Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



A 2011-es AEGON Művészeti Díj kitüntetettje: Esterházy Péter

Szerző: PP, fotó: leho
2011. április 7. 16.56

 Az AEGON Magyarország Zrt. 2006-ban alapította az Aegon Művészeti Díjat azzal a céllal, hogy elismerje a kiemelkedő szépirodalmi teljesítményeket, s a díjjal is felhívja a közvélemény figyelmét a jelentős irodalmi művekre és alkotóikra. Az eddigi díjazottak (2006-ban Spiró György, 2007-ben Rakovszky Zsuzsa, 2008-ban Térey János, 2009-ben Jónás Tamás, 2010-ben Csaplár Vilmos) után idén az AEGON Művészeti Díj kitüntetettje Esterházy Péter Esti című könyvéért.

Az AEGON-székházban április 7-én jelentette be Zatykó Péter, a biztosítócég vezérigazgatója, Drevenka Edit PR- és Eszéki Erzsébet programvezető, hogy ki érdemelte ki 2011-ben az Aegon Művészeti Díjat. A program vezetője, az AEGON-díjak kiötlője, Eszéki Erzsébet köszöntötte a megjelenteket, majd Zatykó Péter rövid, de néhány személyes gondolatot most is tartalmazó bevezető után nevezte meg a zsűri döntése szerint 2010 legjobb magyar irodalmi művének szerzőjét. Az AEGON Magyarország Zrt. vezérigazgatója a díj folyamatos megújulását tapasztalja. Úgy látja, hogy a kitüntetettek között vannak olyanok, akik „munkás” olvasást, tehát nagy odafigyelést kívánnak a befogadótól, vannak, akik elringatnak, szórakoztatnak műveikkel, s akadnak olyanok is, akiknek a könyvei „munkásak” is és el is ringatnak. Ő ilyennek tartja Esterházy Pétert.
Eszéki Erzsébet a díjazott megérkeztéig a jelölés folyamatát ismertette. A jelölőknek – idén először – öt művet kellett megnevezniük és pontozniuk, ez alapján alakult ki a szűkített tízes lista (lásd alább). Ezután következett a zsűrizés – a grémium tagjai nem tudtak egymás munkájáról –, amelynek során teljesen egyértelmű döntés született.
Drevenka Edit PR-igazgató elmondta, hogy a pénzösszeg mellé (nettó 3 millió forint – a szerk.) járó kisplasztikát idén újra Molnár Levente (az AEGON egykori ösztöndíjasa) készítette.

 Esterházy Péter és Zatykó Péter

Rövid indoklás a hétfős szakmai zsűri nevében

Esterházy Péter Esti című könyve a 2010-es év legizgalmasabb irodalmi vállalkozása.
Kosztolányi Dezső Esti Kornél-szövegeire rájátszva, azt kifordítva, átértelmezve, nagy írói szeretettel továbbírva beszél egy mai, Kosztolányinál nem kevésbé játékos és elegáns író a saját mesterségéről, az öregedésről, a halálról és a mai életről, Istenről-hazáról-családról. Mintha azt mondaná: ha Kosztolányi ma élne, valami ilyesmit csinálna éppen most ezzel az Estivel.
A mű olvasható regényként és novellafüzérként, de olvasható úgy is, hogy miként és miért is nem lehet ma a megszokott módon regényt, novellát, tárcát, levelet, jegyzetet írni. Közben biztosít arról, hogy mégiscsak lehet. És – mintegy mellesleg – tartalmazza a kötet az utóbbi évek legszebb magyar klasszikus novelláit (lásd főleg az első és a tizenkettedik fejezetet), és a jelenkor legeredetibb kalandos tárcanovelláit is.
Ez a mű ugyanakkor fontos állomás Esterházy Péter korszakos jelentőségű életművében, melyben a 60 éves szerző rezignáltan és bölcsen és szellemesen fittyet hány továbbra is a vele szemben támasztott klasszicizálódás elvárásaira.
Ez a könyv egy nagy formátumú író számvetése az élettel és az irodalommal.

