Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



KulTúra Északnyugat-Magyarországon II. – A komáromi Monostori erőd

Szerző: korboncnok
2007. június 8. 17.15

 A bejárat messzirőlA Vértesszőlős utáni második állomásunk az 1-es főút melletti Monostori erőd volt Komáromban. Ez év januárjában terjesztette föl a világörökségi listára Magyarország és Szlovákia a Vág torkolatánál lévő erődrendszert, melynek a Dunától délre fekvő legfontosabb erődje a monostori. Az erődrendszert 1809-ben, I. Ferenc alatt kezdték építeni, s érdekes története van majd kétszáz éves fennállásának. A magyar oldalon a felújítást, rekonstrukciót 2000-től a Monostori Erőd Hadkultúra Központ Műemléki Ingatlanfejlesztési és Hasznosítási Kht. végzi, s ha 2008 közepén elnyerjük a címet, talán felgyorsulhat a munka.

Az erődrendszer rövid története

A komáromi erődrendszer építését I. Ferenc (magyar király: 1792–1835) uralkodása  A főbejáratalatt kezdték el (1877-ig tartott), aki ebben az esetben – Napóleon „közbenjárására” – szakított jelszavával, világnézetével (non movere! – nem bolygatni, nem mozgatni), amikor 1809-ben a francia seregek Bécset is elfoglalták, s a császár Komáromban talált menedéket. I. Ferenc ekkor határozta el, hogy itt építteti meg a birodalom legerősebb, Bécset védő katonai erődrendszerét. A Duna jobb partján terveztek a már meglévő hídfőerőd, a Csillag mellé a koppánymonostori Homokhegyen és a Nagyigmánd felé vezető út mellett egy-egy erődöt (Monostori és Igmándi).
 Klapka György képe az Erőd MúzeumbanAz építés folyamatát az 1848–1849-es szabadságharc eseményei szakították meg. A tavaszi hadjárat után a vár új parancsnoka Klapka György tábornok lett, aki május 28-án adta parancsba egy kazamatákkal ellátott erőd építését az osztrákok által már korábban kiszemelt helyen, a Homokhegyen. Az építkezés során az eredetileg négy saroktornyos, 1000 katona befogadására alkalmas erődítménynek csupán az Ács fele néző tornya készült el. 1849 nyarán a Klapka vezette 18 200 fős védősereg, több mint 300 ágyúval, felkészült a város és az erőd védelmére. A körülzárt Komárom egy ideig még ellenállt a túlerőnek, de Klapka 1849. szeptember 27-én átadta a várat, cserébe a védők szabad elvonulásáért.
 A főbejárat az udvarról1850-ben az osztrákok kezdték újra a munkálatokat, melyek az egész erődrendszerre kiterjedtek. Az építkezés első, legnagyobb ütemét (Monostori erőd) 1871-ben fejezték be, majd 1871–1877 között megépült az Igmándi erőd, s ezzel az erődrendszer teljessé vált. A század végére felgyorsult a haditechnika fejlődése, s emiatt az erődrendszer védőképességét felül kellett volna vizsgálni. Ez azonban nem történt meg. A Monostori erődöt az első világháború végéig a k. u. k., 1945-ig a magyar királyi honvédség, majd 1991-ig az ideiglenesen itt tartózkodó szovjet haderő használta.

  A térkép


A Monostori erőd egykor és ma

„Közép-Európa legnagyobb újkori erődje. Korának legfejlettebb haditechnikai  Külső és belső falelvei alapján a legigényesebb építési technikával készült: ma is lenyűgöző a gondosan faragott kövekből épített várfalak és bástyák, földsáncok, föld alatti kazamaták szövevényes hálózata. A hatalmas körbezárt udvar körül közel 30 ezer négyzetméter fedett terület biztosította a többezernyi katona ellátását, kiképzését, gyógyítását” – olvastuk az informatív és érdekes honlapon
Pudingpróba.
 Álgyú, a háttérben Erőd boltA bejárathoz vezető hosszú út sejteti, hogy az erőd meglepetéseket rejthet. A beugró nem borsos
, egy családi jegy 1800 forintból kijön, s ha időben felkerestük a honlapot és lebeszéltük az idegenvezetést (ahogy mi nem tettük), az is csupán plusz 500 forint (15 főig). A pénztárnál különféle szóróanyagok, füzetecskék kaphatók, s igen hasznos az ingyenes színes térkép, hátoldalán az erődrendszer történetével, a legfontosabb tudnivalókkal, mindenképpen ajánljuk! Az idegenvezető Burai László, bár a fenyegető felhők miatt nem vártuk meg vezetését, felhívta a figyelmünket a legfontosabbakra. Nézzük meg, mit végeztek a szovjet katonák, s hogy nézhetett ki az istálló még előttük a már rekonstruált részekben!

