Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Reneszánsz év 2008 | Úttalan utazás ]


Aegon-est a nanopróza körül – Podmaniczky Szilárddal, Török Ferenccel, Balázs Elemérrel és Fenyvesi Mártonnal

Szerző: PP, fotó: Dobó László
2009. május 5. 15.56

Április 30-án érkezett 22. előadásához a Képzett társítások sorozat a Nemzeti Gobbi Hilda Színpadán. Alföldi Róbert vendége Podmaniczky Szilárd író – akinek Szép Magyar Szótár címmel új kötete lát napvilágot a könyvfesztiválra – és Török Ferenc rendező – aki különleges, újszerű filmnyelvet teremtett a Koccanás című filmjében – volt. A hosszabb és a nanozenét Balázs Elemér (dob) és Fenyvesi Márton (gitár) szolgáltatta.


 Fenyvesi Márton

Lőttem két nenét! – kezdi a vicc szerint az egyszeri vadász otthon az élménybeszámolóját. Szerencsére ilyen nenéről szó sem esett (svájci néniről viszont igen) az Aegon-esten, a nano-ról azonban annál inkább, mivel Podmaniczky Szilárd sűrű áprilisi budapesti látogatásainak apropóját frissen megjelent kötete, az ötezer címszavas Szép Magyar Szótár adja. A heroikus kihordású (öt évig heti 20-20 szócikk) mű motivációiról, fogantatásáról, félidőben kapott díjáról (2006, a Mikes Kör Magyar Irodalmi Figyelő díja – Hollandia), Czigány Lóránt laudációjáról (a nanopróza is az ő kifejezése) a könyvfesztiválon és az Aegon-esten hallottak alapján most már némi fogalmam van. Kiderült, Podmaniczky matematikai ihletettség terén Banga Ferenchez hasonlóan csipetnyi mániákus vonásokat mutat, ez a jól kigondoltan és megvalósítottan, ábécémetszetekben feldolgozott, digitális-manipulált (mármint kézzel végre- és meghajtott) szótáríró „programjáról” végképp elmondható. De Podmaniczky már rég nem lenne önmaga, ha ezen jól felépített séma szabályait nem szegné meg: Alföldi folyton az abajgat szóval abajgatta vissza-visszatérően, ugyanis a szerző az A betű első szócikkeként rögtön vis maiorral kezdte: mivel nem szereti és nem használja az abajgat igét, ezért nem is lett belőle nanoszócikk. Bezzeg a második abálból… Mint elmondta, matematikusvénája miatt logikai bukfenccel szereti kitekerni e kis elbeszélőforma utolsó mondatát, így az átlagban három-négy mondatos, a végéig logikusan felépített nanopróza lezárásaként mindig ilyen-olyan; vidám, keserű, melankolikus hangulatú stb. csattanót kapunk.

 O mint olvas

Az est másik vendége a kitűnő humorú Török Ferenc volt, aki beszélt Podmaniczkyhez fűződő nagyon jó viszonyáról, barátok, s valóban félszavakból is megértik egymást, ezért is fordulhat elő, hogy közösen írnak forgatókönyveket. A „nagyokhoz” a rendező nem mer ilyen szabadon közelíteni, egy Spiró-írást például inkább csak adaptál, akkor viszont (mint a Koccanásnál) a formanyelvhez vagy máshoz nyúl hozzá mélyebben. Shakespeare-t pedig egyelőre nem akar rendezni, ahhoz nagyon fiatalnak és képzetlennek tartja magát. Szó esett arról is, hogy két kulturális sokk is érte az utóbbi időben: az egyik az volt, amikor első színházi rendezését (Apacsok, Radnóti) a bemutató után néhány héttel újra látta – a színészek által önjáróvá vált darabra alig ismert rá. Emiatt úgy érzi, most egy ideig nem rendez színpadon. A másik sokk pedig egy Szilárdnál töltött házibuli másnapján érte, kilépve az író lakásából, a szemben lévő bejárati ajtón megpillantotta a feliratot: Özv. Török Ferencné… Persze megismerkedésük is szóba került, ahogy a fővárosi rendező vidéki dokumentarista anyaggyűjtése is. Azt például a Szezon megrendezése előtt el sem tudta képzelni, hogy valaki pornószínészi életcélt tűz ki maga elé. Na, ebben is segített a számos műfajban és a nagybetűs (pl. ABÁL) rög-/nanovalóságban is otthon lévő író.

 Shakespeare-t még nem

Az Aegon-esteken, bármilyen jó is éppen a szöveg, sokszor kapunk vizuális csemegét is: most részletet láthattunk a másképp mozgó filmből, a Koccanásból és egy sziporkázó Podmaniczky–Török tandem szövegrészletet-jelenetet a Szezonból:

„Napoztok, frankón? Süt, mi? Keményen.”

