Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Reneszánsz év 2008 | Úttalan utazás ]


Gyufahúzás Kelet-Európában – Aegon-esten Balázs Attila, Bollók Csaba és Dresch Mihály

Szerző: PP, fotók: Dobó László (kivéve Bollók-portré)
2010. február 27. 6.56

Balázs Attila: Kinek Észak, kinek DélA Képzett társítások – Aegon-estek a Nemzetiben sorozat 27. állomásán február 25-én a Gobbi Hilda Színpadon a kérdező Alföldi Róbert vendége Balázs Attila író, műfordító és Bollók Csaba filmrendező volt. Közös filmjük, továbbá főbb műveik, így a Kinek Észak, Kinek Dél, valamint az Iszka utazása kapcsán az esteken a megszokottnál is több szó esett Kelet-(Közép-)Európáról. A zenei szövetet Dresch Mihály (szaxofon és „szaxulya”) szőtte/fújta.

Balázs Attila esetében honnan is lehetett volna kezdeni, mint 1991-es áttelepülésétől. Mint maga is elmondta, a délszláv háború olyan mérföldkő, vízválasztó nála, mint nagyszüleinknél, akik átélték az egész huszadik századot, a világháborúk. Van, ami előtte, van, ami közben, és van, ami utána történt. Az író mesélt
Lassú vagy, Betmöny!…otthoni, újvidéki szárnypróbálgatásáról, híres, bár szerinte inkább emlegetett, mint olvasott Cuniculus című nyulas regényéről (1979) és annak motivációjáról is. Végtelenül bosszantotta, hogy az iskolában történelemórán szó sem esett a végvári vonal egyik legerősebb vára, Pétervárad középkori történetéről, viszont amikor fölvitték őket a várdombra, annál inkább előkerültek a látható titói csoda eredményei, az 1945 utáni sugárút, gyárak stb., s mivel az őt érdeklő témáról kezdő íróként abban a rendszerben nem írhatott, így a nyulak történetét fogta regénybe.
…és az áttelepülés utáni, itthoni évekről, amikor haditudósítóként próbálta megérteni a megérthetetlent, hogy min is ugrottak össze ennyire a titói rendszerben még „békésen” együtt élő, féken tartott délszláv népek. A Panoráma- és a Pesti Hírlap-kirándulás mellett egy időben külpolitikus volt, nem hagyhatta ki egy Jeszenszky Gézá-s történet elbeszélését sem. Az életét megváltoztató kérdés továbbra sem hagyta nyugodni, s „botcsinálta történészként” próbálta felfejteni a háború kirobbanásának lehetséges okait. A Kinek Észak, Kinek Dél ennek az elemzőmunkának az eredménye, a választ ma sem tudja, hiába fúrt a mélybe, egészen a keltákig, sőt egyre több kérdés vetődött föl benne, de legalább rendszerezte a „nemértését”.
A török és – gondolom – az egri Bollók Csaba miatt többször is „gyalázta” Gárdonyi Egri csillagok-ját, szerinte túl statikus kamerával szemlélte és vette föl az író a történetet, és már eleve rosszul kezdődik, hiszen a vizes jelenetben nyoma sincs Gergő és Vicuska nemi különbségei fölismerésének…
Hibrid nyelven, hol északi, hol déli tájszólással olvasta fel a Litera pályázatára írt Mátyás-novelláját (Lassú vagy, Betmöny!), nevezett igazságosról, persze a történetbe pottyant Betmöny és Szpídörmony is. A több részletben előadott attrakciót Dresch Mihály szaxofonon és „szaxulyán” (a furulya és a szaxofon keveréke, ő maga készítette nagyon puha fából) színezte, ha lehet, még tovább.
Szóba került, mint minden áttelepült magyarnál, a visszakívánkozás kérdése. Balázs Attila nem akar visszamenni Újvidékre, az a város már nem az, ami a háború előtt volt, s nem azok lakják, akik előtte. Példaként hozta saját kertvárosát, amelynek közepére a szerbesítés eklatáns példájaként pravoszláv templomot építettek. Alföldi (ál)naiv kérdésére, az miért baj?, az író csak keserűen mosolygott.
Bollók Csaba következett, akinek nem volt egyszerű dolga, hiszen a jó humorú és jó debattőr Balázs Attila után nehéz lehet felvenni a ritmust. De Bollók amúgy sem szereti az egyszerű, sablonos megoldásokat, ezt többek között az Iszka utazásával is igazolta, amely többtucatnyi díjat nyert a világ különböző filmfesztiváljain, de nehéz témája miatt – ami ma nem sikk a filmgyártásban – mégsem kilincselnek nála hollywoodi producerek.