 Ilyen volt...  ...és ilyen lett 

A képek önmagukért beszélnek, mintha szovjet barátaink sportot űztek volna a  Az egykori kórházi folyosórombolásból, pusztításból. Ezután a korábban kórházként használt, a Dunával párhuzamos északi szárnyon mentünk a bástyáig, itt-ott még téglakupacok jelzik a folyamatos munkát, a csinosítást. Közben egy militaryboltba botlunk, kulacstól a zubbonyig, gukkertől a szimatszatyorig minden van (még nem kínai termékek, M65 és társai, de szerintem csak idő  Kijárat a Dunáhozkérdése), mi katonai szem-szájnak ingere.
Ezután a legnagyobb bástya következik, a legszebb is, mert ez már majdnem teljesen helyreállított. Közepén modern szabadtéri színpad áll, alighanem idén már jó kis koncertek, előadások helyszíne, nagyon hangulatos! Dunai kilátónak nevezi a térkép, s fel is megyünk átnézni Révkomáromba, s le- az erődön kívül elhelyezkedő kempingre. Jó a kilátás, ha szép az idő, messzire ellátni. A bástyánál fehér lepelbe öltözött fiatalok játszottak vagy próbáltak, nem tudtuk megfejteni. Néhány napja majdnem kiderült a közszolgálati Kultúrházában, de épp az erődről szóló műsor végét kaptam el. Na nem baj, egyszer erre is fény vetül!
Követve a jó tanácsot, az északnyugati sarokban megtaláltuk az igencsak elbújtatott  A kazamata bejáratakazamatabejáratot. A térkép szerint „Galéria folyosó” (gondolom, lesz). Gyertya vagy más fény használata ajánlott, nekünk nem volt, de egy idő után megszoktuk a homályt, a lőréseken annyi fény beszüremlett, hogy éji bogárként nem mentünk neki a falnak. A mobiltelefon is segíthet jobb híján. A Nyugati árok-védműnél törtünk a felszínre, s keresztülvágtunk, -caplattunk a belső téren, „udvaron”.
Az erőd déli oldalán buffok (a ma már sorozatlanoknak: álgyú),  Harci eszközökkicsitől a 152 mm-esig, pszh-k (páncélozott szállító harci járművek) sorakoznak, aknavetők, rádiólokátorok stb. tekinthetők meg. A bejárathoz közeledve megállapítottuk, hogy érdemes volt megállni, s még gyorsan letudjuk a kenyér- és a hadikiállítást, s mehetünk tovább. Azonban a Kenyér Múzeumot sem lehet megnézni lóhalálában, az erőd földszintje alatt egy nagyon gazdag tárlat várt a jóleső hűvösben és kenyérszagban. Az ismertető tablókon kívül a kenyereskosarak garmadájától a berendezett pékségig, a szárazmalomtól a modernebb vaseszközökig számos látnivaló állított meg.

 
 Szárazmalom
  Kemence, kosarak, sziták
  Dagasztóteknő  Gépesített dagasztócsésze
  Perecek, kiflik, kenyerek  Retró mérlegek


Sajnos nem volt nyitva a pékség, így a kávézóban csillapíthattuk éhségünket. Utolsó programként betértünk az Erőd Múzeumba, ahol állandó kiállítás látható. Tematikusan berendezett termekben – középkori, 1848–1849-es, 1867–1914-es stb. – katonai eszközök, kellékek, fegyverek, zászlók, terepasztal láthatók; militánsok és pacifisták is sokáig elbámészkodhatnak. A Kenyér Múzeuméhoz hasonlóan szintén változatos, érdekes kiállítás.
Egy-két óra egészséges séta, mozgás, számos új információ, meglepetések, jó kis megálló autózás közben – ezt nyújtja pillanatnyilag a Monostori erőd. És milyen szép lehet, ha valóban a világörökség része lesz, s itt-ott kinyitják az illetékesek és a mecénások is a pénzcsapot.

  A Dunai kilátó terepasztalon  A Monarchis garnizonja az Erőd Múzeumban
  Az 1848–49-es terem  Zászló és egyéb relikviák

Link:
KulTúra Északnyugat-Magyarországon I. – Samu, Vértesszőlős

 A terepasztalon látható északi bástya udvarán a szabadtéri színpad 


Oldaltérkép