Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Reneszánsz év 2008 | Úttalan utazás ]


Térey János az Aegon Művészeti Díj 2008 kitüntetettje

Szerző: PP, fotó: PP, illetve Lékó Tamás (kávéházas Térey)
2008. április 9. 14.56

 Az Aegon Magyarország 2006-ban alapította díjat azzal a céllal, hogy elismerje a kiemelkedő irodalmi teljesítményeket, s felhívja vele a közvélemény figyelmét a jelentős művekre és alkotóikra. A díjat élő magyar író kaphatja az előző évben napvilágot látott, kiemelkedő magyar szépirodalmi művéért. Az idén a zsűri tagjainak viszonylag „könnyű” dolga volt, Térey János Asztalizene című darabja mindegyikük tetszését elnyerte. A bejelentés tájékoztató keretében az Aegon székházában történt.

Az alapító társaság vezetői immáron harmadjára kérték meg a magyar irodalmi lapok főszerkesztőit, hogy tegyenek javaslatot a díjazott személyére. Ezek után döntött a szakmai zsűri a díjról, amelyet első ízben Spiró György vehetett át a Fogság című regényéért, tavaly pedig Rakovszky Zsuzsa kapta meg az elismerést Visszaút az időben című kötetéért.

Eszéki Erzsébet, Térey János, Radnóti Sándor 

Az Aegon székházban, mint mindig, most is nagy érdeklődés közepette köszöntötte a díj kiötlője és szakmai vezetője, Eszéki Erzsébet, majd Zatykó Péter a megjelenteket. Az Aegon Magyarország vezérigazgatója szerint a kultúra az életet, a mindennapok szürkeségét Eszéki Erzsébetszínesíti. Cége hosszú távon elkötelezett a kortárs magyar kultúra támogatásában, s ennek nagyon jó példája a művészeti díj, illetve a Képzett társítások beszélgetéssorozat a Bárkában.
A zsűri nevében Radnóti Sándor röviden indokolta döntésüket (a laudációra a pénteki díjátadáson kerül sor): „A dráma közismerten a magyar irodalmi kultúra mostohagyermeke. Az Aegon Művészeti Díj bírálóbizottságának örömére szolgált tehát, hogy a kiírás szerint »az előző évben napvilágot látott, kiemelkedő magyar szépirodalmi teljesítmények« között találta Térey János művét, amely már színpadképességét is bebizonyította, továbbá elődeivel – a Nibelung lakóparkkal és a Papp Andrással együtt írt Kazamatákkal – bízvást nevezhető a magyar dráma megújításának. Monumentális költői versbeszéde, érett és nagyszabású jellemformálása, leleményes, sokrétegű dramaturgiája mellett kitünteti ezt a művet az is, hogy minden publicisztikai jellegű kibeszélés nélkül, tárgya művészi megformálása révén tud hozzászólni a magyar élet aktuális kérdéseihez.”
Elmondta azt is, kirajzolódni látszik, hogy a díjat olyanok nyerik el, akik nem kezdők, már gazdag életmű közepén tartanak, de közel sem tartanak pályájuk végén, van múltuk és jelenük is. Zatykó PéterKijelentette, hogy bár az Asztalizene könyvben tavaly nem jelent meg – Morcsányi Géza, a Magvető Kiadó igazgatója viszont már hozott friss, még „meleg” köteteket a tájékoztatóra –, ez őket nem fogta vissza, hiszen a Színház mellékleteként olvasható volt.
Térey János nem határozza meg magát drámaíróként; ő költő, költeményeket, olykor terjedelmesebb verses műveket ír, de ha ezekben színházak és rendezők fantáziát látnak, s van tehetségük színre vinni őket, annak csak örül. A 2006-ban játszódó, a budai aranyifjúságról szóló, „többfenekű” dráma szerinte aktualitásokat is tartalmaz bár, de olyan eseményeket, konfliktusokat ábrázolt, jellemeket rajzolt meg bennük, amelyekre tíz év múlva is emlékezni fogunk, s a mű nem veszít majd aktualitásából.
Szerencsének véli, ha egy drámát színre visznek és könyvben is megjelenik, de elképzelhetőnek tartja, hogy a mű a megírás után 100, 200, 500 évvel találja csak meg a rendezőjét. Úgy gondolja, amit a színház tud adni, pillanatművészet, a szerzők abból a katarzisból élnek, amit a színház produkál. Darabjai színpadra állítását a szüzesség elvesztéséhez, a jégtöréshez hasonlítja: „fájdalmas és gyönyörűséges érzés”. Eleinte egészen másként képzelte őket színpadon, mint az első próbákon látta, de a végeredményt tekintve mindegyik esetében megbékélt.
A kortárs költészet szerinte nincs cudarabb helyzetben, mint száz éve, és nincs jobb helyzetben, mint ötven éve. Tény, hogy néhány ezer ember olvas verseket, de így volt ez a Nyugat fénykorában is. A kérdést, hogy a díjra esélyes művek közül neki melyik tetszik a legjobban, finoman kikerülte.

