Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Reneszánsz év 2008 | Úttalan utazás ]


A Pecsenyehattyú fülszövege – alkotók és módszerek terítéken
Parti Nagy Lajos és Banga Ferenc Aegon-esten

Szerző: PP, fotók: Dobó László
2009. január 31. 16.56

Banga FerencLegutóbbi kötetük kapcsán Parti Nagy Lajos és Banga Ferenc volt Alföldi Róbert vendége a 19. Képzett társítások során a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán. A pecsenyehattyú és más meséken kívül szó esett a munkamódszerekről, az írás és a manuális készségek fontosságáról, a nyelv gazdagságáról, művek elővételéről, átdolgozásáról, újraírásáról, Banga elfeledett animációs remekművéről (A szél), és a két egyedi utat járó virtuóz alkotó beszélgetését Lukács Miklós cimbalmon árnyalta hangszere különleges hangulatával.

Szokás szerint zenével, január 29-én Lukács Miklós cimbalomjátékával kezdődött az est, aki most is tökéletesen megterített a szép számú közönségnek a várható szellemi csemegékhez. Először Parti Nagytól hallhattunk három mesét a Pecsenyehattyú(k)ból, melyek különösebb hangsúlyozás, színészi karizma nélkül olvasva is megállnak a saját lábukon, de a szerző előadásában igazán hatásosak. Az egyik kedvencem, A háziember meg a háziasszony is elhangzott, s a közönség nem is palástolta féktelen jókedvét. A mesék között finom átjárással Lukács Miklós játszott, improvizált a hallottakhoz, miközben a kivetítőn Banga Ferenc illusztrációit nézdegélhettük. Az író – legutóbb az Örkény bemutatóján élvezhettük magyarintását – beszélt e mesékben is sűrűn fellelhető különleges kifejezéseinek eredetéről. A punga vagy a gamat és egyéb, a köznapi nyelvhasználatban nem sűrűn használt szavak nem saját leleményei, tájszavak, illetve a környező népek nyelvéből kölcsönzött kifejezések. Parti Nagy szerint így lehet visszacsempészni a nyelvbe már kiveszett vagy csak a tájnyelvben használt kincseket.

 

Parti Nagy Lajos felolvas – háttérben a háziasszony 

Alföldi Róbert – nyilván a János vitéz fogadtatása okán – arról faggatta, hogy mer hozzányúlni klasszikusokhoz, és ezért mégsem veszik a fejét. A pecsenyeszerző szerint például a Bánk bánhoz nem kell, vagy tökéletesen magyarra adaptált művekkel, mint Molière Vas István fordította Tartuffe-jével nincs mit kezdeni, de ő szívesen átír, a saját képére formál bizonyos alkotásokat. Így tett a Nemzetiben most futó Tartuffe-fel, vagy éppen Banga meséivel is, amelyek szerencsére egy filmforgatókönyv szűk szavú referenciaszövegei voltak, s így kiélhette fantáziáját, annyi saját maga támasztotta megkötése volt csak, s annyiban tartotta féken a fantáziáját, hogy a már 25 éve készen lévő grafikákhoz illeszkedjen a szöveg (ruhaszín stb.), illetve annyi utalást tett miheztartás végett legalább a mesék elején, hogy a forrásukat, szülőhelyüket lehessen azonosítani, s véletlenül se higgye senki, hogy ezek eredeti Parti Nagy-művek.
Nagyon fontosnak tartja a legújabb technikai eszközök alkalmazása mellett a kézírást, sokszor együtt használja a számítógépet és a hagyományos írást: latens balkezessége miatt ballal mozgatja az egeret, s jobbal – főleg versírásnál – kockás papírra veti a gondolatait.
A másik vendég, Banga Ferenc végre fölfedte a Pecsenyehattyú(k) eredetét, a kolofonban olvasható 1983-as évszám hátterét – nem lett volna baj feltünteti a kötet hátsó borítóján vagy előszóban stb. A rajzok egy pályázat kapcsán egy filmforgatókönyvhöz készültek, ahol kikötés volt, hogy semmiféle durvaság nem szerepelhet a mesékben, Banga nagy nehezen talált 13, ennek a kitételnek megfelelő mesét, és leadta a pályázatot. Majd ez a történet pihent két évtizedet, s a képzőművészeti szövetség költözése során hívta fel a titkárnő telefonon és a figyelmét, hogy útban van két vaskos dossziéja, amit el kellene vinni. Ez volt a Pecsenyehattyú(k) előzménye. Végül – cégek, kiírások már húsz éve is süllyesztőbe kerültek időnként – nem film, hanem kötet lett belőle, de ezt most már nem bánjuk.
Az est egyik szenzációja volt számomra a rajzaiból készült A szél című kitűnő animációs film, amely 1987-ben elnyerte a Hirosimai Animációs Világfesztivál I. díját, és Varga Csaba rendezésében, az általa vezetett rajzfilmstúdióban született. A művet a világ tíz legjobb rajzfilmje között tartják számon, Hollywoodban tananyag. Ezt a művet is hallgatás övezi kies hazánkban, fel nem foghatom, miért.
Banga keleti kötődését hangsúlyozva beszélt a tudásfelhalmozás módozatairól. A nyugati ember mindent a közvetlen környezetébe hord, hogy szinte már ki sem látszik a szerzeményekből. Mindezt a bölcs keleti ember belül halmozza fel, levegőt hagyva maga körül (a könyvekben is szeret teret hagyni a rajzok mellett, példa erre a Pecsenyehattyú[k] utolsó hat oldala). Két sárkányos történettel világította meg mindezt.
Két, a maga útját járó alkotó szórakoztató és továbbgondolásra érdemes beszélgetését hallhattuk, egyedi zenei aláfestéssel, kitűnő filmes bejátszással. Az Eszéki Erzsébet kitalálta sorozat eddigi egyik legjobb estje volt, már majdnem az ideális időtartamban.