 Bollók Csaba és Balázs Attila

Ő valójában az egyedi történeteket, tekinteteket, az „embert” keresi filmjeiben, és ezeket a tekinteteket manapság a legtöbb esetben fátyol borítja. Az ő feladata ennek a fátyolnak a felfedése. Ráadásul Kelet-Európában mi egy további történelmi nehezékkel vagyunk megpakolva, néha úgy érzi, hogy a ki húzza a rövidebb gyufát döntésnél mintha nálunk mindenkinek a rövidebb jutna.
Az Iszka kapcsán is szó esett arról, hogy a migrációnak milyen okai, céljai lehetnek, megoldás-e a rossz minőségű életre, ha el-/kivonulunk belőle. Úgy látja, hogy az „utazás” alapvető emberi igény, cselekvés, de igazából mindegy, hogy az ember utazással éri el a csodát, vagy amit keres, illetve otthon várja be, hogy eljöjjön hozzá. Ez a végeredmény szempontjából közömbös.
És nem utolsósorban közös művükből (a Hajónapló sorozat egyik darabja) is részleteket láthattunk, azt a jelenetet, amelyben a Fekete Kéz megbízásából Gavrilo Prinzip 1914-ben szerelme mellől elindul merénylőakciójára. És azt, amelyben Radnay Csilla Janis Joplin hangján a Summertime-ot énekli.
Csak ez az állandó gyufahúzás ne lenne.

 Alföldi, Bollók, Balázs

*

Balázs Attila: Kinek Észak, kinek DélBalázs Attila Újvidéken született 1955-ben. Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karán folytatott magyar nyelv és irodalomból tanulmányokat. Ezt követően az Új Symposion szerkesztőségének tagja, majd 1982–83-ban a folyóirat olvasószerkesztője. 1983–87: szabadúszó (munkanélküli); Ljubiša Ristić szabadkai kísérleti színházában rendezőasszisztens, fordító, tolmács, nem utolsósorban szerző. 1987–90: az Újvidéki Rádió munkatársa, szerkesztő; 1990–91: az Újvidéki Tv művelődési rovatának szerkesztője, vezetője.
1991 őszétől Budapesten él. Rövid ideig haditudósító a horvát frontszakaszról, majd napilapnál külpolitikai újságíró. 1994-től a Magyar Rádió irodalmi szerkesztője. 1992-ben egyik megalapítója és a továbbiakban szerkesztőségi tagja az Ex Symposion című folyóiratnak.
Honi és külhoni lapokban egyaránt publikál. Elbeszéléseit több nyelvre fordították, háborús cikkeit, írásait egyebek mellett a The Guardian Europe és a connecticuti The Pamphleteer’s Press közölte (Why Bosnia?, USA, 1994).
1986 és 2000 között 11 hangjátékát hallhattuk a Magyar Rádióban. Howard Barker, Charles Bukowski, Danilo Kiš egy-egy műve mellett a műfordításai között találhatóak például Ezra Pound, Allen Ginsberg, Christopher Middleton, Luko Paljetak, Milan Komnenić, Vojislav Despotov, Vujica Rešin-Tucić és mások versei.
Díjak: Sinkó-díj (1979), Forum-regénydíj (1986), a Magyar Rádió nívó- és pályázati díjai (1986, 1987, 1991, 1995), Az új magyar hangjáték rádióra alkalmazói díja (1998), Év Könyve díj (1998), A Soros Alapítvány Irodalmi Ösztöndíja (1998), Prix Marulić Special Award (2001), az Újvidéki Színház Drámaíró Versenyének 1. díja (2003), Pro Literatura (2006), Artisjus-díj (2009), Füst Milán-díj (2009) stb.
Önálló kötetei: Cuniculus (regény, Forum, Újvidék, 1979), Világ, én ma felébredtem! (elbeszélések, Forum, Újvidék, 1982), Szerelem, szerelem (regény, Forum, Újvidék, 1985), Szemelvények a Féderes Manó emlékirataiból (regény, Forum, Újvidék, 1986), Ki tette a macskát a postaládába? (vegyes prózák, Magvető, Budapest, 1989), Én már nem utazom Argentínába (elbeszélések, Kijárat, Budapest, 1995), Király album (elbeszélések, Seneca, Budapest, 1998), Szemelvények a Féderes Manó emlékirataiból (regény, Holnap, Budapest, 1998), Ki tanyája ez a világ (népregény, Kortárs, Budapest, 2000), A meztelen folyó (folyópróza, Árkád–Palatinus, Budapest, 2003), Vágyak gyűjteménye (lírapróza, Palatinus, 2005), Világsarok non-stop (esszék, rövid írások, zEtna, Zenta, 2006), Kinek Észak, kinek Dél (történelemkönyv, Palatinus, 2008),
Drámák: Éjszakai intermezzo (Szabadkai Színház, 1987), Metasztázis (Újvidék, 1989), Solanum tuberosum (FMK, Nyári Mozi Társulat Orléans–Budapest, 1995), Ki tanyája ez a nyárfás? (Kaposvár, 1996), Szem ha szakad, avagy: szereti ön a Ladikot? (Újvidéki Színház, drámaíró verseny 2003; zEtna, 2006), Papszigeti melódiák
Film(forgatókönyvek): Pannon-csúcs (TV Novi Sad – Danas Film Beograd, 1989), Király mozi (Budapest, 1999), Ki tanyája ez a nyárfás (Budapest, 2001), Bartók (Budapest, 2003)

