Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Reneszánsz év 2008 | Úttalan utazás ]


Idő- és virágzabálás
Aegon-est Kocsis Ágnessel és Darvasi Lászlóval

Szerző: PP, fotók: Dobó László
2010. május 2. 6.56

 Szokatlan időpontban került sor a 29. Képzett társítások – Aegon-estre a Nemzetiben. Az esti hét órai kezdet a kérdező Alföldi Róbert színházi szereplése miatt kitolódott fél kilencre, ám sokunkat odacsalogattak a vendégek: Kocsis Ágnes – második filmjének, a Pál Adriennek a világpremierje a cannes-i filmfesztiválon lesz – és Darvasi László – Virágzabálók című könyve már a második kiadásnál tart és tavaly elnyerte a Rotary Irodalmi Díjat. Ráadásul Udvaros Dorottya olvasott fel és Juhász Gábor gitározott.

Juhász Gábor, a tavalyi Aegon-társdíjas játékával kezdődött, akit a program kitalálója és szervezője, Eszéki Erzsébet azért hívott meg, mert a „mesélős” beszélőkhöz az ő „mesélős” gitárjátéka nagyon jól illik. Illett, nagyon finom-elmélyült darabokat játszott, itt-ott a legutóbbi lemezéhez képest keményebb hangzással. Udvaros Dorottya olvasott fel két részletet Darvasi László nagyregényéből (Pelsőczyék báli készülődése, bálozása; Schütz doktor feleséggyilkolása) a tőle megszokott kitűnő színvonalon.
Szerencsés eset, amikor az ember éppen olvas egy regényt, mint én a Virágzabálókat, és a szerző egy beszélgetésen vall a keletkezés, kihordás, utóélet titkairól, azaz magáról a műről. Ezért kétszeresen is a kíváncsi voltam a szerzőre, akit még élőben nem hallgattam. Kilenc körül futott be Alföldi és kezdte faggatni Darvasit. Vehemenciájuk, odafigyelésük szemmel láthatóan eltért: Alföldi sokszor nem várta meg, amíg a szerző a maga megfontolt módján válaszolt, kifejtett egy gondolatot, idő előtt váltott más kérdésre. Pedig Darvasi elemében volt. Elmondta, hogy a hat év (csak maximum heteket hagyott ki, amikor mással foglalkozott) alatt sokszor érezte-kísértette, hogy élete végéig tudná írni ezt a regényt. Szerencsére a józan esze, a kiadói határidő vagy éppen a szerkesztő arzénba mártott tolla megálljt parancsolt a továbbírásnak – pedig például Zsófia egyéniségét még jobban ki lehetett volna bontani, másképp kidomborítani.

Darvasi László 


Másrészt ez az izgalmi helyzet minden mű írásakor dolgozik benne, legyen az novella vagy mese (egyet-egyet a frissekből olvasott is belőlük a színésznő teljes beleéléssel, szuggesztíven). Meg is könnyebbült kissé, hogy vége a regényírásnak, s most dőlnek belőle a novellák és a mesék. Egyhavi németországi ösztöndíjáról több mint százoldalnyi nyersanyaggal érkezett haza. Az alkotás során soha nem tudja, mely művekből lesz irodalmi siker, bár a Virágzabálók írása közben érezte, hogy ez nagyobb volumenű a többinél. Szerinte öt-hat évente lehet ekkora lélegzetű munkával előjönni.
A Virágzabálóknál az volt a koncepciója, hogy a hagyományos elbeszélő cselekményírást és a történelmi regény alapot posztmodern szerkesztéssel oldja fel, öt jól elkülönülő és virágszirmokként egymásra épülő-kibomló, mindig más oldalát mutató fejezetből álló regényt szeretett volna megalkotni (és lőn – a szerk.). Az öt közül mindig annak a főszereplőjének a helyzetébe képzelte, élte bele magát a legjobban, amelyiknek a fejezetét-történetét írta. Sodorta a történet, a hősök többször megmakacsolták magukat, előfordult, hogy a szerző óhaja ellenére nem akartak meghalni, és fel kellett támasztani őket. Ám amikor leadja a kéziratot, akkor már nem szeretőként tekint a művekre, hanem inkább gyereknek, saját vérének tartva elengedi őket, s hagyja, hogy befussák saját sorsukat.

