Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Reneszánsz év 2008 | Úttalan utazás ]


Képzett társítások a dokumentarizmus jegyében: Gellert Tamas és Almási Tamás

Szerző: PP, fotó: Dobó László (Gellert Tamas-portré: leho)
2008. december 10. 6.56

Almási TamásDecember 4-én második alkalommal került sor a Gobbi Hilda Színpadon a Képzett társítások estre. Alföldi Róbert vendége ezúttal Gellert Tamas író – akinek A lézeres gyilkos című, Svédországban 200 ezer példányban elkelt, rasszista merényletsorozatról szóló dokumentumregénye az idén jelent meg magyarul – és Almási Tamás filmrendező volt, aki kitűnő dokumentaristaként vált ismertté (most új játékfilmje, a Márió, a varázsló látható a mozikban); a zenei összekötést pedig David Yengibarjan tangóharmonika-játékával biztosította.

December 4-én svéd író volt Alföldi Róbert egyik vendége: Gellert Tamas (magyarul: Tamas Gellert) szülei 1956-ban „disszidáltak”, ő már Svédországban született, ott nőtt fel. Lasermannen című kötete 2002-es megjelenése után hatalmas könyvsiker volt az északi országban, ahogy a dokumentumregényből készült film szintén óriási visszhangot keltett. A kötet A lézeres gyilkos – Egy merényletsorozat anatómiája címmel jelent meg magyarul a Corvina Kiadó gondozásában.
Gellert Tamas elmondta, hogy egyedüli értelmiségi családként éltek azon a településen, ahová emigráltak, szinte sehol nem látott könyveket az iskolatársai, barátai lakásában – az övék pedig tele volt olvasmányokkal. Ráadásul otthon magyarul beszéltek, így ma sem tudja eldönteni, hogy svéd-magyarnak, illetve magyar–svédnek tartsa magát. Valószínűleg a bevándorlás témakörére is ezért ilyen érzékeny.

 Alföldi Róbert és Gellert Tamas

Talán e miatt a beállítódás miatt állt vele szóba egyedüliként a hírhedt lézeres gyilkos, s a kötet és a dokumentumfilm megjelenése után is hívogatta telefonon – mintha barátok lennének… A közel hatvanórányi interjú anyagát beépítette regényébe. A valóságot legalább olyan izgalmasnak és érdekesnek tartja, mint a fikciót, sőt kifejtette, talán olyan történetet ki sem tudna találni, mint ami jelen esetben is megtörtént. Egyáltalán nem zavarta a műfaj kötöttsége, hogy a dokumentumregényben nem engedhette szabadon a fantáziáját, hiszen így is elsőként vetette papírra ilyen mélységben a lézeres történetét. Érdekes volt hallani, hogy tíz év kellett a jelenség kihordásához Svédországban, amely államot az egyik legliberálisabbnak tartjuk – s ők is magukat. Gellert szerint e magukról alkotott kedvező önkép miatt nem voltak hajlandók sokáig szembenézni a merényletsorozattal, s egy svéd–magyar kellett hozzá, hogy felfejtse az e bűnügyek mögötti társadalmi hátteret is.
Alföldi Róbert most is felkészülten érkezett, maga olvasott fel a regényből részleteket, s láthatóan minden részlete a fejében volt. Azonban nem hagyta Gellertet eleget beszélni, kibontakozni, a csak előző nap Magyarországra érkező író sokszor kereste (volna) a pontos kifejezéseket, de a moderátor közbevágott vagy maga válaszolta meg a kérdését. Az sem tetszett, hogy a svéd történetet aprópénzre váltotta, s próbálta teljesen megfeleltetni az itthoni gárdának, illetve a tojásdobálóknak. Egy irodalmi mű éppen azért lehet jó, mert elemelkedik a valóságtól, több és általános olvasata van, és nem okvetlen ad aktuális recepteket. Ez a kissé Heti Hetes-féle aktualizálás teljesen fölösleges volt, az esten mindenki tisztában volt a regény üzenetével, a kilencvenes évek eleji Svédország és a mai itthoni valóság párhuzamaival – és nagy különbségeivel.

Alföldi Róbert, Gellert Tamas, Almási Tamás 

Almási Tamás egyik legnagyobb könyvélményének tartja A lézeres gyilkost. Azt a kérdést, hogy nem akar-e hasonló témájú művet forgatni, elhárította. Úgy véli, ilyen mélységű elemzésre történelmi távlat szükséges, egy ilyen társadalmi hátterű témában az indulatok vagy a düh nem jó tanácsadó. Noha a dokumentumfilm kötött műfaj, mégis egyedi, az alkotóra jellemző művek születnek, hiszen ők is szelektálnak, s a valóságból a nekik fontos részt emelik ki – abszolút objektív nézőpont nem létezik. Beszélt több mint egy évtizedig forgatott ózdi sorozatáról, a Ballagás játékfilmről, és a híres Sejtjeink sorozatból részleteket is láthattunk (akárcsak Gellert dokumentumfilmjéből).

