most a fővárosi filmszínházak elmúlt 111 esztendejét meséli el. Kelecsényi László filmtörténész élvezetes stílusban idézi föl a mozimúltat, s az olvasókat a szebb napokat látott filmszínházakba kalauzolja el. Nemcsak művelődéstörténeti esszé ez a könyv, hanem a folytonos technikai változásokkal is együtt élő mozgóképkultúra naprakész krónikája – korabeli fényképekkel gazdagon illusztrálva – a kispiszkosoktól a filmszínházakig, a csőmozitól a soktermes multiplexig.

Kelecsényi László: Mozizó Budapest
111 év a pest-budai mozgókban

Holnap Kiadó, 2008, Budapest
Kötött, B/5, 152, 4900 forint
ISBN-13 978-963-3468-17-3

Korábbi Holnap-írásunk:
„Kimaradt ez is” – Háttér. Járt-e már Budapesten?
Pettendi Szabó Péter megindító felvételei


Oldaltérkép