Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



A 2010-es Aegon Művészeti Díj kitüntetettje: Csaplár Vilmos

Szerző: PP, a Csaplár-portrén kívül fotók: Dobó Lászó
2010. április 13. 13.56

Csaplár Vilmos (Szebeni András fotója)Az Aegon Magyarország Zrt. 2006-ban alapította az Aegon Művészeti Díjat azzal a céllal, hogy elismerje a kiemelkedő szépirodalmi teljesítményeket, s a díjjal is felhívja a közvélemény figyelmét a jelentős irodalmi művekre és alkotóikra. Az eddigi díjazottak (2006-ban Spiró György, 2007-ben Rakovszky Zsuzsa, 2008-ban Térey János, 2009-ben Jónás Tamás) után idén az Aegon Művészeti Díj kitüntetettje Csaplár Vilmos a Hitler lánya című kötetéért.

Előzmények

Az Aegon Magyarország 2006-ban egyszerre két díjat hozott létre: az irodalmi díjhoz másik is kötődik, az Aegon Művészeti Társdíj. Míg az Aegon Művészeti Díjról szakmai zsűri dönt, a társdíjra már a díjazott író jelölhet másik magyar művészt fél évvel később – más művészeti ágból. Az Aegon Művészeti Díj nettó 3 millió forinttal, az Aegon Művészeti Társdíj nettó 2 millió forinttal jár. Az oklevél és a pénzdíj mellett mindkét díjazott egyedi kisplasztikát vehet át.
A szakmai zsűri döntése szerint 2006-ban Spiró György vehette át első ízben az Aegon Művészeti Díjat a Fogság című regényéért. 2007-ben Rakovszky Zsuzsa kapta meg az elismerést Visszaút az időben című kötetéért, 2008-ban Térey János az Asztalizene című színművéért, tavaly pedig Jónás Tamás vehette át az Aegon Művészeti Díjat Önkéntes vak című verseskötetéért.
Mivel az Aegon szeretne nyitni a társművészetek felé, ezért nem egyetlen irodalmi díjat hozott létre, hanem az elismeréssel együtt a „párját” is: az Aegon Művészeti Társdíjat, amelyre már a díjazott író jelölhet másik magyar művészt – másik művészeti ágból. Olyan valakit, aki valami jelentőset hozott létre, a akire fontos ezzel a díjjal is felhívni a figyelmet.
2006-ban Spiró György Jeney Zoltán zeneszerzőt jelölte az Aegon Művészeti Társdíjra, 2007-ben Vojnich Erzsébet festőművész vehette át a társdíjat Rakovszky Zsuzsa javaslatára, tavaly pedig Térey János jelöltje Kovalik Balázs operarendező volt. Tavaly, 2009-ben Juhász Gábor zeneszerző, gitáros volt Jónás Tamás jelöltje, így ő kapta meg a negyedik Aegon Művészeti Társdíjat. Az alapító társaság vezetői az Aegon Művészeti Díjat minden esztendőben tavasszal adják át, az Aegon Művészeti Társdíjat pedig a díjazott író döntése után, fél évvel később, ősszel.
A zsűri döntése előtt ezúttal is irodalmi lapok, műhelyek vezetőit kértük fel arra, hogy tegyenek javaslatot a jelöltekre. Mivel 2006 ősze óta a hazai irodalmi élet színe-java fellépett már vendégként a Képzett társítások – Aegon-esteken, ezért őket is megkértük, hogy küldjék el jelöltjüket a 2010-es Aegon Művészeti Díjra. A zsűri a javaslatok beérkezése után döntött arról, ki kapja a 2010-es Aegon Művészeti Díjat.

 Gács Anna, Csaplár Vilmos, Eszéki Erzsébet, Zatykó Péter, Drevenka Edit (az Aegon PR-vezetője)

A 2009-ben napvilágot látott szépirodalmi művek, amelyek a zsűrizés utolsó körében szerepeltek:

Csaplár Vilmos: Hitler lánya (Kalligram)
Darvasi László: Virágzabálók (Magvető)
Kemény István: Kedves ismeretlen (Magvető)

Kovács András Ferenc: Sötét tus, néma tinta (Magvető)
Kukorelly Endre: Ezer és 3 (Kalligram)
Podmaniczky Szilárd: Szép Magyar Szótár (Podmaniczky Művészeti Alapítvány)
Schein Gábor: Egy angyal önéletrajzai (Jelenkor)
Tóth Krisztina: Magas labda (Magvető)

Vajda Miklós: Anyakép, amerikai keretben (Magvető)
Varga Mátyás: Hallásgyakorlatok (Magvető)

A 2010-es Aegon Művészeti Díj zsűritagjai:

Gács Anna kritikus, fordító, egyetemi oktató. 1999-2000: a londoni School of Slavonic and East European Studies magyar lektora volt. 2001-től az ELTE Média Tanszékén tanít. Kutatási területe a kortárs irodalom és művészet, irodalomelmélet és médiaelmélet.
Lévai Balázs, a Magyar Televízió szerkesztője, rendező-műsorvezetője, aki Bestseller című sorozatában közel 30 világhírű kortárs írót mutatott be a magyar nézőknek, az újabb beszélgetések szerkesztett változata 2008-ban jelent meg kötetben (A világ nyitott könyv).
Margócsy István irodalomtörténész, kritikus, több kötet szerzője, az ELTE BTK XVIII–XIX. századi magyar  irodalomtörténeti tanszékén tanszékvezető egyetemi docens, aki 2009. március 15-én Széchenyi-díjat vehetett át munkássága elismeréseként.
Széchenyi Ágnes irodalomtörténész, kritikus, több irodalomtörténeti kötet Pulitzer-díjas szerzője.
Vojnich Erzsébet Munkácsy-díjas festőművész, aki 2008-ban vett részt először a zsűri munkájában.

