Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Reneszánsz év 2008 | Úttalan utazás ]


Legószerű magabiztosság
Így látunk mi – Múzeum+ Klimt-képekkel

Szerző: PP, fotó: Dobó László
2010. november 15.

 Eszéki Erzsébet a Szépművészeti Múzeum rendezvénysorozatának keretében a Klimt-kiállítás egy-egy képéről beszélgetett hat neves személyiséggel. Az est a moderátor idén megjelent Így látunk mi című kötetéből „nőtt ki”: hagyományos, száraz leírások helyett vibráló, humoros, mégis lényegláttató mini műelemzések születtek. A vendégek: Baán László – a múzeum főigazgatója, Bíró Kriszta – színésznő, Bujtor Balázs – zenész (hegedű), Parti Nagy Lajos – író, Szabó Dániel – zenész (zongora), M. Tóth Géza – animációsfilm-rendező.

Az örök kérdés: látunk, vagy csak nézünk?
Ha látunk, akkor hogyan?
Ki hogy...

Eszéki Erzsébet idei Ünnepi Könyvhétre megjelent Így látunk mi című kötetében 37 személyes történet olvasható egy-egy képről. A könyv szerzője november 18-án hat vendéggel beszélgetett a Szépművészeti Múzeumban az éppen futó Klimt-kiállítás (Nuda Veritas – Gustav Klimt és a bécsi szecesszió kezdetei [1895–1905]) egy-egy alkotásáról. Másodszor néztem végig a Klimt-kiállítás festményeit, grafikáit az est előtt, hogy kellőképpen ráhangolódjak a beszélgetésre. Kíváncsi voltam, mely alkotások kerülnek terítékre. Gustav Klimt Nuda veritas és Az élet küzdelem (Az arany lovag – az eredeti már tovább is repült, már csak a reprodukció látható) című művében, valamint a Secession első kiállításának plakátjában biztos voltam, de a többit csak találgattam.

 


A „mi” ezen az esten, és a művek: Baán László (a múzeum főigazgatója) – Max Klinger: Az első jövő; Bíró Kriszta (színésznő) – Klimt: A nagy jegenye; Bujtor Balázs (zenész) – Klimt: Az élet küzdelem (Az arany lovag); M. Tóth Géza (animációsfilm-rendező) – Klimt: Ellenséges hatalmak (Beethoven-fríz, részlet); Parti Nagy Lajos (író) – Kolo Moser: Angyalalak szembenézetből; Szabó Dániel (zenész) – Klimt: Reggel a tónál. Természetesen szóba került a Secession első kiállításának plakátja, valamint a Halvérűek című Klimt-illusztrációis (mind ez idáig csupán a Ver Sacrumból volt ismert, először mutatták be kiállításon).

Az élet küzdelem 


A hat kiválasztott műből ötöt alaposan megnéztem a tárlaton, jellemző és fontos alkotásokat emeltek át a kiállításról a kivetítőre. Az est indításaképp először egy-egy jellemző kifejezés hangzott el a művekről: mindenki egy szóba sűrítette benyomásait, majd ezt bontották ki egyenként. A nemrég lezárult Képzett társítások – Aegon-estek sorozat kiötlője, programgazdája ezúttal a beszélgetést is maga vezette, igen jól, érzékenyen reagálva az elhangzottakra. Olyan vendégeket hívott meg, akik a magyar kultúra egy-egy területén fontos szerepet játszanak, de a jól felépítettség és a névsor mégsem mindig garancia az izgalmas beszélgetésre. Ezúttal azonban így történt. Minden meghívott nemcsak saját képéről beszélt, hanem reflektált a többiek elemzésére is. Mindenkinek hoznia kellett valamit, Bíró Kriszta például egy nagyon szép, az építészről és láthatatlan kastélyáról szóló Lesznai Anna-mesevázlattal érkezett. M. Tóth Géza a Csodálatos mandarin performanszához készített filmjéből láthattunk részletet. Parti Nagy a tőle megszokott szellemes, játékos stílusban, de mégis mélyrehatóan elmélkedett a különböző korokban ábrázolt angyalszárnyakról – a méret a lényeg? – mind rögtönözve, mind korábbi írásából (Angyal[szárny]cédulák) felolvasva.

