Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



Szkíta aranykincsek a Magyar Nemzeti Múzeumban

Szerző: leho
2009. március 25. 19.56

Csoda, szarvasJobbnál jobb kiállítások nyílnak a Budapesti Tavaszi Fesztiválra időzítve. Az egyik leglátványosabb mától tekinthető meg: évtizedes tárgyalássorozat végére került pont, illetve a Magyar Nemzeti Múzeumba a szkíta aranykincseket bemutató tárlat anyaga. Mintegy 800 négyzetméteren több mint 1000 műtárgyat mutatnak be Németország, Kazahsztán, Oroszország, Románia, Ukrajna gyűjteményeiből és a Nemzeti Múzeum saját anyagából 2009. március 25. és május 31. között.

A Kr. előtti 8. században egy új lovas nomád nép vonta uralma alá az eurázsiai sztyeppét; a szkíták. Róluk szól a görög történetíró, Hérodotosz történeti művének híres IV. fejezete, mely nemcsak élvezetes, hanem alapjában igaz is, ezt igazolják az újabb és újabb régészeti leletek is. Országukat eszerint Nyugaton a Kárpátok, keleten a Kaukázus, délen pedig a Fekete-tenger határolta. Egységes birodalmat nem hoztak létre, csupán lazán kapcsolódó törzsek szövetségét alkották; a „szkíta” gyűjtőnév többféle etnikumot foglal magába. Ők voltak az első nomád nép, amelynek életmódjáról emlékeink maradtak. Hérodotosz művéből kiindulva a középkori latin nyelvű írásbeliségben és a történeti hagyományban minden keletről érkezett nép Szkítiából, vagyis Belső-Ázsiából indult. Így tartották azt a nomád hunokról vagy a honfoglaló magyarokról is, így jelenik meg a mi középkori krónikáinkban is.

 Ivókürt és szarvasfejes markolatgomb-töredék (Uljap, Oroszország)

A március 24-i megnyitón Csernák János és Kamarás Iván olvasott föl Hérodotosz művéből jellemző és különös részeket (addig nem mehet férjhez a szkíta nő, míg embert nem ölt stb.), közben pedig zenei aláfestés mellett két kivetítőn, illetve tévéken láthattuk a bemutatandó kincsek javát. Kovács Tibor főigazgató köszöntőjében röviden utalt az évtizedes tárgyalássorozatra, amit a kiállítás megrendezéséért folytattak, és megemlítette, hogy ennek ellenére volt olyan múzeum, amelyik a megnyitó előtt néhány héttel mondta le a kölcsönzést. Így a „magyar” rész gazdagabb lett – de a termeket bejárva kijelenthető, a látogató egyáltalán nem érzékeli, hogy megrövidítették volna, hiszen csodálatos anyag kápráztatja el. A tárlat megjárta többe között Hamburgot, Berlint és Münchent, óriási sikert aratva. Hiller István miniszter hangsúlyozta, hogy a kiállítás nagy nemzetközi összefogás eredménye, s jól illik abba a sorba, amellyel Budapest az utóbbi években kiállítás- és fesztiválvárossá vált. A miniszter a megnyitóbeszéd után angolosan távozott halaszthatatlan elfoglaltságára hivatkozva.

 Lófejekkel díszített falera/kantárszíjelosztó (Bratoljubszki kurgán, Ukrajna) Pektorálé/melldísz másolat (Tolsztaja mogila, Ukrajna)

A kiállítás létrejöttében közreműködő múzeumok nevében Alekszander V. Szedov, a moszkvai Keleti Népek Művészetének Állami Múzeuma főigazgatója, Petro Tolocsko, az Ukrán Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének igazgatója, Mihaela Simion osztályvezető/miniszteri tanácsadó (Román Nemzeti Múzeum/művelődési minisztérium) és Herbert Butz, a berlini Ázsiai Művészetek Múzeuma főigazgató-helyettese méltatta az összefogást, köszönték meg, hogy itt lehetnek, és hogy létrejött a kiállítás. Szedov kijelentette, amikor Moszkvából útjára indították a kincseket, nem hitték volna, hogy egy évtizedig tart majd a vándorkiállítás. Tolocsko akadémikus pedig nem volt szűkmarkú a Nemzeti Múzeumot illető dicséreteivel.

