Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Reneszánsz év 2008 | Úttalan utazás ]


„Az egyszerű és a bonyolult együttállása”
Képzett társítások Esterházy Péterrel és M. Tóth Gézával

Szerző: PP, fotó: Dobó László
2010. május 30. 6.56

A Képzett társítások – Aegon-estek a Nemzetiben sorozat negyedik évadjának utolsó, sorrendben 30. előadása zajlott május 27-én, a Gobbi Hilda Színpad zsúfolásig megtelt. A beszélgetést vezető Alföldi Róbert vendége a 60 éves Esterházy Péter író és a 40 éves M. Tóth Géza animációsfilm-rendező volt, s hogy az évfordulás teljes legyen, a zongorán improvizáló Oláh Kálmán szintén 40 esztendős az idén.

A jelen emléke

Óhatatlanul eszembe jutott Esterházy korábbi, még bárkás Aegon-estje, ahol a borász Figula Mihállyal szerepeltek egy könnyed, humoros, felhőtlen beszélgetésen. (És tegnap jött a hír, hogy ugyanígy fiatalon eltávozott egy másik Képzett társítások-fellépő, Békés Pál is.) Arra az estre nemcsak Esterházy, a nézők, hanem a moderátor is élénken emlékezett, hiszen ő is megkapta a magáét: „Miért, te mit iszol pacal után, vizet?!” „Igen.” A csülkös pacal más összefüggésben, de ezúttal is szellemi terítékre került. Esterházy magyar kiadójának vezetője, Morcsányi Géza ugyanis az író Pozsonyban megtartott – a magyar–szlovák értelmiség békés egymás mellett élését demonstráló – egyik születésnapi ünnepségén keresztülvitte, hogy a 60 éves író kedvenc „nép-nemzeti” ételét is felszolgálják. A Figulával kezdődő nagy barátságnak a sors végett vetett, de az író most megjelenő új kötetében (Esti) is megidézi a borászt, illetve a temetését, fel is olvasta a részt (tény, jól tolmácsolja saját szövegeit, mint ki is jelentette szerényen az előző esten). Kérdésre válaszolva később elmondta, ezzel nem írja ki magából a fájdalmat, ha igen, akkor letagadja – sokkal hűvösebb, embertelenebb a viszonya írásművei témáihoz. „Ez anyag, minden anyag.”