Almási Tamás 

Úgy véli, annyi életet él, amennyit dokumentumfilmjeiben bemutat, ma is nagyon sok egykori szereplőjével tartja a kapcsolatot, s ez akár hosszú karácsonyi telefonbeszélgetésekben is megnyilvánul. Szerinte az a jó dokumentumfilm, amikor a rendező és a szereplő nagyjából ugyanakkorát „harap ki” egymásból, a másik életéből. Nemrég olvashattunk vele interjút a Magyar Narancsban, főként most bemutatott Márió, a varázsló és a készülő Puskás Öcsi-filmje kapcsán, de egy ilyen, számunkra kötetlen, az ő részéről szabatos mondatokkal, egyedi meglátásokkal és bölcsességgel fűszerezett beszélgetésben mutatkozik meg valójában, milyen nagyszerű figura. Még mindkettejüket szívesen hallgattam volna, a másfél óra nekem ezúttal is kevés volt.
Az örmény származású, ám évek óta itt élő David Yengibarjan virtuóz tangóharmonika-játékával most is elvarázsolta a nézőket, hangszere egyik legnagyobb mestere.

 David Yengibarjan

Gellert Tamas 1963 februárjában született Svédországban. 1982–83-ban az Egyesült Államokban, Tamás GellértNew Jerseyben tanult politikatudományt és közgazdaságtant, majd 1987-ig a svédországi Lund egyetemén e két nagy ág mellett kelet-európai tanulmányokat folytatott.
1989 óta szabadúszó újságíró, vezető svéd lapoknak ír, köztük van a Dagens Nyheter című napilap és az Ordfront Magasin. Tévés újságíróként is ismert. A Svéd Televízió 2005-ben mutatta be A lézeres gyilkos dokumentumfilmes változatát.
Első könyve 1995-ben jelent meg (Sverige, Sverige fosterland). Harmadik kötete, A lézeres gyilkos (Lasermannen – en berättelse om Sverige) 2002-ben látott napvilágot, s óriási visszhangot keltett. Eddig norvég, dán, német, holland, magyar és görög fordításban olvasható.
Több díjat kapott tévés újságíróként és íróként, A lézeres gyilkosért 2003-ban átvehette a legkeresettebb szépirodalmi műért járó elismerést, 2006-ban a stockholmi Irodalmi Becsület Díjat.
Ha már letehetetlen dokumentumregény, amelyből rendkívül sikeres film is készült Svédországban, a másik vendég ezúttal a nagyszerű, az idén 60 esztendős filmrendező, Almási Tamás lesz, aki évtizedeken át izgalmas társadalmi témákat feldolgozó dokumentumfilmek sorával váltott ki nagy visszhangot, nemrég azonban ismét játékfilmet forgatott: a Márió, a varázsló november 6-a óta látható a hazai mozikban.

Link:
Döbbenetes dokumentumregény

Almási Tamás 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola film- és tévérendezői szakán, Almási TamásFábri Zoltán, Gábor Pál, Illés György tanítványaként. Játék- és dokumentumfilmjei sűrítetten drámaiak. Erős érzelmi hatásokkal dolgozik. Közel 30 egész estés dokumentumfilmet rendezett. Filmjeit több mint 40 országban láthatták. Osztályt vezet és filmrendezést tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, egyetemi docens.
Főbb díjai: Balázs Béla-díj (1995); Magyar Művészetért díj (1998); Bezerédj-díj (1998); Pulitzer-emlékdíj (1999); a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2002); a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze (2005). Számos rangos hazai és külföldi, nemzetközi fesztiválon szerepelt, több mustrán jelentős díjakkal ismerték el filmjeit.
Nemrég, november 6-án mutatták be hazánkban új játékfilmjét, a Márió, a varázsló című produkciót, Puskás, Hungary című dokumentumfilmje pedig bemutatásra vár.

Honlapja

David Yengibarjan 1976-ban született Jerevánban. 1995-ben települt Magyarországra. Fellépett színházi produkciókban, játszott különböző filmekben (köztük Lukáts Andor Portugál című művében), ő szerezte a zenét például Szőke András Három, Sas Tamás Szerelemtől sújtva című filmjéhez, valamint több színházi előadáshoz, köztük volt Egressy Zoltán: Kék, kék, kék (Bárka Színház, rendezte: Lukáts Andor) című produkciója.
Budapesten kívül hallhatta a közönség például Párizsban, Londonban, Amszterdamban, Bécsben, az Edinburghi Színházi és Zenei Fesztiválon. 1999-ben alakította meg a nevét viselő triót, arra törekedve, hogy ötvözze az argentin tangó, az azt megújító Astor Piazzolla, valamint a különféle népzenék világát. Ezt tükrözi a Trio Yengibarjan Tango Passion című, 2001-ben megjelent lemeze. 2003-ban látott napvilágot David Yengibarjan és Frank London albuma, a Pandoukht.


 David Yengibarjan

A sorozat kitalálója, szerkesztője-szervezője: Eszéki Erzsébet


Oldaltérkép