Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Reneszánsz év 2008 | Úttalan utazás ]


Az első napon megfőztek
IV. Ördögkatlan Fesztivál

Szerző: leho, fotó: PP
2011. augusztus 3.

 Augusztus 3-án megnyílt az Ördögkatlan Fesztivál. A Villányi-hegység önmagában sem egy utolsó hely, nem olyan, mint Berecz András meséjében a kókadozó rózsa („nem vagy a világ eleje” – mondta neki piros-fehér arcú Zöld Peti). Ráadásul jól be is fűtöttek, szép idő volt az első nap, így akarták az ördögök, és a programok is ördögiek, angyaliak voltak.

Bozsik, Czibor, Puskás Öcsi, nagy labdaművészek, ezt tudjuk, és ha más nem is, az legalább világos (vörös), hogy Bock, Gere vagy éppen a Vylyan neve hasonlóan cseng, ha borról, villányi hegylevéről van szó. Megérkezve a borvidék zászlóshajójába (az egyik díszvendég, Berecz András erre a képre megjegyezné a bajsza alatt: ezen még dolgozni köll), ugyanúgy jóleső érzés tölti el a katlanlátogatót, mint legutóbb, mintegy tíz éve, amikor erre járt. Villány főutcáján látszik, hogy itt sokan a borból, a borért élnek, és ezt szívesen teszik.

  
 

Délután még csak napfürdőző fiatalok, hátizsákosok és helyi erők melegítettek a nagyharsányi faluközpont előtt, de már mind az infó- (Bárka-) pont, mind a rendezők, segítők, programfelelősök csúcsra jártak. Ami meglepett, és elképzelhetetlen egy nagy fesztiválnál: a rendező/segítő nemcsak hogy megmutatja, hova kell parkolni, de az ember/ördög után is megy, és segít neki. (Az élelmiszerbolt még nem volt a topon, elfogyott az ásványvíz, de ezt a gondot várhatóan egy ördögi rendeléssel a hét végéig orvosolják majd.)

 
 

Nagyharsány különösen szép helyszín a kopár hegy, a Szársomlyó alatt elterülve. A megnyitó a Narancs-ligetnek nevezett egyik fő helyszínen zajlott, melynek színpadára nemcsak előle, hanem messzebbről is jól rá lehetett látni, így jó sokan élvezhettük, amint Bérczes László és Kiss Mónika főszervező néhány keresetlen szóval a katlan alá gyújt, sok beszédnek sok az alja, ezt meghagyták az egyik fővédnöknek, illetve a nagy mesemondónak. Mindenekelőtt azonban a kisharsányi Őszirózsák nyugdíjaskórus énekelt egy csokorra valót, utána a palkonyai önkéntesek műsora következett; hallhattunk egy musicalrészletet, majd a műsort Őszirózsák tűzrőlpattant menyecskéinek söröskorsós sváb mintájú vidám tánca zárta.

 
 

Egy fesztivált azonban mégiscsak meg kell nyitni, s ezt a Cseh Tamás, a lelki melletti másik fővédnök, Törőcsik Mari tette meg. Negyven éve nem dolgozik nyáron, idén mégis úgy alakult, hogy megszegi ezt a szabályt, épp Keszthelyről érkezett ide, ahol előző éjszaka még majd megfagyott, de az égiek a katlannal kegyesek, és ezt a színésznagyság szerint meg is érdemli, hiszen Cseh Tamás mellett az ördögkatlan is a szíve csücske. Bérczes László megköszönte a korábbi és a jelenlegi helyi polgármesterek (Nagyharsány: Beregszászi József, Kisharsány: Léber Gábor, Palkonya: Becker Nóra), a Szoborpark vezetője (Váczy Réka), a Vylyan-terasz igazgatója (Debreczeniné Mónika), valamint a Mediawave vezetője (Hartyándi Jenő) és munkatársaik segítségét.

 
 

Ezután következett a sok beszéd, amit azonban egyáltalán nem bánt senki, Berecz András mesélte el az ő összehasonlíthatatlan stílusában, vehemenciájával és mesélőkedvével piros-fehér arcú Zöld Peti történetét, aki mostohájától egy jó szót soha nem kapott, de vitte a lába és a nagy szíve, summa summarum elnyerte a királylány kezét. Sok nézőnek csorgott a könyű a szeméből a nevetéstől, annyira jó volt az előadás. A történet maga talán nem került volna bele az annalesekbe, ha nem Berecz András adja elő, de ennek már senki nem parancsolhat megálljt.

 

  

Ezután némi frissítő és a villányi szállás ház bora (egy kitűnő portugieser) utána visszatértünk az ingyenes katlanjárattal Nagyharsányba, ahol a focipálya mellett még meg lehetett kóstolni egyes frissensülteket vagy akár a „hagyományosak” mellett meggy- és kajszibort is. A sporttelep ideális terep volt-lesz a koncertre, megfelelően nagy a színpad, szabad, füves a tér, sok jó vendéglátóegység, előttük le lehet ülni sörpadokra – és számtalan angyal, ördög is szükségeltetik, akikből ez este nem volt hiány. A színpadon sem, kevés magyar zenekar énekelt annyi angyalról és ördögről, mint a Quimby, sokunknak szintén szívcsücsök, fergeteges koncertet adtak, Kiss Tibi dicsérete („az egyik legjobb fesztivál, becsüljétek meg”) nem puszta lózung volt, több mint két órát játszottak, míg az összes angyalt és ördögöt, ördögit elősorolták, Hoppá, a Káosz Amigosz nem is hangzott föl ez alkalommal, de volt közös éneklés újból (Most múlik…) a készülő jubileumi filmhez (annyi pénzt pumpálnak ma a magyar filmekbe, hogy érdemes belevágni – jegyezte meg a frontember). És persze a Kiss Tibit ellenpontozó Livius kirobbanó életereje (pl. a Halleluja) is olaj volt a tűzre. Természetesen a katlanbuszok visszafelé is elvittek, percre pontosan indultak (1.30), és visszatértek az ott maradtakért. Aki akart, a csillagos ég alatt még megnézhette az aznapi meglepetésfilmet (Macskajaj), és a jó borokkal garantált hatás érhetett el. Nagyszerű nap volt, és következők még több programot ígérnek.


Oldaltérkép