Bollók CsabaBollók Csaba a nyolcvanas évek végén kezdett – az akkori szóhasználat szerint – „független filmeket” készíteni, Madárijesztő című kisfilmje a grazi amatőrfilmes világtalálkozó fődíját nyerte el Jeunesse kategóriában.
1994-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakán, Sándor Pál osztályában. A főiskola után az Egyesült Államokban, Bostonban és Los Angelesben folytatta tanulmányait. Rövidfilmjeivel, Ezüstkor című diplomamunkájával, valamint első, Észak, Észak című játékfilmjével számos nemzetközi fesztiválon szerepelt, utóbbi 2000-ben elnyerte a Kritikusok Legjobb Elsőfilm Díját. 2001-ben Balázs Béla Díjat kapott.
Iszka utazása című játékfilmjéért a 2007-es Magyar Filmszemle fődíját vehette át. A film világpremierjét a Berlinalén tartották, azóta számtalan hazai és nemzetközi díjat kapott, köztük több filmfesztivál fődíját, valamint 2007-ben az Európai Parlament „Legjobb Európai Film Jelölését”. 2009-ben tíz év után pár hétre visszatért Los Angelesbe, ahol Magyarországot képviselte az Academy Awards „legjobb idegen nyelvű filmért” folyó kampányban. Iszka utazása című munkáját a vezető hazai filmportál legutóbbi szavazásán az évtized legjobb filmjei közé választották – a második helyre.
2008-tól az egri Eszterházy Károly Főiskola mozgóképkultúra tanszékén tanít, s közben egy filmtrilógia előkészítésén dolgozik.
Televíziós munkáira az irodalmi értékek, a kortárs és a határon túli irodalom népszerűsítése jellemző. 2009-ben a Magyar Televízió Hajónapló című sorozatában készített újabb „határon túli” témájú filmet Balázs Attila írásaiból, Summertime címmel.

 Dresch Mihály ezúttal szaxofonon

Dresch Mihály
1955-ben született. 1979-ben végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola jazz tanszakán. A nyolcvanas évek elejétől kezdve rendszeresen koncertezett neves hazai zenészekkel. Első együttesét 1984-ben alapította Dresch Quartet
néven, s a nyolcvanas években játszott Szabados György együttesében is.
A hazai zenei élet kiemelkedő egyénisége, a 2007-ben Liszt-díjjal elismert Dresch Mihály többféle fúvós hangszeren játszik, a magyar folklór és a dzsessz ötvözésén alapuló, saját zenei világot alakított ki. Több önálló lemezt készített, a Révészem, révészem, valamint az Egyenes zene című lemezéért megkapta „az év jazzlemeze” díjat. Olyan neves előadókkal lépett színpadra és készített felvételeket, mint például a világhírű amerikai muzsikus, Archie Shepp (vele közös lemezt készített), továbbá Chico Freeman vagy Lee Konitz.
Jelenlegi együttesével – amelyben Lukács Miklós cimbalmozik, Baló István dobol, Szandai Mátyás bőgőzik – rendszeresen koncerteznek itthon és külföldön is, emellett népzenei együttesekkel, például a Csík zenekarral is fellép.
További részletek és teljes diszkográfia

A legutóbbi Aegon-est:
Erjesztett szójabab és Ady building

Sorozatszerkesztő, az estek összeállítója: Eszéki Erzsébet

A sorozat és az Aegon-díjak honlapja


Oldaltérkép