Térey János életrajza

Író, költő, drámaíró, műfordító. 1970. szeptember 14-én született Debrecenben. 1989-től 1991-ig Fotó: Lékó Tamás magyart és történelmet tanult a budapesti tanárképző főiskolán, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Tíz éve szabadfoglalkozású író.
Verseit 1990-től közli az Élet és Irodalom, a Holmi, a Jelenkor, az Alföld és a 2000. Nyolc verseskönyve és egy novelláskötete jelent meg. Legjelentősebb munkája a Paulus című verses regény, illetve drámatetralógiája, A Nibelung-lakópark. A drámaciklus harmadik részét, a Hagen avagy a gyűlöletbeszéd címűt a Krétakör Színház mutatta be 2004 októberében a budavári Sziklakórházban. Az előadás vendégjátékként szerepelt Wiesbadenben, a Neue Stücke aus Europa nevű fesztiválon. Következő darabja a Papp András társaságában írott Kazamaták (Katona József Színház, 2006); a legutóbbi pedig az Asztalizene (Radnóti Színház, 2007, bemutató: a Budapesti Őszi Fesztivál keretében).

Kötetben megjelent munkái:
Szétszóratás (Cserépfalvi, 1991)
A természetes arrogancia (JAK–Pesti Szalon, 1993)
A valóságos Varsó (Seneca, 1995)
Tulajdonosi szemlélet (Palatinus, 1997)
Termann hagyományai (novellák, Seneca, 1997)
Térerő (Palatinus, 1998)
Drezda februárban (Palatinus, 2000)
Paulus (verses regény, Palatinus, 2001, 2002, 2003; Magvető, 2007. 4. kiadás)
Sonja útja a Saxonia mozitól a Pirnai térig (válogatott és új versek, Palatinus, 2003)
A Nibelung-lakópark (drámai költemény, Magvető, 2004, 2005, 2. kiadás)
Ultra (Magvető, 2006)

Válogatott versei németül: KaltWasserKult (Akademie Schloss Solitude, Stuttgart, 2007, Kalász Orsolya, Monika Rinck és Gerhard Falkner fordításában)

Színpadi bemutatói:
Térey JánosAlekszandr Puskin: Borisz Godunov (fordítás, Madách Kamara, 2002, rendezte: Kovalik Balázs)
A Nibelung-lakópark (Budavári Sziklakórház, 2004, előadta a Krétakör Színház; rendezte: Mundruczó Kornél)
Arnold Schönberg: Pierrot Lunaire (Albert Giraud – Erich Hartleben szövegkönyvének fordítása, előadta Ambrus Asma, MU Színház, 2005)
Pedro Calderón de la Barca: Az élet álom (fordítás, Nemzeti Színház, 2005, rendező: Valló Péter)
Lope de Vega: A kertész kutyája (fordítás, Vígszínház, 2006, rendező: Ács János)
Kazamaták (Papp Andrással, Katona József Színház, 2006, rendező: Gothár Péter)
Szophoklész: Trakhiszi nők (fordítás, Kamra, 2007, rendező: Gothár Péter)
Asztalizene (Radnóti Színház, 2007, rendező: Bagossy László)

Filmforgatókönyv:
Johanna (Tallér Zsófia zenéjével, rendezte Mundruczó Kornél, 2005)