Alföldi Róbert, Banga Ferenc és Parti Nagy Lajos 

*

Parti Nagy Lajos 1953-ban született Szekszárdon. A pécsi tanárképző főiskolán szerzett magyar–történelem szakos diplomát 1977-ben. Ezt követően a Baranya megyei könyvtár munkatársaként dolgozott, majd 1979 és 1986 között a pécsi Jelenkor című folyóirat egyik szerkesztője volt, egyébként itt jelentek meg először a versei is 1971-ben. 1986-tól Budapesten él. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Művei:
Angyalstop (versek, 1982)
Csuklógyakorlat (versek, 1986)
Szódalovaglás (versek, 1990)
Se dobok, se trombiták (tárcanovellák, 1993)
Esti kréta (válogatott versek, 1995)
Ibusár – Mauzóleum (színművek, 1996)
Sárbogárdi Jolán: A test angyala (kisregény, 1997)
A hullámzó Balaton (novellák, 1999)
Hősöm tere (regény, 2000)
Fényrajzok Budapestről (Bruno Bourellel közösen, 2001)
Grafitnesz (versek, 2003)
A fagyott kutya lába (novellák, 2006)
A vak murmutér (2007) – Banga Ferenccel közösen
A pecsenyehattyú és más mesék (2009 – szintén közös kötet Banga Ferenccel)

 Parti Nagy kinéz, noha nem kineziológus


Főbb díjai:
1982: Bölöni-díj
1990: Déry Tibor-jutalom
1991: Graves-díj
1992: József Attila-díj
1993: Szép Ernő-jutalom, valamint ebben az évben a Színikritikusok díja az Ibusárért
1994: Artisjus-díj
1995: a Soros Alapítvány Alkotói Díja
1996: a Színikritikusok díja a Mauzóleumért, továbbá az Írók boltja Üveggolyó-rendje
1996: a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja
1997: Alföld-díj
2004: Magyar Irodalmi Díj
2005: a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztje (polgári tagozata) kimagasló színvonalú irodalmi tevékenysége elismeréseként
2007: Kossuth-díj, továbbá: Szép Ernő-jutalom a „színpadi beszéd megújításáért”, valamint Prima díj

*

Banga Ferenc 1947-ben született Budapesten. 1967-től 1972-ig a Néprajzi Múzeumban dolgozott restaurátorként, 1976 óta készít könyvillusztrációkat, például Babits Mihály, Tamkó Sirató Károly, Esterházy Péter, Czakó Gábor, Parti Nagy Lajos és mások munkáihoz, 1996-tól Szemethy Imrével könyvsorozatot jelentet meg Képes prózatár címmel. 1970-től szerepel hazai és nemzetközi kiállításokon, azóta több kiállításon és pályázaton nyert díjat. Munkái megtalálhatók hazai és külföldi gyűjteményekben.

