Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Reneszánsz év 2008 | Úttalan utazás ]


Az Aegon Művészeti Díj első kitüntetettje: Spiró György

Szerző: Frank N. Stein, fotók: Dobó László
2006. május 4. 16.20

 Az Aeogen Művészeti Díj első kitüntetettjeEzen a héten számoltunk be az Animus Kiadó Aranyalma díjának átadásáról, s újabb örömteli hír, hogy itt a legfrissebb kulturális magánkezdeményezés: az Aegon Művészeti Díj. Az Aegon Magyarország több szempontból is nagyszabású, ígéretes irodalmi-művészeti díja azt mutatja, hogy néhány magánszemély, illetve vállalat itthon is komolyan gondolja a kultúra mecenatúráját. A díj kurátorai – a kritika és a nagyközönség véleményével egyezően – a tavaly született művek közül Spiró György Fogságát találták a legjobbnak.


Az Aegon Művészeti Díj – és a társdíj

Az Aegon Magyarország immár 15 éve fontosnak tartja a kultúra-művészet támogatását, akár kortárs festészetről van szó, akár színházról (Katona József Színház), akár zenéről, de már egy irodalmi díj létrehozásában is szerepet vállalt – ezt ismerték el 2005 őszén a Fehér Rózsa díjjal.
A biztosítótársaság legújabb kezdeményezéséről, az Aegon Művészeti Díjról és az első kitüntetettről május 4-én a cég székházában tájékoztatták a sajtó képviselőit, ahol megjelent dr. Kepecs Gábor vezérigazgató is. Az Aegon e művészeti díjjal elsősorban a magyar irodalmi élet kitűnő alkotóit, tágabb értelemben a hazai művészeti élet kiválóságait szeretné elismerni, s ezzel is felhívni rájuk a közvélemény figyelmét.
A tekintélyes összegű díjat – 3 millió forint, s Kepecs Gábor elmondta, megtalálják a módját,  Dr. Kepecs Gáborhogy ebből már ne kelljen adózni – élő magyar író kaphatja az előző évben napvilágot látott, kiemelkedő szépirodalmi teljesítményéért. Az alapító magyar irodalmi lapok, műhelyek főszerkesztőit vagy kritikairovat-vezetőit kérte fel arra, hogy tegyenek javaslatot az első év díjazottjára. A javaslatok alapján szakmai zsűri döntött a díjazott személyéről.
Újdonság hazánkban, hogy a Herder-díjhoz hasonlóan – amelynél a díjazott ösztöndíjast jelöl meg – az Aegon társdíjat is alapított, amelyre a díjazott író jelölhet kortárs magyar művészt. Mivel az alapító nem akarta megkötni a díjazott kezét, ezért az Aegon Művészeti Díjat átvevő író bármely művészeti ágból választhat kiugró fiatal tehetséget vagy akár olyan, jelentős alkotót, akire ezzel az elismeréssel is fel lehet hívni a figyelmet. A díj nevében ezért nem az irodalom, hanem a tágabb „művészeti díj” megnevezés szerepel. Eszéki Erzsébet, a program szakmai tanácsadója elmondta, hogy bár nincs lefektetve, szeretnék, ha más művészeti ág képviselője kapná a társdíjat, mellyel szintén jelentős összeg jár, 2 millió forint.
A zsűri tagjának Babarczy Eszter kultúrtörténészt, Széchenyi Ágnes irodalomtörténészt, Lévai Balázs szerkesztő-rendező-műsorvezetőt, Margócsy István irodalomtörténész-kritikust és Radnóti Sándor egyetemi tanár-esztéta-kritikust kérték fel.

 Eszéki Erzsébet, a program szakmai tanácsadója, jobbról Margócsy István kurátor

Fogság: „Nem okoz nagy meglepetést…”