Az egyébként is többnyire igen jó összekötő-elmélyítő zene most kitűnően szólt Balázs Elemér (dob) és Fenyvesi Márton (szóló- és akusztikus gitár) jóvoltából, nagyobb és kisebb blokkokat adtak elő. Az különösen tetszett, amikor Podmaniczky D és G betűs szócikkeit összekötötték, nanozenéjükkel felnőttek a miniatűr novellákhoz. Ja, és ha valakinek történetesen a képzőművészet hiányzott volna, az a beszélgetés során – ha éppen nem a filmrészlet ment – kivetítőn nézegethette Igor Lazin a szótárhoz rajzolt iniciáléit. Remek est volt.

 Balázs Elemér

Podmaniczky Szilárd

1963-ban született Cegléden. Matematikát tanult a Budapesti Műszaki Egyetemen és a Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola matematika–fizika szakán.
Íróként műfaji sokszínűség jellemzi: regény, novella, vers, forgatókönyv, dráma, mese, hangjáték, szociográfia. 2006 óta tagja a Magyar Mozgókép Közalapítvány Játékfilmes Szakkollégiumának, s 2006-ban lépett be a Szépírók Társasága Egyesületébe. Kétszer kapott Soros-ösztöndíjat, 1994-ben és 2001-ben, NKA-ösztöndíjat pedig 1996-ban, 2004-ben és 2006-ban. 2005-ben megkapta a svájci Landis & Gyr Alapítvány művészeti ösztöndíját, ennek köszönhetően több hónapig Svájcban dolgozott.
Legújabb könyve, a Szép Magyar Szótár 2003 szeptemberében indult útjára, a sorozatban jelentős szerepet vállalt az Élet és Irodalom azzal, hogy a születő szócikkekből hétről hétre közölt néhányat. A teljes mű, amely közel ötezer szócikket tartalmaz, a 2009-es Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra lát napvilágot Igor Lazin grafikusművész 37 iniciáléjával. A nyilvánosság előtt születő könyv anyaga öt év alatt több százezer olvasóhoz eljutott. Ennek köszönhető, hogy Podmaniczky Szilárd 2006-ban megkapta érte a hollandiai Mikes Kör Irodalmi Figyelő Díját, amit minden évben egyetlen műnek ítélnek oda, ezúttal Czigány Lóránt laudációja alapján.
A szótár szövegeihez más művészeti ágakban dolgozó kortárs művészek is inspirációs alapot találtak. Ulrich Gábor kecskeméti animációs rendező filmet készít Máté Gábor színművész közreműködésével. A budapesti székhelyű, fiatal színművészek által létrehozott KoMa Színház társulata installációs előadást hozott létre a szótár szövegeiből, az első előadás várhatóan a 2009-es Múzeumok Éjszakáján, a Szépművészeti Múzeumban lesz. A Magyar Rádió Rádiószínháza Solténszky Tibor vezetésével hangjáték formában is elkészíti a szótárt, Csuja Imre színművész közreműködésével.

Könyvei:
Haggyatok lótuszülésben (1993, kisregény és elbeszélések)
Megyek egy kört az alvázon (1996, novellák)
Vastag Sapka (1998, tárcanovellák)
Képlapok a barlangszájból (1999, nanoprózák)
„…hidraulikus menyasszony…” (2000, versek)
Két kézzel búcsúzik a leopárd (2001, regény)
Teljes hasonulás (2002, szociografikus gyermektörténetek Csoszó Gabriella fotóihoz)
Feltétlen emberek (2003, tárcasorozat)
Időntúli hétméteres (2004, regénytrilógia)
Gumiharangok (2005, novellagyűjtemény)
Ahogy a kisnyúl elképzelte (2005, mesék)
Idegpályáim emlékezete (2006, önéletrajzi novellák)
Láthatatlan Szeged (2006, háromnyelvű helytörténeti fotóalbum)
Lássuk a Medvét
(2007, mesekönyv)
Hutchinson rugói (2007, regény)
A Magritte-vázlatok (2008)

Filmes munkák, amelyekben forgatókönyvíróként vagy dramaturgként dolgozott:
Bollók Csaba: Észak-Észak
Tóth Barnabás: A szerelem meg hal
Török Ferenc: Szezon
Bollók Csaba: Miraq
Dettre Gábor: Tabló
Cserhalmi Sára: Szűken-szépen

A Gumiharangok című kötetből 8 novellát filmesített meg 2008-ban a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Grunwalsky Ferenc osztálya, ugyanebben az osztályban kortárs magyar irodalmat tanított.