Szerzőként jegyzett kötetei közül néhány:
Czakó Gábor – Banga Ferenc: 77 magyar rémmese (1988), Esterházy Péter – Banga Ferenc: Egy nő (kézi tekercskönyv, 1993), Banga Ferenc – Reményi József Tamás – Tarján Tamás: Sírfirkák (1977), Parti Nagy Lajos – Banga Ferenc: Kacat, bajazzó (részletek egy szőnyeg-verstanból – kézi tekercskönyv, 2002), Banga Ferenc – Parti Nagy Lajos – Dumpf Endre: Töredékek (2004), Tamkó Sirató Károly – Banga Ferenc:
Tengerecki Pál
(2005), Tamkó Sirató Károly – Banga Ferenc: Tengerecki hazaszáll (2005), Tamkó Sirató Károly – Banga Ferenc: Pinty és Ponty (2006), Parti Nagy Lajos – Banga Ferenc: A vak murmutér (2007), Parti Nagy Lajos – Banga Ferenc: A pecsenyehattyú és más mesék (2008)

Banga FerencFőbb egyéni kiállítások:
1972: Stúdió Galéria, Budapest
1979: New 57. Gallery, Edinburgh (Szabados Árpáddal)
1980: Magyar Kultúra Háza, Helsinki; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1982: Pécs Galéria, Pécs
1985: Uitz Terem, Dunaújváros; Újpest Galéria, Budapest
1987: Galerie am Parkberg, Hamburg
1994: Dorottya Galéria, Budapest
2003: Városi Képtár – Deák gyűjtemény, Székesfehérvár
2004: Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest
2004: Művészetek Háza, Szombathely
2006: Collegium Hungaricum, Berlin
2007: Pécsi Művészetek Háza, Pécs
2008: Petőfi Irodalmi Múzeum (Szemethy Imrével), Budapest; Pannonia Galéria, Sopron

Főbb díjak:
1974: Derkovits-díj
1979: a Miskolci Grafikai Biennále nagydíja
1982: Munkácsy-díj
1987: a II. Országos Rajzbiennále nagydíja
1987: a rajzaiból készült A szél című film, amely elnyerte a Hirosimai Animációs Világfesztivál I. díját
1988: Szép Magyar Könyv illusztrációs nagydíja
2003: a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze

*

Lukács Miklós 1977-ben született, zenész családból származik, édesapja szintén cimbalmos. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem elvégzése után érdeklődése a klasszikus zene mellett a dzsessz és a népzene felé irányult. Jelenleg több formáció tagja, jelentős produkciók résztvevője, Szakcsi Lakatos Bélával, Horváth Kornéllal, valamint Borbély Mihállyal is játszik duóban.
Világhírű dzsesszmuzsikusokkal lépett már fel, ilyen volt például Uri Caine, Steve Colman, Archie Shepp, Chico Freeman, Gerard Presencer, Herbie Mann, Tony Lakatos, Roby Lakatos. Aktívan foglalkozik klasszikus zenével is, Eötvös Péter zeneszerző cimbalomra írt műveinek az előadója.
2000-ben Artisjus-díjat kapott.
Játszott több európai zenekarral, köztük például a Budapesti Fesztiválzenekarral, a Conceertante di Chicago kamarazenekarral, a varsói, a hamburgi és a torinói filharmonikusokkal. Fellépett a Covent Gardenben, a Royal Albert Hallban, az amszterdami Concertgebouw-ban, a Barbican Centerben, a 2008-as Yehudi Menuhin fesztiválon. 2002-től a Talentum Tánc- és Zeneművészeti Szakközépiskola tanára. A róla készült dokumentumfilm címe: The Soundscape of Miklos Lukacs.

Lukács Miklós a cimbalmán mesél 


Ötletgazda, sorozatszerkesztő: Eszéki Erzsébet

A
legutóbbi Képzett társítások

 



Oldaltérkép