Csaplár Vilmos Major Janka kisplasztikájávalA 2010-es Aegon Művészeti Díj kitüntetettje:

Csaplár Vilmos a Hitler lánya című kötetéért

Április 13-án az Aegon székházában jelentette be a zsűri új tagja, Gács Anna a díjazott nevét. Sokan Darvasi Lászlónak, mások Tóth Krisztinának előre odaadták volna a díjat, azonban egy a köztudatban kevésbé benne lévő regénnyel Csaplár Vilmos lett a 2010-es díjazott.

A zsűri nevében Gács Anna rövid indoklása

A Hitler lánya merészen eredeti vállalkozás: anekdotákat, vicceket, történelmi apokrifeket és valóságos forrásokat dolgoz össze szövevényes, de biztos kézzel szerkesztett történelmi regénnyé. Hősei között találkozunk a történelem valódi szereplőivel és az írói fantázia teremtményeivel is – például Adolf Hitlerrel és Kucor Fannival, Kasztner Rezsővel és Kujeda Éliással –, akik mind háromdimenziós, hihető figurákként futják be hihetetlen sorsukat. A szerteágazó elbeszélés jó fél évszázadot ölel fel, s bejárja Magyarországot délkelettől északnyugatig, miközben egyre komorabb képet fest a mindenkori hatalom gépezete és az egyéni sors kapcsolatáról. Csaplár Vilmos regényét nem utolsósorban az teszi rendkívül izgalmassá és rendhagyóvá, hogy képes összebékíteni két, látszólag összebékíthetetlen dolgot: elbeszélője egyfelől jóízűen sztorizó kisembernek hat, másfelől a végzet szenvtelen végrehajtójának. Ebből a kettősségből következik az is, hogy a Hitler lánya egyszerre végtelenül olvasmányos, fordulatokban gazdag, magával ragadóan fanyar humorú regény, ugyanakkor hátborzongató, groteszk vízió a XX. századi magyar történelemről.

Csaplár Vilmos életrajza

1947-ben született Újpesten
1966–67: az ELTE JTK hallgatója
1967–72: az ELTE BTK hallgatója, magyar szakon
1971–72: a Jelenlét című egyetemi irodalmi folyóirat alapító főszerkesztője
1976–83: az Új Tükör szerkesztője
1975: az Add tovább! című antológia szerkesztője
1988–90: A lap főszerkesztője
1993–94: a Demokratikus Charta szóvivője
2003-tól a Szépírók Társasága elnöke

Művek

Lovagkor (novellák, 1971)
Két nap, amikor összevesztünk, vagyis a történetírás nehézségei (kisregény, 1972)
A királylány szivacskabátja (meseregény, 1974)
Vásárlóink figyelmébe ajánljuk a Zaporozsec ’968-as típusú gépkocsit (novellák, 1975)
A kék szem és a rózsaszínű mellbimbó históriája (1980)
Előtanulmány a szép epikus korszakunk című regényhez (szövegek, 1981)
A kételkedés útjai (válogatott novellák, 1982)
Egy látkép története (regény, 1986)
Pénzt, de sokat! (tényregény, 1987)
Kurva vagyok (tényregény, 1989)
Zsidó vagyok Magyarországon (tényregény, 1990)
Magyarország, te dög! (esszék, 1991)
A demokrácia álarc az  ördög ábrázatán (esszék, 1992)
Momi lába (regény, 1993)
Gyermekkor, földi körülmények között (1994)
Az isten (esszé, 1995)
Én (szövegek, 1996)
Vassal a testben (novellák, 1997)
Semmit, örökké (szövegek, 2000)
Igazságos Kádár János (regény, 2001)
Vadregény (regény, 2003)
Hídregény (fotóalbumszöveg, fotó: Szebeni András, 2007)
Hitler lánya (regény, 2009)

Csaplár Vilmos (Szebeni András fotója)Dráma:
Tüzes Angyal (Szikora János, Pécsi Nemzeti Színház, 1994)

Megvalósult forgatókönyvek:
1980: Nárcisz és Psyché (Bódy Gábor)
1983: Kutya éji dala (Bódy Gábor)
1990: Pénzt, de sokat! (tv-film, Málnay Levente)
1996: Asszony (Erdélyi János, Zsigmond Dezső)
2001: Kísértések (Kamondy Zoltán)
2004: A Szent Lőrinc folyó lazacai (András Ferenc)
2006: Vadászat angolokra (Bagó Bertalan)

Ösztöndíjak:
1975-76: International Writing Program, Iowa City, Egyesült Államok
1987-88: Soros Alapítvány, Budapest
1995: Soros Alapítvány, Budapest
2000-2001: Internationales Künstlerhaus, Villa Concordia, Bamberg, Németország
2005: az NKA alkotói ösztöndíja

Díjak:
1991: IRAT-díj
1998: József Attila-díj
2003: Füst Milán-díj
2005: Magyar Köztársaság Babérkoszorús Írója
2006: Balázs Béla-díj
2007: Csernus Ákos-díj
2009: Budapestért-díj
2010: Aegon Művészeti Díj

További információk a teljes programról 

Ötletgazda, a program kidolgozója és szakmai vezetője: Eszéki Erzsébet


Oldaltérkép