Színdarabok:
Szégyen (Solymosi Bálinttal közösen)
Ezüst Csokoládé; Beckettre várva. Ez utóbbit az RS9 színház játssza a 2008/2009-es évadban

Fontosabb díjai:
2000 Év Könyve díj a Képlapok a barlangszájból c. kötetért
2001 Déry-díj
2001 Bárka-díj
2006 a Mikes Kör Magyar Irodalmi Figyelő díja (Hollandia)
2007 Pro Literatura díj (két évtizedes irodalmi publicisztikáért)
2008 József Attila-díj
2009 Szeged város Kölcsey-díja

 Török Ferenc és Podmaniczky Szilárd

Török Ferenc

Budapesten született 1971. április 23-án. 1989–91-ben a Budapesti Fényképész Iskola fotós szakán tanult. 1991–95 között az Esztergomi Tanítóképző Főiskolát filmelméleti szakon végezte el. 1995–2000 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező szakán folytatta tanulmányait, itt Simó Sándor, Kende János és Schulze Éva volt a vezető tanára.
Az Európai Filmakadémia (EFA) tagja.
Munkásságáért 2008-ban Balázs Béla-, 2005-ben Pro Cultura Urbis díjat kapott.

Filmek, fesztiválszereplések, díjak:
2001: diplomafilm: Moszkva tér (88 perc, játékfilm, 35 mm)
Fesztiválok: Róma, Cottbus, Trieszt, Essone, Salerno, Zlin
Díjak: a 32. Magyar Filmszemle Legjobb Első Film Díja, Közönségdíj, Legjobb Epizód: Pápai Erzsi, a Diákzsűri Díja, Kritikusok Díja 2001: Béres Ilona, Vox 2002: Nagydíj

2003: Cipők (16 perc, kisjátékfilm, 35 mm)
Fesztiválok: Locarno, Montreal, Granada, Upsala
Díjak: Madrid Experimental 2004, Zsűri Nagydíja
Jött egy busz epizódjaként a 34. Magyar Filmszemle Kollektív Alkotói Díja

2004: Szezon (89 perc, játékfilm, 35 mm)
Premier: 57. Locarnói Filmfesztivál (Filmmakers of Present)
Fesztivalok: Cottbus, Sevilla, Rotterdam (Sturm und Drang), Moszkva, Barcelona, Singapore, Taipei, Puchon, Valencia, La Rochelle, Goa
Díjak: Kritikusok Díja 2004, Legjobb Rendezés, Legjobb Zene
A 35. Magyar Filmszemle Közönségdíja, Legjobb Epizód: Nagy Ervin, Filmkultúra Különdíja, Antwerpen 2005: Legjobb Rendezés Díja

2005: Csodálatos vadállatok (50 perc, tv-film, 16 mm)
Fesztiválok: Prix Europa (Berlin), FIPA (Biarritz)
Díj: A 37. Magyar Filmszemle Különdíja

2007: Overnight (91 perc, játékfilm, 35 mm)
Premier: 56. Mannheim–Heidelberg Filmfesztivál (versenyben)
Fesztiválok: München–Coppenhagen–Madrid (EFP: Picture Europe), Prága, Mumbai, Kaunas, Kolozsvár, Segovia, New Port Beach, Milánó
Díjak: Kritikusok Díja 2007: Eszenyi Enikő
A 39. Magyar Filmszemle Legjobb Látvány Díja

2009: Koccanás (65 perc, tv-film, 16 mm)
Díj: A 40. Magyar Filmszemle Legjobb Rendezés Díja

Balázs Elemér

Balázs ElemérDobosként és zeneszerzőként, 1995 óta zenekarvezetőként is a hazai dzsesszélet meghatározó alakja. Oszlopos tagja a Trio Midnightnak, és állandó dobosa a Creative Art Ensemble-nek. Részt vett számos nemzetközi fesztiválon, például Perugiában, Nürnbergben, Zürichben, Münchenben, Koppenhágában, Tallinnban. Olyan, nemzetközileg elismert zenészekkel dolgozott együtt, mint például Zbigniew Namyslowski, Steve Houben, Lee Konitz, Art Farmer, Pat Metheny, Rick Maritsa, Charlie Mariano, Randy Brecker és Al Jarreau.
Szólókarrierje két főbb szakaszra osztható: triójával, illetve kvintettjével három lemezt készített, az 1995-ös, Fly bird című albumot 1997-ben a My new way, majd 2000-ben a BMC gondozásában megjelent Always that moment követte. Ez utóbbi a 2000-es év Magyar Jazzlemeze lett. A 2002-ben alakult Balázs Elemér Group ugyanabban az évben az Around the world című albummal debütált.
2004-ben készítették el Balázs József zongoristával közösen Salamon András Getnó című filmzenéjüket, amelyen a Balázs Elemér Group játszott. 2005-ben a Refracting Sounds címmel megjelent lemezük az Év Jazzalbuma lett. Balázs Elemér ugyanebben az esztendőben megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrend ezüst keresztje kitüntetést.
Balázs Elemér honlapja 


Ötletgazda, a sorozat szerkesztője, szervezője: Eszéki Erzsébet



Oldaltérkép