Mesélők: Darvasi László és Kocsis Ágnes 


A Darvasiba-Virágzabálókba merülés viszont egy kissé felborította az arányokat, s Kocsis Ágnesre jóval kevesebb idő maradt. Pedig a rendező épp a Pál Adrienn utómunkálatait végzi, s készülnek a Udvaros Dorottyacannes-i bemutatkozásra (az Un certain regard válogatás keretében lesz látható a filmfesztiválon). A rövid idő alatt belenézhettünk a túlsúlyos ápolónőről szól film néhány kockájába, s Kocsis Ágnes mesélt a szereplőválasztás általa gyakorolt nehéz módjáról. Van úgy, hogy másfél-két évig keresi a megfelelő, autentikusnak tartott szereplőt, s elsősorban nem ismert színészeket választ a karakterhez (de kivétel is van, mint előző filmjében, a Friss levegőben Nyakó Juli). Új művének főszereplőjét hiába kajtatta két ügynökség is, már olyan módszereket is bevetve, mint az utcán való leszólítás – a figurát egy közösségi oldalra álnéven feltett felhívás keretében találta meg egy rádiós bemondó személyében. Megtudtuk, hogy a kötelező bemutatók után nem nézi meg a filmjeit, sokszor csak a dévédéfelvétel extráinál döbben rá, milyen nagyszerű részek is áldozatul estek a vágásnak…
Kétórás, élvezetes estén – az is kiderült, hogy nem mű és nem ugyanazok a gyümölcsök vannak kitéve az asztalra, Darvasi belekóstolt, bár Alföldi nem kért belőlük – a szokásosnál több zenét és felolvasást hallhattunk, nagyszerű interpretációban, és főként Darvasi művéről és a szerzőről is több érdekességet – ám Kocsis Ágnes háttérbe szorult. Többször megállapítottam, hogy nekem rövid az átlagban másfél órás időtartam, most a kettő már megfelelt, azonban a rendezőre sajnálatosan kevés idő, alig fél óra jutott, ez nagy aránytalanság volt.

*

Darvasi László

1962-ben született Törökszentmiklóson. 1986-ban a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerzett diplomát. 1989-ben a Délmagyarország című lapnál dolgozott, a kulturális rovat vezetőjeként. 1990-től 1998-ig szerkesztette a Szegeden megjelenő, Pompeji című folyóiratot. 1993-tól az Élet és Irodalom főmunkatársa, itt rendszeresen olvashatjuk Szív Ernő néven írott tárcáit is.

Díjak:
Déry Tibor-jutalom (1993), „az év könyve” (1994), Szép Ernő-jutalom (1994), Alföld-díj (1996), József Attila-díj (1998), Márai-díj (2008), Babérkoszorú (2009), Rotary Irodalmi Díj (2009)

Művei:
1991 Horger Antal Párisban (versek)
1992 A portugálok (versek és elbeszélések)
1993 A veinhageni rózsabokrok (elbeszélések)
1994 A vonal alatt (Szív Ernő néven; tárcák)
1994 A Borgognoni-féle szomorúság (elbeszélések)
1995 A Kleofás-képregény (históriák, legendák és képregények)
1997 Hogyan csábítsuk el a könyvtáros kisasszonyt? (tárcák; Szív Ernő néven)
1998 Szerelmem, Dumumba elvtársnő (elbeszélések)
1999 A könnymutatványosok legendája (regény)
2000 Szerezni egy nőt (háborús novellák)
2002 A lojangi kutyavadászok. Kínai novellák
2002 Trapiti, avagy a nagy tökfőzelékháború (meseregény)
2004 Trapiti, avagy a borzasztó nyúl (meseregény)
2006 A titokzatos világválogatott (novellák)
2008 A világ legboldogabb zenekara (novellák)
2009 Virágzabálók
(Forrás: Hunlit.hu
)