Baán László és Bíró Kriszta 


A villódzó párbeszédeket, reflexiókat, asszociációkat, a vendégek összefonódó, kusza pécsi és bécsi szálait nem lehet jól visszaadni, de például elhangzott, mekkora „pofátlanság” lehetett a Secession első kiállítása plakátjának ennyire üresen hagyni a közepét; vagy hogy az Arany lovag esetében a „magabiztos” (ez volt a mű kulcsszava) harcos legószerűen ül nyergében. Baán László utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy sokan nem veszik észre a kép alján, a ló lábánál feltűnő kígyót, amely Klimt kedvelt motívuma (a Nuda veritason kívül például az Irigység című művén is látható) – és így tovább, mindenki hozzátett egy vagy több személyes jelentésmorzsát az elhangzottakhoz.
Mint minden Eszéki Erzsébet rendezte eddigi Aegon-esten, ezúttal is hallhattunk improvizációt, a dzsesszzenész, de komolyzenén nevelkedett Szabó Dániel (zongora) és a dzsessz területére sokszor átruccanó komolyzenész, a humorát többször is megcsillantó Bujtor Balázs (hegedű) mind szólóban, mind duóban nagyon izgalmasan játszottak.
Nagyszerű est volt, a terem dugig megtelt, sokan álltak a széksorok mögött is, és legtöbbünknek újra kedve támadt a kiállítást megnézni, a Múzeum+ ilyenkor erre is lehetőséget ad.

 Szabó Dániel

*

Eszéki Erzsébet
Az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett német–orosz–svéd szakon. Egyetemistaként kezdett az Eszéki ErzsébetÉlet és Irodalomban publikálni, 1980-tól a Daily News/Neueste Nachrichten német rovatában írt és szerkesztett. 1985-től a Magyar Nemzet kulturális rovatánál dolgozott, 1987-től a lap irodalmi szerkesztője volt, itt megjelent íróinterjúit éveken át nagy érdeklődés övezte. 1991-től a Magyar Hírlap kulturális rovatában publikált. 1998-tól 2009-ig a Világgazdaság kulturális oldalát szerkesztette, közben, 2002-től az artitura.hu (az első nagy, átfogó kulturális portál) főszerkesztő-helyettese is volt.
A ’80-as évek végén készült íróinterjúiból állította össze első könyvét (Kibeszéljük magunkat, 1990). Második kötetét a Honvéd Táncszínházról és Novák Ferencről írta (Tánc az élet – Egy társulat regénye, 1993). Harmadik könyvében (Menjek haza, vagy maradjak itthon? 1998) a nagyszerű magyar íróról, Kardos G. Györgyről és a Stockholmban élő világhírű kutatóról, izgalmas könyvek szerzőjéről, Klein Györgyről készített kettős portrét.
Legújabb kötete 2010 júniusában, az Ünnepi Könyvhétre jelent meg a Corvina Kiadó gondozásában, Így látunk mi – 37 kép, 37 történet címmel, ebben újszerű megközelítésben olvashatunk interjúkat egy-egy képről: ismert emberek, elsősorban írók, színházi és filmrendezők, színészek és más alkotók mesélnek egy képről, személyes kötődésükről.
A nevéhez számos kulturális-művészeti esemény szervezése és kommunikációs munkája is kapcsolódik. Ilyen volt például 2000-ben a Európai Színházi Unió budapesti fesztiválja, valamint 2004-ben a Svédületes! magyarországi svéd év sokszínű programsorozata. Öt éven át dzsesszkoncertek szervezésében vett részt. Ezen munkáinak is köszönhető, hogy megkapta 2005-ben a Summa Artium első Eszme-díját. 2006 januárja óta az Aegon Művészeti Díj és Társdíj, a négy évadon át nagy érdeklődéssel kísért Képzett társítások – Aegon-estek kitalálója, a program kidolgozója, szakmai vezetője.


Oldaltérkép