 Eszéki Erzsébet és Esterházy Péter

Triviálisan nem regény

Eszéki Erzsébet néhány kérdéssel várta az írót. A „szokott-e Kosztolányival beszélgetni?” kérdésre megjegyezte, hogy egyszer volt egy nagy beszélgetése Danilo Kišsel a szakmáról (olyan kötögető asszonyos), ezt el tudná képzelni Kosztolányival, és a nyelv helyzetéről is lenne mit. „Nekem Kosztolányiban az volt a nagy élmény, hogy mit csinált a magyar mondattal. Létezik Kosztolányi előtti és utáni mondat. Ami ugyanaz a mondat egyébként, mint Ottliké.”
Mennyire „regény” az Esti? Esterházy szerint érdekes kérdés, hogy Kosztolányi Esti Kornélja mennyire regény, ő mindenesetre az Estit – bár nálunk a regény népszerűbb műfaj, mint a „novellafüzér”, és jobban el lehet adni – kevésbé tartja regénynek, mint például Bodor Ádám Sinistra körzetét, „az regényebb”. Az Esti, úgy véli, triviális módon nem regény, noha nehezen lehetne meghatározni a műfaját. „Nem lehet mindent leregényezni.”
Még mindig örömöt okoz neki egy-egy új könyvét kézbe venni, akkor még azt hiszi, hogy majdnem hibátlan – de nem olvassa magát. A kiadott műveit már elengedte, hűvös a viszonya megjelent könyveivel, mint ezt már kifejtette egy Képzett társítások esten. Ugyanakkor érdekes volt számára, hogy a 35 éve írt Termelési-regény új, „zseniális” német fordítása mennyire „él” Németországban: egészen más hatást fejtett ki a keleti részen, például Lipcsében, mint Hamburgban. (Félre: vajon a „fűzfát” hogyan ültette át németre Terézia Mora?)
Mit lát másként hatvanévesen az ember? – hangzott a következő, már újságírói kérdés. Az unokáit! – jött a kitérő válasz, de úgy látja, valójában nem lett bölcsebb, nyugodtabb, nem lett rálátása dolgokra. Az utolsó, rossz – aktuálpolitikai – kérdést pedig finoman taccsra tette.

Esterházy Péter 

Esterházy Péter szakmai életrajza

Budapesten született 1950. április 14-én. A budapesti piarista gimnáziumban érettségizett 1968-ban. 1974-ben az ELTE-n matematikusi diplomát szerzett. Könyvei szinte a világ minden nagyobb nyelvén olvashatók.

Művei
Fancsikó és Pinta: Írások egy darab madzagra fűzve (elbeszélések, 1976)
Pápai vizeken ne kalózkodj (elbeszélések, 1977)
Termelési-regény (kisssregény) (1979)
Függő (1981)
Ki szavatol a lady biztonságáért? (1982)
Fuharosok (1983)
Daisy (1984)
Kis Magyar Pornográfia (1984)
A szív segédigéi (1985)
Bevezetés a szépirodalomba (1986)
Tizenhét hattyúk (1987) – Csokonai Lili álnéven
A kitömött hattyú (1988; esszék)
Biztos kaland (Czeizel Balázzsal közösen, 1989)
Hrabal könyve (1990)
Az elefántcsonttoronyból (1991; publicisztika)
A halacska csodálatos élete (1991; publicisztika)
Így gondozd a magyarodat (1991; hangjáték)
Hahn-Hahn grófnő pillantása – lefelé a Dunán (1992)
Élet és irodalom (Kertész Imre Jegyzőkönyv című művével) (1993)
Amit a csokornyakkendő-ről tudni kell… (1993)
A vajszínű árnyalat (fényképkönyv Szebeni Andrással közösen) (1993)
Egy kékharisnya följegyzéseiből (1994; válogatott publicisztika)
Búcsúszimfónia – A gabonakereskedő (1994; komédia három felvonásban)
Egy nő (1995)
Egy kék haris (1996; publicisztika)
Irene Dische, Hans Magnus Enzensberger, Michael Sowa: Esterházy: Egy házy nyúl csodálatos élete (le-, át-, szét-, összevissza fordította Esterházy Péter) (1996)
Harmonia cælestis (2000)
Javított kiadás (2002)
A szabadság nehéz mámora (2003; válogatott esszék, cikkek)
Utazás a tizenhatos mélyére (2006)
Rubens és a nemeuklideszi asszonyok (2007; három dramolett)
Semmi művészet (2008)
Esti (2010)