Kocsis Ágnes

1971-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen lengyel, esztétika és filmelmélet szakon végzett. Egyetemi évei alatt a Nemzeti Filmarchívum külsős munkatársaként dolgozott. 1992-ben és 1994-ben a krakkói Jagiełło Egyetem filmfakultásának volt ösztöndíjas hallgatója.
2000-ben felvették a Színház- és Filmművészeti Egyetem film- és tv-rendező szakára, ahol 2005-ben fejezte be tanulmányait. 2003-ban két szemesztert ösztöndíjjal a római Centro Sperimentale di Cinematografián végzett el rendezés és forgatókönyvírás szakon. A vírus című rövidfilmje 3. díjat nyert az 59. Cannes-i Filmfesztiválon, a Cinefondation szekcióban, első nagyjátékfilmje, a Friss levegő pedig ugyancsak az 59. Cannes-i Filmfesztiválon, a Kritikusok Hete szekcióban szerepelt, majd 2006-ban az Európai Filmakadémia Discovery Award kategóriában jelölte a legjobb 4 film közé. A mű eddig több mint 80 nemzetközi filmfesztiválon vett részt, 14 díjat nyert. Kocsis Ágnes második, Pál Adrienn című nagyjátékfilmjét hamarosan a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon mutatják be.

Kocsis Ágnes 

Filmográfia:

Pál Adrienn
2010; játékfilm; színes; 35 mm; KMH Film – Isabella Film – Freibeuter Film – Cinema Defacto

Friss levegő
2006; játékfilm; 109 perc; színes; 35 mm; KMH Film – SZFE
Díjak:
36. Magyar Filmszemle – legjobb első film – Simó Sándor-díj
36. Magyar Filmszemle – a diákzsűri első filmes különdíja
Festival du Film Européen, Brüsszel – fődíj – Iris-díj a legjobb filmnek
Reykjavik International Film Festival – dicsérő oklevél
Pécsi Filmünnep – fődíj – Golden Benjamin-díj
European Film Academy – European Discovery Award-jelölés
Warsaw International Film Festival – FIPRESCI-díj
Barcelona l’Alternativa – dicsérő oklevél
Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztivál – a diákzsűri díja a legjobb filmnek
Delhi IIWFF – legjobb rendező díja
Magyar Filmkritikusok Díja – legjobb első film
Magyar Filmkritikusok Díja – legjobb színésznő díja Nyakó Júliának
Hong Kong International Film Festival – dicsérő oklevél
San Jose Cinequest Film Festival – Global Vision-díj

A vírus
2006; rövidfilm; 27 perc; színes; 35 mm; Filmservice–SZFE
Díjak:
Aranyszem Operatőri Fesztivál – legjobb operatőr díja a Színház- és Filmművészeti Egyetem filmjeinek kategóriájában
59. Cannes Filmfesztivál, Cinefondation, megosztott harmadik díj

18 kép egy konzervgyári lány életéből
2003; rövidfilm; 22 perc; színes; 35 mm; SZFE
Díjak:
Sienai Nemzetközi Rövidfilmfesztivál – legjobb fikciós rövidfilm díja
Golden Lion Filmfesztivál – Taipei, Tajvan – a zsűri különdíja
Nachalo Filmfesztivál – Szentpétervár (Oroszország) – Az Orosz Filmrendezők Céhének díja
Krakkó – Etiuda Filmfesztivál – a zsűri különdíja