 Alföldi Róbert, M. Tóth Géza és Esterházy Péter

Tudatlanság vs. tudás

Nyugdíjba mehet-e az író? Ír-e majd nyugdíjasként E. P.? Unja már az írást? – ezzel kezdődött a beszélgetés az 1978 óta szabadfoglalkozású íróval. Az előnyugdíját épp mostanában gründoló Esterházy szerint nem, nyugdíjas lesz előbb-utóbb, de az írást nem lehet abbahagyni. „Semmi más nem érdekel, mint azok a könyveim, amiket még nem írtam meg.” A könyvek addig érdeklik, míg meg nem jelennek, illetve egy kicsit még utána is, hiszen kötelezettségekkel rónak rá, de utána már a következő foglalkoztatja.
Minden írása előtt azt szeretné, hogy a mű egyszerű („arcbaverő egyszerűsége legyen”) és egyben bonyolult is legyen, komplex. Írás közben folyton úgy érzi, ilyen jót még soha nem írt („ami jó van benne, azt csak én látom, más élő ember nem”), s mutogatja épp az útjába kerülő, hozzá közel álló embereknek, hogy vegyék észre benne azt a tökéletességet (amit még nem vehetnek észre), aminek az ígérete benne van a még teljesen meg nem írt műben. Később azonban meglesz a kellő rálátása, kiderül, mégsem olyan egyszerű, amennyire kellene, mégsem olyan bonyolult, amennyire szerette volna, vagy az egyszerű és a bonyolult aránya nem megfelelő, illetve az átjárás el lett maszatolva: „Ha van egy kis eszed, mindig azt látod, hogy nem tökéletes, de kell egy kis idő, míg ezt észreveszed.”
Olvas kritikát, szerinte hazudik az az író, aki azt mondja, hogy nem, de már nem mindig rágja át magát elejétől végéig a legtöbbön, hanem csak bele-beleolvas az elejébe, közepébe, végébe. Bonmot bonmot-t követett, például lánya nekiszegezte a kérdést minap, ha választani kéne a családja és az írás között, melyik mellett döntene, ő az utóbbit választaná, de nagyon fájna a szíve az előbbiért.
Az ártatlanságról egy kiugrott matematikus, a Termelési-regény német megjelenése kapcsán: „Nem úgy van, hogy az ember egyre jobb lesz. Azt az ártatlanságot, bájt nem tudod, amit húszéves korodban, ez nem tehetség kérdése, Thomas Mann soha nem volt olyan természetes, mint amikor a Buddenbrock-házat írta. Azt a nem tudást, a világ nem tudásából azt a saját fantasztikus tudást, ami ebből a tudatlanságból van, később már nem tudod, később viszont már mást tudsz, de ezzel oda ez az ártatlanság. Visszahozhatatlan.”
Finom kapcsolódásokat lehetett megfigyelni az előző esttel, E. P. ugyanúgy elengedi a műveit a megírás után, mint Darvasi, de például szerinte rizsa, hogy „én akartam volna, de a főhősöm ezt nem engedte”, ez Darvasinál másképp van, az ő főhősei a történet logikája ellenére nem akarnak például meghalni. Darvasi legutóbb új teregetős novelláját olvasta föl, azóta már nyomtatásban is megjelent, most pedig M. Tóth teregetős filmjét élvezhettük (Mama, 2009). A rendezőt mindig izgatta a város és a női mivolt, a születés kapcsolata, „ez az irracionalitás” (!).

M. Tóth Géza és Esterházy Péter 

Az évek számában igen, de humorban M. Tóth Géza nem maradt le Esterházy mögött. A szakmáját kitűnően művelők közül a sokadik szellemes filmrendező, aki megfordult a Képzett társítások estjein. „Egyenes út” vezetett animációsfilm-rendezői karrierjéhez, először egy lány hatására építész, majd a család noszogatására kevésbé lelkesen biológus szeretett volna lenni, kicsit később Jankovics Marcell hatására már animációsfilm-rendező, aki viszont eltanácsolta mindettől.
„Az animációban az a legnagyszerűbb dolog, hogy minden animálható. Ezáltal ami animációs film akar lenni, az bármilyen formát fölvehet. Folyamatosan tudatában vagy annak, hogy az animáció illúzió, nincs az a »fiktív terv«, »leképezés«, mint a játékfilmek készítőinél, akik néha azt hiszik, hogy »dokumentálják« a valóságot, »tükrözik«. Az animáció azt jelenti, hogy én teszek bele lelket.” (Közbe: E. P.: Ezért hívják animációnak? Lelket lehelünk bele? „Igen, amiben nem volt.”) Kulisszatitkok is elhangzottak, a szerinte kicsit banális történetű Ikarosz című rövidfilmje formáját például villamosság vezetéséhez szükséges falvésés közben találta meg a kő (nem repül) és a por (por) kettősségében.
Finom szellemi csörték zajlottak, szúrások, riposztok, és a bíró sem rontotta el a nemes küzdelmet. Az évad utolsó estje a maga két órájával még számomra is megfelelő hosszúságú volt, ezúttal nem történt aránytévesztés, mindkét szereplő elemében volt, amit Oláh Kálmán tovább mélyített, illetve oldott föl játékával. Nem jellemző, de igen izgága közönség jött össze az évadzáróra, folytonos morgás, zörgés, lábdobogás kísérte nemcsak a beszélgetést, ami a vidámabb részeknél teljesen érthető, hanem a felolvasást, sőt a zenét is, alig hiszem, hogy Oláh Kálmán külön rendelte volna.