A vezérigazgató örömét fejezte ki, hogy sokan kíváncsiak az új művészeti díjra. Úgy vélte, hogy egy sikeres cégnek kötelessége támogatni a kultúrát, s az Aegon sikeres. A holland anyacéggel ellentétben, mely a kultúra támogatása mellett a sportba fektet hatalmas összegeket, a magyar leánycég inkább kultúrapárti. Kepecs Gábor elmondta, az idén több tényező együttes hatására úgy döntöttek – s ebben Eszéki Erzsébettől kezdve nagyon sokan megerősítették –, hogy a kultúratámogatás egyik legjobb formája egy művészeti díj alapítása lenne. Az irodalmat választották, s felkértek öt független, nagyon rangos szakértőt, hogy döntsék el, melyik az a mű, amelyik az adott évben szerintük a legjobbnak ítélhető.
Külön öröm volt a számára – bár szerinte nem okoz nagy meglepetést –, hogy arra a könyvre  esett a választás, amelyet tavaly szabadságára magával vitt: Spiró György Fogságára.
Margócsy István irodalomtörténész kijelentette, hogy az ilyen típusú, magánalapítványi díjaknak rendkívül nagy szerepet kellene játszaniuk a magyar irodalmi, kulturális életben. Hiszen 1817-től a Marczibányi-, majd az akadémiai díjnak, a két világháború közötti időben a Baumgarten-díjnak sokkal nagyobb tekintélye volt, mint az állami kitüntetéseknek. Szerencsésebb, ha a művészeti tevékenység elbírálását, megítélését a szakmára bízzák.
Spiró regényével az a különös eset történt az elmúlt évben, hogy a széles olvasóközönségnek, a kritikusoknak és az irodalmi életnek, az irodalompolitikának is konszenzuális sikerkönyve volt. Jelentős példányszámban fogyott – a tájékoztatón megjelenő Morcsányi Géza megerősítette, hogy a nyolcadik kiadásnál tart –, egy év alatt már igen jelentős a kritikai recepciója, és tavasszal irodalmi tevékenységéért, életművéért Spiró elnyerte a Kossuth-díjat is.
„A Fogság valóban különös könyv, nagy értékű alkotás, mely több szempontból is méltatható. Egyrészt mint történelmi regény, hiszen Spiró igen jelentős történelemtudományi kutatások alapján írta meg művét. Elsősorban amiatt, mert őt mindig is érdekelte a történelem működése, mechanizmusa. Ezért ő mikrofilológiai vagy régészeti kutatásokig is hajlandó elmenni, s ezeknek az eredményét be is építi a regényeibe. Másrészt rendkívül olvasmányos regény, amely mind a fejlődésregénynek, mind a kalandregénynek, mind pedig a történelmi tablónak hatásait mutatja. E három nagy műfaj keveredése egy olyan különös világot hozott létre, amely úgy látszik, igen széles olvasórétegeknek és magának a szakmának az elismerését is kivívta.”
Spiró György május 5-én veszi át ünnepélyes keretek között a díjat. A plakettet ugyan még nem – nem készült el, pályázatot írnak ki rá –, ez is azt mutatja, hogy az Aegon nem gondolkodott évekig a díjalapításon. Az író nemes feladata lesz, hogy szeptemberig megnevezze, kit tart érdemesnek a társdíjra.
A Magvető az író 60. születésnapjára adta ki a Széljegyzetek című könyvet, melyben a Fogsághoz kapcsolódó érdekességeket adja közre: interjú, kritika, bibliográfiák és egy részlet olvasható benne a Pilátus, a helytartóból. Ez a műfaj itthon újdonságnak számít, de Nyugaton gyakran kísérik ilyen művek a sikerkönyveket.

 Spiró György

Spiró György művei

Regények:
Kerengő. Szépirodalmi, 1974
Az Ikszek. Szépirodalmi1981
A Jövevény. Szépirodalmi–Európa, 1990
A jégmadár. Ab Ovo, 2001
Fogság. Magvető, 2005

Novellák:
Álmodtam neked. Szépirodalmi, 1987
T-boy. Ab Ovo, 1994
Álmodtam neked (Régi és új novellák). Scolar, 2000

Drámák:
A békecsászár. Magvető, 1982
Csirkefej. Magvető, 1987
Mohózat. Helikon, 1997
Honderű. Ab Ovo, 2002
Koccanás. Scolar, 2004

Versek:
Ne mondj le semmiről. Szépirodalmi, 1972
História. Szépirodalmi, 1977

Tanulmányok:
Miroslav Krleza. Gondolat, 1981
Magániktató. Szépirodalmi, 1985
A közép-kelet-európai dráma a felvilágosodástól Wyspianski szintéziséig. Magvető, 1996
Kanásztánc. Ab Ovo, 1992
Shakespeare szerepösszevonásai. Európa, 1997
Mit ír az ember, ha magyar. Ab Ovo, 2003

Vele készített interjú:
Jámbor Judit: Amíg játszol (Beszélgetés Spiró Györggyel). Scolar, 2000


 


Oldaltérkép