 Kard kereszttagjának kosfejábrázolással díszített verete (Juzsnij Tagiszken, Kazahsztán)

A szép szavak mit sem érnek, ha nincs mögöttük tartalom. A szkíta anyag azonban mind esztétikailag, mind – gondolom – szakmai szemmel káprázatos. Színes, változatos, látványos (multimédiás eszközöket is alkalmaznak), szerteágazó, ám – egy-két darabot leszámítva, mint például a görög amforák – közös gyökerű műtárgyegyüttes, és aki alaposan megnézi a tárgyak fellelési helyét, igencsak elcsodálkozhat, hiszen nagyon távoli helyeken bukkannak föl rokon leletek. Nem túlzás, hogy a szkíták nemesfémművessége a nomád művészet csúcsa.
A Nemzeti Múzeumban utoljára 1990-ben volt hasonló kiállítás, azóta nagyon sok új lelet került elő. A tárlaton szereplő lófejes csészét és a veretes aranytegezt is most először lehet megtekinteni. A múzeum gyűjteményéből a közönség egyebek mellett nyílhegyeket, karkötőket, aranygyöngyöket, rozetta alakú ruhadíszeket, diadémokat, valamint fekvő szarvas alakú pajzsdíszt láthat. A magyarországi leletek közül kiemelkedik a két aranyszarvas (Tápiószentmárton és Zöldhalompuszta), amelyek a szkíta művészet emlékeinek élvonalába tartoznak.

Csoda, szarvas (Zöldhalompuszta) 
 Csoda, szarvas (Tápiószentmárton )

A szkíta régészeti hagyaték már korábban is tisztes helyet foglalt el a világ kulturális örökségében, az újabban Dél-Szibériában, az Urál-vidéken és Ukrajnában napvilágra került tárgyak azonban – művészeti és történeti értéküknél fogva – jelentősen gazdagították ezt az emlékanyagot. Beigazolódott, hogy két évszázados kutatás után még mindig számíthatunk alapvetően új eredményekre és leletekre, s különösen a keleti területek tartogatnak még sok meglepetést. A szkíták fejedelmeik sírja fölé hatalmas, kurgánnak nevezett sírhalmokat emeltek, a halottakat pedig csodálatos aranytárgyakkal együtt temették el. A kiállítás e temetkezések legjelentősebbjeit tárja elénk Kazahsztántól a Dél-Urál vidékének ékszer-, ruházat- és fegyverleletein át a Fekete-tenger keleti és nyugati partvidékének feltárt kurgánjaiig.

 Rhyton pegazus protoméval 1. (Uljap, Oroszország) Rhyton pegazus protoméval 2.

A kiállítás két, a Kr. e. 4. századból származó kitüntetett darabja: egy pegazus formájú, ezüst és részben aranyozott ivókürt (rhyton) és egy aranyból készült és ezüstagancsokkal szerelt, szarvas formájú markolatgomb-töredék. Mindkét kiállítási darab a nyolcvanas évek legjelentősebb régészeti felfedezései közé tartozó Uljap (Adigei Köztársaság) melletti kurgánok feltárásakor került felszínre.
A tárlat hangsúlyt fektet a titokzatos ókori nép révén Ázsiát és Európát összekötő kulturális és gazdasági kapcsolatra, hiszen a szkíta műveltség messze túllépte az egykori Szkítia határait. Bizonyság erre a Romániában – Havasalföldön és Moldvában – előkerült szkíta típusú leletanyag, Erdély szkíta emlékei és a mai Magyarországon az Alföld, ahol számos temető és település látott napvilágot. A kiállítás a legnyugatabb szkíta lelet, a vettersfeldei (Witaszkowo, Lengyelország) bemutatásával fejeződik be. Itt zárult valaha nyugat felé a szkíta világ is.

 Kultikus buzogányfej és ivókürt (Bratoljubszki kurgán, Ukrajna)) Akinakész/rövid kard (Medgidia, Románia)

A kiállítást ismeretterjesztő előadás-sorozat, családi, gyermek- és ifjúsági programok, tárlatvezetések, különleges, egyedi programok kísérik nyitvatartási időn túl is.

Tegezrekonstrukció (Ukrajna)Szkíta aranykincsek
Magyar Nemzeti Múzeum

Megtekinthető:
2009. március 25.–május 31.

Jegyárak:

Felnőtt: 2000 Ft
Diák, nyugdíjas: 1000 Ft
Családi: 3600 Ft
Diákcsoport, 25+2 fő: 14 000 Ft

Kombinált (állandó + szkíta):
Felnőtt: 2500 Ft
Diák, nyugdíjas: 1250 Ft
Családi: 4500 Ft

 


Oldaltérkép