Ugyanúgy volna, mint Sandokan…
2001; dokumentumfilm; 36 perc; színes; Beta; SZFE
Szortírozott levelek
2000; rövidfilm; 33 perc; színes; 35 mm; Balázs Béla Stúdió – Filmplus
Díjak:
Müncheni Filmfesztivál – a zsűri elismerő oklevele
A Magyar Filmkritikusok operatőri díja Pohárnok Gergelynek
32. Magyar Filmszemle – a zsűri elismerő oklevele
32. Magyar Filmszemle – Pohárnok Gergely legjobb fényképezésért járó díjat az I love Budapest és a Szortírozott levelek című filmért

 Juhász Gábor


Juhász Gábor

1968-ban született Budapesten, Pécsett járt általános iskolába és gimnáziumba, ott nőtt fel a bátyjával együtt, aki a szüleihez hasonlóan mérnök lett. Édesanyja észt, ez a tény, hogy Juhász Gábor félig észt, illetve az, hogy vidéki volt, a saját bevallása szerint egyre fontosabb a számára.
1988 óta él Budapesten, akkortól tanult a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola dzsessz tanszakán. Sok mindenkivel zenélt két évtized alatt, de egy ideje a saját útját járja, a saját gondolatait, érzelmeit szeretné zenében visszaadni. Tanít és koncerteket ad, a lemezeket tartja a legmaradandóbb alkotásainak.
Négy-öt éve érezte úgy, hogy megérett az idő a szólópályára. Önálló albumokat készített, saját triót szervezett. Először Marozsán Erikának írt – Jónás Tamással együtt – Szakíts, ha tudsz címmel nagylemezt. Több társával együtt létrehozta a Szájról szájra nevű projektet, amelyben zenei vezetőként és gitárosként is részt vett három énekesnővel: Szalóki Ágival, Herczku Ágnessel és Bognár Szilviával.
2006-ban hozta létre a saját trióját, amelyben rajta kívül Papesch Péter játszik basszusgitáron, Borlai Gergő pedig dobolt, s amellyel elkészítette a Fények című albumát.
Legutóbb 1978 címmel készített új, saját lemezt, amely éppen a napokban jelent meg. A CD-n a Juhász Trió mellett – amelyben most már Fodo, azaz Födő Sándor játszik ütőhangszereken – két remek szaxofonos, Bacsó Kristóf és Borbély Mihály, valamint Schreck Ferenc (harsona), továbbá a kitűnő gitáros, László Attila is hallható. Ez az album 2009 őszén jelent meg, éppen akkoriban, amikor Juhász Gábor vehette át zeneszerzőként a 2009-es Aegon Művészeti Díjat a 2009-es Aegon-díjas költő, Jónás Tamás jelöltjeként.
Juhász Gábor neve körülbelül 30 albumon szerepel közreműködőként vagy alkotóként, ezek közül a következőket érzi ma leginkább a sajátjának:
1994 Tin Tin Quartet: Ütközés (Ananda Sounds, közreműködő)
1995 Tin Tin Quartet: Árnyjátékok (Fonó Records, közreműködő)
1997 Tin Tin Quartet: Eleven (Fonó Records, közreműködő)
1999 Off Course: Street of Secrets (BMC Records, közreműködő)
2002 Off Course-Erik Truffaz: Tales of the lighthouse (BMC Records, közreműködő)
2003 Samsara Quartet: Bindu (X-produkció, közreműködő)
2004 Juhász Gábor – Palle Mikkelborg: 60/40 (BMC Records, saját)
2006 Marozsán Erika: Szakíts, ha tudsz (X-produkció, közreműködő)
2007 Juhász Gábor Trió: Fények (Lights) (Smart Music, saját)
2007 Szájról szájra (From Mouth To Mouth) (FolkEurópa, közreműködő)
2008 Szalóki Ági: A vágy muzsikál (FolkEurópa, hangszerelő, közreműködő)
2009 Juhász Gábor: 1978 (X-produkció, saját)

(A teljes diszkográfia további információkkal megtalálható Juhász Gábor honlapján) 

A korábbi est:sorozat 28. összejövetelén

További információk az egész programról 

Ötletgazda, sorozatszerkesztő, az estek összeállítója: Eszéki Erzsébet 


Oldaltérkép