Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Reneszánsz év 2008 | Úttalan utazás ]


Lustálkodni, mint a normális állatok
Képzett társítások Csányi Vilmossal és Vancsó Zoltánnal

Szerző: PP, fotó: Dobó László
2010. március 28. 6.56

 Március 25-én a Gobbi Hilda Színpadon Alföldi Róbert vendége Csányi Vilmos író, etológus és Vancsó Zoltán fotográfus volt a Képzett társítások – Aegon-estek a Nemzetiben összművészeti sorozat 28. összejövetelén. Kutyákról, ahogy a beszélgetők többször is ígérték, szinte szó sem esett. A képvetítés során is alig láttunk belőlük. Bujtor Balázs (hegedű) és Szabó Dániel (zongora) zenélt, Nagy Mari olvasott föl Csányi Vilmos új kötetéből (Marci, a beszélő kutya). 

Csányi Vilmos az állat-állat (állat-ember) kísérletek elismert tudósa. Ez jutott eszembe, amikor a Nemzeti parkolójába hajtottam be, s megpillantva a parkolóőrt, egy ember-ember kísérletet tettem. Múltkor csúfosan lebuktam tudatlanságom miatt, ezúttal másik irányból közelítettem meg a kérdést. Szántszándékkal nem azt mondtam, hogy a Nemzeti Színházba szeretnék menni, hanem azt, hogy „a” színházba. A kísérlet bejött, rutinkérdés következett (a Nemzetibe?), de ezen már csak vigyorogtam, hiszen más színház a környéken nincs, ám az is tény, megint nem az enyém lett az utolsó szó. Kitűnő hangulatban érkeztem az estre.

  Bujtor Balázs (légtrombita) és Szabó Dániel (zongora)

Ahol Szabó Dániel zongorajátékára Bujtor Balázs légtrombitált/beatboxolt – a szokatlan kezdés Bujtor Balázstól nem is annyira szokatlan, hiszen szívesen ruccan át a dzsesszbe vagy más, nem klasszikus zenei területre (a Pannon Filharmonikusoknak fut is ilyen sorozata), amint Szabó Dániel is klasszikus alapokat tanult, s utána lett dzsesszzenész. Azért a Pannon Filharmonikusok első koncertmestere később elővette hegedűjét is.
Csányi Vilmos körülbelül 50 éve ír, etológusként izgalmas összefüggéseket tárt az olvasók elé – közérthetően. Több könyve óriási sikert aratott, ilyen volt a két kutyájáról, Bukfencről és Jeromosról szóló történetek sora. Közel háromtucatnyi kötet után 2009-ben jelent meg az első regénye, a Bábosok, amely egy, a világtól elzártan élő, parányi közösségről és a fennmaradás esélyéről szól. Az idén újabb könyve lát napvilágot az áprilisi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra, a tudományról szóló szatíra címe: Marci, a beszélő kutya. Az érdekesnek ígérkező könyvből Nagy Mari olvasott föl. Bár a műfaj szatíra, a részletből kiderült, számos komoly tudományos kérdést is érint.

 Csányi Vilmos: Lustálkodni

Természetesen kutyákról alig esett szó, fatális véletlenek következtében majd minden ide futott ki. Csányi szerint a kutyák 40-50 éven belül beszélni fognak, erre számos jel mutat. Érdekes kísérleteket mesélt, amelyek közül több például a Science tudományos magazinban jelent meg (eléggé ritkán közölnek benne kelet-európai szerzőtől írást), és lényegük nagyon leegyszerűsítve, hogy a kutyák ma már genetikailag a tudásra, az emberi tanulásra vannak szocializálva. Szemben például a „normális” állatokkal, mint a farkas, amelyet nem lehet kísérletek során az emberek által megvezetni. Egyébként is a normális állatok, ha vegetatív szükségleteiket kielégítik, lustálkodnak, szemben a folyton tudást, pénzt, élvezeteket stb. hajkurászó emberrel. Az adódó keresztkérdésre persze ő is csak széttárta a karját, rosszul szocializálódott, s már nem tud megváltozni „ez alatt az isten alatt”, nagyon ritkán sikerül neki az igazi lustálkodás. Nagyon érdekes volt az az elmesélt kísérlet is, melynek végkövetkeztetése, hogy az egyetemisták a leginkább manipulálható ember- (állat-) csoportok közé tartoznak (!).

Kutyás, farkasos kísérlet 

Csányi Vilmos szenvedélyes fotós, 20-30 ezer digitális fényképe lehet a számítógépén (Vancsónak nincs ennyi), s szeret szórakozni a Photoshoppal, ausztráliai útján készült felvételeiből láthattunk is néhányat (meg becsúszott néhány kutya). Hobbija kötötte össze a másik vendéggel, a kitűnő fotográfussal, Vancsó Zoltánnal, akinek épp ma ért véget a Mai Manó Házban rendezett kiállítása (Szándéktalan fény). Vancsó a riporterkedés, a művészi fényképezés mellett a babafotózástól kezdve Vancsó Zoltánegészen mindennapos fényképészi feladatokat is vállal, sőt akár személyre szóló könyvet is lehet tőle rendelni. Operatőr akart lenni, de nem vették föl (sehová sem vettek föl – szúrta közbe provokatívan Alföldi). Miközben nem felelt meg felvételiken, közben ugyanott felvételi téma lett egy-egy fotója, előfordult, hogy ismerőse felhívta, mondana már néhány gondolatot egyik képéről, mert az a felvételi tárgya!
Újabban egyre kevesebb az ember a képein, „megunta” őket, de néha megint csinál színes felvételeket is. Évente rendez két-három kiállítást, ám nem sztárfotós, szerinte ilyen nincs is. Neki épp az a jó, hogy nem ismerik föl, inkognitóban maradhat, ha állandóan leszólítanák, az zavarná a fotózást.
Alföldi azt is firtatta, hogy miként csinálja, hogy mintha beállított „véletleneket” fényképezne. Vancsó szerint már van egyfajta rutinja, amikor „bokorba megy”, tudja, mire kell figyelni, mi a célja, tehát úgy alakítja a körülményeket, hogy a „véletlen” ne is legyen igazán az (nemrég abban a székben épp Jónás Tamás beszélt a véletlenről). Tudatosan készül a véletlenekre (Cserna-Szabó: „…ha van elég türelmesség bennünk, hogy meglássuk a csodát”). Nem alakítja erőszakosan a fotografálandó művet, most éppen erdőt fényképez úgy, hogy szándékosan bemozdítja a gépet exponáláskor, hogy ne legyen éles…

Életrajzok, információk

Csányi Vilmos honlapja 

Vancsó Zoltán honlapja 

Bujtor Balázs életrajza

Szabó Dániel honlapja

További információk az egész programról 

Sorozatszerkesztő, az estek összeállítója: Eszéki Erzsébet


Oldaltérkép