 Esterházy Péter

Esterházy Péter
Budapesten született 1950. április 14-én. A budapesti piarista gimnáziumban érettségizett 1968-ban. 1974-ben az ELTE-n matematikusi diplomát szerzett, majd a Kohó- és Gépipari Minisztérium Számítástechnikai Intézetében dolgozott 1978-ig, azóta szabadfoglalkozású író. 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Könyvei több mint 20 nyelven olvashatók. Esterházy Pétet rangos hazai és külföldi díjak sorával ismerték el.
Főbb művei:
Termelési-regény (kisssregény) (1979)
Bevezetés a szépirodalomba (1986)
Tizenhét hattyúk (Csokonai Liliként, 1987)
Hrabal könyve (1990)
Hahn-Hahn grófnő pillantása (1991)
Harmonia caelestis (2000)
Javított kiadás (2002)
Esterházy Péter teljes életrajza a művekkel, azok leírásával és a jelentős díjakkal együtt

M. Tóth Géza  

M. Tóth Géza
Balázs Béla-díjas filmrendező, a Kedd Animációs Stúdió alapítója. 1995 óta tanít a felsőoktatásban. Több külföldi társintézményben dolgozott vendégtanárként (Royal College of Art, London, Filmakademie Baden-Württemberg, Ludwigsburg, National Institute of Design, Ahmedabad). Számos médiapedagógiai és -elméleti tárgyú szakcikk, könyv, könyvfejezet szerzője és szerkesztője.
Rendezőként főleg rövidfilmeket (Ikarosz, Maestro, Ergo, Mama), összművészeti kísérleteket (XYZ, A csodálatos mandarin, A kékszakállú herceg vára), valamint televíziós animációs sorozatokat (Viva csatornaazonosítók, Modern Képmesék) készített. Alkotásai több mint 200 nemzetközi filmfesztiválon szerepeltek sikerrel, közel 70 díjat nyertek. A Maestro 2007-ben az Amerikai Filmakadémia a legjobb animációs rövidfilm Oscar-díjára jelölte.
Filmográfia:
1992: Patkányfogó
1994: Falrajárók
1996: Ikarosz
2005: A csodálatos mandarin
2005: Maestro
2007: A kékszakállú herceg vára
2008: Ergo
2009: Mama
M. Tóth Géza életrajza kapcsolódó linkekkel

Oláh Kálmán 

Oláh Kálmán
Az 1970-es születésű zongorista világszerte nevet szerzett, jelentős előadóművész és zeneszerző. 2000-től a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zongora- és zeneszerzéstanára, 2006-ban Liszt-díjjal, 2008-ban Szabó Gábor-életműdíjjal, 2009-ben az Artisjus „az év zeneszerzője” díjával ismerték el.
Szólistaként és saját triójával, a Trio Midnight nevű, 1990-ben alakult, az idén húszéves formációval az indulása után azonnal jelentős sikereket aratott, rangos versenyeken nyert itthon és külföldön egyaránt.
Fontos, stílusokon átívelő kísérlete volt, amikor újrahangszerelte Bach, Bartók és Debussy műveit. A Good International lemezkiadó jelentette meg a Stuttgarti Kamarazenekarral közösen készített dupla albumát, melyen Bach Goldberg-variációi hallhatók – kiegészítve Oláh Kálmán improvizációival. A lemez nagy sikere után Oláh Kálmán Mini Schulz német nagybőgőssel együtt elkészítette Bach: Chello suits című lemezét, amelyben eredeti módon dolgozta fel a klasszikus művet.
2006-ban Oláh Kálmán nyerte meg a legrangosabb amerikai dzsesszzeneszerző-verseny, a Thelonious Monk Jazz Composers Competition zeneszerzői fődíját, amelyet 2006 szeptemberében vett át a washingtoni Kennedy Centerben rendezett nagyszabású gálán. A rangos zsűri a több száz mű közül Oláh Kálmán Always című kompozícióját találta a legjobbnak. Ennek köszönhetően jelent meg Oláh Kálmán első amerikai CD-je 2007 júniusában, a nyertes szerzemény címével: az Always című albumon Oláh Kálmánnal két világhírű zenész játszik, Jack DeJohnette dobol, Ron McClure bőgőzik.
Oláh Kálmán honlapja


Oldaltérkép