Fontosabb díjak, ösztöndíjak:
Soros-ösztöndíj (1994, 2000)
Déry Tibor-jutalom (1995)
Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1995)
NKA-ösztöndíj (1996, 2004)
Alföld-díj (Debrecen, 2000)
József Attila-díj (2001)
Palladium-díj (2002)
Palatinus-nívódíj (2002)
Tiszatáj-díj (Szeged, 2002)
A Független Művészeti Alapítvány drámaírói ösztöndíja (2002)
Füst Milán-díj (2002)
Örkény István-ösztöndíj (2003, 2007)
Az évad legjobb magyar drámája (2003)
Az NKÖM Édes anyanyelvünk pályázatán, vers kategóriában első díj (2004)
A Szépírók Társaságának díja (2004)
Szép Ernő-jutalom (2004)
Az „év könyve” dráma kategóriában (2005)
Színikritikusok díja (2005, 2006)
Az Akademie Schloss Solitude ösztöndíja (Stuttgart, 2006)
A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2006)
Látó-díj (Marosvásárhely, 2007)
Aegon Művészeti Díj, 2008

A 2008-as díjról döntő szakmai zsűri tagjai:

Lévai Balázs, a Magyar Televízió szerkesztője, rendező-műsorvezetője. Bestseller című sorozatában már közel 30 világhírű kortárs írót mutatott be a magyar nézőknek, a beszélgetések szerkesztett Radnóti Sándorváltozata kötetben is megjelent az Európa Könyvkiadó gondozásában. Többszörös Kamera Hungária-díjas alkotó, legutóbbi ilyen elismerését Esterházy Péterrel készített interjújáért kapta 2006-ban. Legújabb kötete (A világ nyitott könyv) az áprilisi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelenik meg.
Margócsy István irodalomtörténész, kritikus, az ELTE BTK 18–19. századi magyar irodalomtörténeti tanszékét vezető egyetemi docens. 1977–80, 1983: Mozgó Világ, rovatvezető (vers, kritika). 1989-től máig: alapító szerkesztő a 2000-nél. Könyvei: Nagyon komoly játékok (1996), Petőfi Sándor (kismonográfia, 1999), Hajóvonták találkozása (2003), …Égi és földi virágzás tükre…(2007).
Radnóti Sándor Széchenyi-díjas esztéta, kritikus, egyetemi tanár (az ELTE esztétika tanszékén tanít), a Holmi társszerkesztője. Tíz könyv – köztük a Hamisítás (1995, amerikai kiadása: 1999), a Piknik (2000) és a Műhelymunka (2004) – szerzője.
Széchenyi Ágnes irodalomtörténész, kritikus. Legutóbbi könyvei: Szegi Pál: Játék és lelkiismeret (Argumentum, 2002); Menedékház. Sárközi Márta emlékkönyv (Magvető, 2004, 2005, 2007); Trianontól Trianonig. Kornfeld Móric hagyatéka (Corvina, 2006, 2007) Széchenyi Ágnes 2007 márciusában Pulitzer-emlékdíjat kapott.
Vojnich Erzsébet festőművész – ő 2008-ban vett részt először a zsűri munkájában. 1983-ban Derkovits-nívódíjat kapott, ugyanebben az évben egy finnországi ösztöndíj során elnyerte a Yuho Rissanen-díjat. 1991-ben Cagnes-Sur-Merben megkapta a zsűri díját (23e Festival International de la Peinture), ugyanebben az esztendőben ösztöndíjjal egy hónapot töltött Lisszabonban. 1998-ban Munkácsy-díjjal ismerték el, 2007-ben Rakovszky Zsuzsa javaslatára ő kapta meg az Aegon Művészeti Társdíjat.

A következő művek jöttek szóba a zsűrizés utolsó körében:

Bán Zsófia: Esi iskola: olvasókönyv felnőtteknek (Kalligram)
Bán Zoltán András: Susánka és Selyempina (Scolar)
Békés Pál: Semmi baj (Palatinus)
Farkas Péter: Nyolc perc (Magvető Könyvkiadó)
Háy János: A gyerek (Palatinus)
Lator László: Az egyetlen lehetőség (Európa Könyvkiadó)
Nádasdy Ádám: Az az íz (Magvető)
Oravecz Imre: Ondrok gödre (Jelenkor)
Solymosi Bálint: Életjáradék (Kalligram)
Takács Zsuzsa: A megtévesztő külsejű vendég (Magvető)
Tandori Dezső: Ördöglakat (Pro Die)
Térey János: Asztalizene (megjelent a Színház mellékleteként, illetve a bejelentés napján a Magvetőnél)


Oldaltérkép