Esterházy Péter fontosabb díjai, elismerései
1977 – Elsőkötetesek Díja (Művészeti Alap)
1980 – a Mikes Kelemen Kör Emlékérme (Hollandia)
1981 – Aszú-díj (Mozgó Világ)
1983 – Füst Milán-jutalom
1984 – Déry Tibor-jutalomdíj
1986 – József Attila-díj
1986 – Örley-díj
1988 – Vilenica-díj (Szlovénia)
1990 – Krúdy Gyula-díj
1990 – „az év könyve”
1992 – a Soros Alapítvány Irodalmi Életműdíja
1992 – Ordre des Arts et des Lettres, lovagi fokozat (Franciaország)
1993 – a Római Irodalmi Fesztivál Díja (Premio Opera di Poesia)
1993 – a Magyar Rádió Hangjáték Produkciódíja
1994 – Ordre des Arts et des Lettres, tiszti fokozat (Franciaország)
1994 – Szabad Sajtó Díj
Esterházy Péter1995 – a Magyar Művészetért Alapítvány díja
1995 – a Soros Alapítvány Alkotói Díja
1995 – Björnson-díj (Norvégia)
1996 – Kossuth-díj
1996 – Szép Ernő-jutalom
1998 – Vilenica-díj (Szlovénia; másodszor)
1999 – „az év embere” díj (Magyar Hírlap)
1999 – Osztrák Állami Díj
2001 – Magyar Irodalmi Díj
2001 – Márai Sándor-díj
2001 – Gundel Művészeti Díj
2002 – Herder-díj
2003 – Ordre des Arts et des Lettres, parancsnoki fokozat (Franciaország)
2004 – a német könyvszakma Béke Díja (frankfurti könyvvásár)
2004 – Pro Europa díj
2004 – Grinzane Cavour-díj
2006 – Prima Primissima díj
2006 – Bari-díj
2006 – Neruda-díj (Olaszország, Nápoly)
2007 – a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat)
2007 – Grinzane-Beppe Fenoglio-díj
2008 – A Magyar Kultúra Követe, Angelus-díj (Közép-európai Irodalmi Díj, Lengyelország)
2009 – Ovidius-díj (Románia), Budapest Díszpolgára, Húszéves a Köztársaság Díj, valamint Manes-Sperber Irodalmi Díj (Ausztria)
2010 – Nemzetközi Masi-díj (Premio Internazionale Masi) Grosso d’Oro Veneziano (Olaszország, Verona), a román államtól: a kulturális érdemrend legmagasabb fokozata
2011 – AEGON Művészeti Díj 2011

Az előzmények

Az AEGON Művészeti Díjat a következő írók, költők vehették át a szakmai zsűri döntése alapján:

2006:  Spiró György a Fogság című regényéért
2007: 
Rakovszky Zsuzsa Visszaút az időben című kötetéért
2008: 
Térey János az Asztalizene című színművéért
2009: 
Jónás Tamás az Önkéntes vak című verseskötetéért
2010: 
Csaplár Vilmos a Hitler lánya című regényéért

Mivel az AEGON Magyarország két, egymáshoz kötődő művészeti elismerést hozott létre 2006-ban, így az AEGON Művészeti Díjhoz a „párja” is társul: az AEGON Művészeti Társdíj. Ez utóbbira a díjazott író jelöl másik magyar művészt – másik művészeti ágból.

Az AEGON Művészeti Társdíj eddigi elismertjei:
2006:
Jeney Zoltán zeneszerző
2007:
Vojnich Erzsébet festőművész
2008:
Kovalik Balázs operarendező
2009:
Juhász Gábor zeneszerző, gitáros
2010:
Pálfi György filmrendező

Az alapító társaság vezetői az AEGON Művészeti Díjat minden esztendőben április elején adják át, az AEGON Művészeti Társdíjat pedig fél évvel később, októberben.

*

A szakmai zsűri döntése előtt ezúttal is irodalmi lapok, műhelyek vezetőit és neves kritikusokat, korábbi és mostani zsűritagokat kértünk fel arra, hogy tegyenek javaslatot a jelöltekre. Kértünk jelöléseket a korábbi AEGON-díjas íróktól, költőktől, valamint olyan íróktól is, akik felléptek a Képzett társítások – AEGON-esteken (és nem jelent meg új kötetük 2010-ben). Összesen 27 jelölés érkezett (ebből 25 volt érvényes, a kritériumoknak megfelelő), így széles szakmai bázis alapján állíthattuk össze ezúttal is a jelöltek listáját.
A 25 érvényes jelölés alapján a következő tíz, 2010-ben újdonságként megjelent szépirodalmi mű kapta a legtöbb pontot, szerzők szerint, ábécésorrendben:

Aczél Géza: ő(szike) (Jelenkor)
Bertók László: Pénteken vasárnap (Magvető)
Borbély Szilárd: A Testhez (Kalligram)
Esterházy Péter: Esti (Magvető)
Garaczi László: Arc és Hátraarc (Magvető)
Ferencz Győző: Szakadás (Sziget)
Spiró György: Tavaszi Tárlat (Magvető)
Szilasi László: Szentek hárfája (Magvető)
Szvoren Edina: Pertu (Palatinus)
Térey János: Protokoll (Magvető)

A hétfős szakmai zsűri a jelölések összegzése után, titkos szavazással döntött arról, ki kapja a 2011-es AEGON-díjat. 

Az AEGON-díjak honlapja


Oldaltérkép